Gyorsan megkerülhetetlenné vált a Portfolio Agrofood konferencia, ahol a magyar gazdaságban kulcsfontosságú hazai élelmiszeripar nagyágyúi adnak egymásnak randevút. Célkeresztben idén is az ágazat aktuális piaci, adózási, munkaerőgazdálkodási, szabályozási és pénzügyi kérdései az árréstop, a vámháborúk és a járványok idején, a legmérvadóbb szakemberek tolmácsolásában. A feketeövesek persze nem érik be ennyivel, hiszen miért is hagynák ki az egy nappal később ugyanott sorra kerülő Portfolio Agrofuture-t, amely kombinált jeggyel még kedvezőbb feltételek mellett látogatható?
A múlt héten az Egyesült Királyság két kiemelt partnerével, az Egyesült Államokkal és Indiával is egyezségre jutott. A kereskedelmi megállapodások javították a gazdaság versenyképességét, konkrét gazdasági következményeik azonban várhatóan nem lesznek jelentősek. A megállapodások előnyei elsősorban a befektetői hangulat emelkedésében, a bizonytalanság csökkenésében jelennek meg - vélik a Coface elemzői.
Hírfogyasztó legyen a talpán, aki képes még követni a Trump elnök által indított vámháború fordulatait. Bárhogy is alakuljanak a dolgok, a nagykép egyelőre nem túl rózsás európai szempontból, ami nem sok jót ígér a magyar gazdaság szereplői számára sem, beleértve az élelmiszeripart is. A vámháború ez utóbbi szektort érintő releváns vonzatairól a Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tart előadást a Portfolio Agrofood 2025 konferencián.
Idejét múlta az utóbbi évtizedekben kialakult üzleti logika, miszerint a termelési mennyiség maximalizálása mellett a lehető legjobban le kell szorítani a fajlagos költségeket. Ez a filozófia ugyanis nem csak túltermeléshez vezetett, hanem a minőség rovására is ment. Éppen ezért az egészségesebb termékek térnyerésének elősegítéséhez a minőség központú élelmiszergyártást tűzte zászlajára az HonestFood non-profit szervezet, amelynek eredettörténete a tavalyi Portfolio Agrofood konferencián indult. A rendezvény idei kiadása ismét vendégül látja a hazai élelmiszeripar vezető szakértőit, akik egyebek mellett az egészséges élelmiszerek témáját is részletesen tárgyalják.
A Nestlé a vártnál jobb első negyedéves növekedést ért el az áremeléseknek köszönhetően, miközben a vállalat szerint az amerikai vámok közvetett hatása egyelőre bizonytalan.
Az Egyesült Államokban 2026 végéig betiltják a kőolaj-alapú mesterséges színezékek használatát az élelmiszerekben, helyettük természetes alternatívákat kell alkalmazni a gyártóknak - számolt be a Cnbc. A szakértők véleménye megoszlik a mesterséges színezékek káros hatásairól; Frederic Bertley, a Tudományos és Ipari Központ vezetője szerint nincs olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogya színezékek károsak lennének az emberekre.
Az Egyesült Államok kormánya betilt több, széles körben használt szintetikus élelmiszerszínezéket - jelentette be Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter kedden, aki Donald Trump amerikai elnök jelszaván egyet csavarva újból egészségessé tenné Amerikát.
Döbbenet és a lesújtottság érzése kíséri az állattenyésztési ágazatban a száj- és körömfájás járvány felbukkanását, a kiutat pedig az jelentheti, hogy a szereplők felismerik: a járványvédelmi szigor a szarvasmarha-tartásban is olyan feltételeket kíván, amelyek a sertés- és baromfiágazatban mára általánossá váltak – mondta el a Portfolio-nak Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a járvány közvetlen kára mellett jelentős erkölcsi kárral is számolni kell, valamint nem biztos, hogy minden érintett telepen újrakezdődik a munka. A jelenlegi helyzetben indokolt lenne az Állattartó Telepek Korszerűsítését szolgáló, már beadott pályázatok módosítása is. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy kik azok, akik túlzottan opportunisták a sokat ígérő élelmiszeripari pályázatokon, és úgy vélte: a szántóföldi növénytermesztésben eljött a „csendes konszolidáció” kora.
Több mint fél évszázadnyi hamis biztonságérzet után jelent meg újra Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, ami nemcsak az állattenyésztési ágazatot, de az állategészségügyi hatósági rendszert és az élelmiszeripar szereplőit is fokozott nyomás alá helyezte. Bár közvetlen károk eddig négy magyarországi szarvasmarhatelepen keletkeztek, az érintett körzetekben életbe lépett tilalmak miatt a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások, ami miatt napról napra nőnek a közvetett gazdasági veszteségek is. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy folyamatosan változnak az exportpiacok korlátozásai is, ami állandó újratervezésre kényszeríti a magyar élelmiszer-termékpálya szereplőit. Az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke segít feltérképezni, hogy mekkora kár keletkezett eddig és mi jöhet még.
A Reuters közölte, hogy Oroszország azt tervezi, hogy egy lefoglalt és állami irányítás alá helyezett amerikai vállalat segítségével támogatja az orosz hadsereg ellátását. A lap szerint ez súlyos veszélyt jelent Moszkva és Washington potenciális közeledésére.
A Pécsváradon alapított Aranycipó Kft. több mint 30 éve készít magas minőségű pékárukat. A családi vállalkozás napjainkban megfelel a legmagasabb élelmiszeripari sztenderdeknek, miközben hagyományos kézműves technikákat is alkalmaz. A cég jelenleg több mint 20 kemencével rendelkezik, és közel 150 féle termékének elkészítésében 270 munkatárs vesz részt.
620 forintos célárral vételre ajánlja az Opus Global részvényeit az MBH Bank legfrissebb elemzésében, amit a cég éves jelentésére reagálva publikált.
Kihívásokkal teli év volt a tavalyi az Opus Csoport vállalatai számára, de a bevételek csökkenése mellett az EBITDA kismértékben emelkedni tudott 2024-ben, elsősorban az energetika üzletágnak köszönhetően – derül ki a társaság ma reggel publikált éves jelentéséből. A tavalyi rekord adózott eredmény után a vállalat megemeli osztalékát, és újabb sajátrészvény-vásárlásról döntött az igazgatóság.
A német ipari termelés februárban a vártnál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest közölte hétfőn reggel a német statisztikai hivatal.
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Kéz a kézben jár a Portfolio egymás követő napokra tervezett két agrárcsúcstalálkozója, amelyek a fenntarthatóság témakörére és az élelmiszeripari vállalatokat érintő legfontosabb kérdésekre fókuszálnak. A bőrünkön évről évre érezhető éghajlatváltozás és a jelenlegi állategészségügyi vészhelyzet még aktuálisabbá teszi mind a Portfolio Agrofood, mind a Portfolio Agrofuture 2025. évi, május 20-21-én Kecskeméten sorra kerülő kiadását.
Térképen az új helyszínek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az év végéig jelennének meg Belaruszban.
Az elnök nem hozhatott volna ilyen döntéseket vészhelyzetre hivatkozva.
A milliárdos állítólag még az elnökkel sem beszélt lépése előtt.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
