Kriptobefektetéseinek jelentős részét elvesztette Christine Lagarde fia, annak ellenére, hogy édesanyja, az EKB elnöke figyelmeztette az eszközosztály kockázataira – írja a Reuters.
Nagy baj lehet abból, ha jelentősebb fedezetkiegészítési felhívásnak (margin call) vagy nagyobb ügyfélvisszaváltásoknak kell eleget tenniük az euróövezeti árnyékbankoknak. A helyzet az, hogy nincs elég likviditásuk ezek teljesítésére – írja az Európai Központi Bank (EKB) jelentésére hivatkozva a Reuters.
Charles Wyplosz, francia közgazdász, a Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója az Európai Parlament számára készített elemzésében holisztikusan vizsgálja az elmúlt évek inflációs epizódját, elemezve a hasonlóságokat, a különbségeket és az euróövezet és az Egyesült Államok inflációs trendjeit befolyásoló sokrétű tényezőket. Meglepő megállapítása, hogy viszonylag kis jelentőséget tulajdonít az ukrajnai háborúnak az árnövekedésben, míg nagyobb szerepet lát a jegybankkok késői lépéseiben. A közgazdász úgy látja, hogy miközben a központi bankok ismeretlen vizekre eveznek, a bérek, a termelékenység, a monetáris és fiskális politikák bonyolult kölcsönhatása, valamint az inflációs nyomás fenyegető veszélye továbbra is a gazdasági diskurzus előterében marad.
2025-től folyamatos csökkenésnek indul az európai munkaképes korú lakosság, miközben folyamatosan természeti katasztrófákkal kell szembe nézni – mondta pénteken Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint ezekre a kihívásokra válaszul rövid idő alatt hatalmas beruházást kell végrehajtani.
A piac egyre erőteljesebb kamatcsökkentést áraz 2024-re az eurózónában, most először már 100 bázispontos lazítással számolnak – írja a Bloomberg.
Az eurózóna bankjai százmillió eurós nagyságrendű összeget buktak tavaly az őket cserbenhagyó technológiai beszállítóik miatt - közölte szerdán az Európai Központi Bank, amely arra figyelmeztetett, hogy általánosságban is nagy hiányosságok vannak a banki kiberkockázatok kezelésében.
Az infláció elleni folyamatos küzdelemben az Európai Központi Bank (EKB) fontolóra vehet egy újabb kamatemelést - figyelmeztetett Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának tagja St. Louisban tartott beszédében. A Bloomberg szerint a jegybankár aggódik az újabb kínálati oldali sokkok okozta potenciális destabilizáció miatt, ami veszélyeztetheti a középtávú árstabilitást. Hangsúlyozta, hogy folyamatos éberségre és kitartásra van szükség a tartós inflációs nyomással szemben.
A közel-keleti konfliktus nagyon veszélyes lehet európai szemszögből is, de „ha az infláció tartósan és fenntarthatóan a három százalékos küszöb alá csökken 2024 közepén”, akkor megfontolnám az első EKB kamatvágást – jelentette ki a Handelsblattnak adott interjúban Jánisz Sztournárasz.
Az eurózóna éves inflációja a vártnál nagyobb mértékben csökkent októberben, és már 3% alatt van. A maginfláció csökkenése viszont mérsékeltebb, az inflációs alapnyomás nem enyhült jelentős mértékben. Kijött a harmadik negyedéves GDP-adat is, az eurózóna gazdasága továbbra is stagnál. A gyenge gazdasági teljesítmény segíthet az infláció letörésében.
A vártnál sokkal jobban alakult az infláció Németországban októberben, havi szinte meglepetésre csökkentek az árak. A német gazdaság rendkívül gyengén teljesít, ez segíthet az infláció letörésében.
Zsinórban a negyedik hónapja emelkedik a spanyol infláció, ami októberben 3,5 százalék volt az előzetes adatok szerint. Ez április óta a legmagasabb, de elmarad a várt 3,8 százalékról – írja a Bloomberg.
Andrea Enria, az Európai Központi Bank leköszönő felügyeleti vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva figyelmeztetett: az európai bankrendszer növekvő széttagoltsága olyan hiba a rendszerben, amely növeli a pénzügyi sebezhetőséget, és mindenkit magasabb költségekkel terhel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist adása. A műsor első részében folytatjuk a CSOK Plusz hatásainak elemzését ezúttal arról volt szó, hogy milyen ingatlanok keresletét hajthatja fel az új lehetőség és mi lesz a lakásárakkal. Vendégünk volt Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. A második részben az Európai Központi Bank kamatdöntése volt a téma, amellyel hosszú idő után először nem változtattak a kamatlábakon. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban és hat-e ez a magyar monetáris politikára, arról Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Központi Bank 2022 nyara óta először nem emelt kamatot, de a jegybank továbbra is szigorú maradt: Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy továbbra is erősek a felfelé mutató inflációs kockázatok, és ha a jegybank szükségesnek érzi, tovább fogja emelni a kamatokat. A reálgazdaság gyenge marad egész évben, de jövőre már erősödhet az aktivitás. A mai ülés igazi meglepetése, hogy Lagarde szerint sem a mennyiségi szigorítást, sem a kötelező tartalékráta emelését nem tárgyalták. Az első kamatcsökkentésről pedig még hallani sem akarnak.
Az EKB friss felmérése szerint az euróövezet bankjai tovább szigorították a hitelhez jutás feltételeit a harmadik negyedévben, és ezt nagyobb mértékben tették meg, mint korábban jelezték. A vállalati ügyfelek esetében folytatódhat a szigorítás, miközben a hitelkereslet is csökkenhet még, de az eddiginél kisebb mértékben.
A héten több fontos esemény, illetve adat is lesz, melyek akár komoly piaci reakciót válthatnak ki. Itthon az MNB Monetáris Tanácsa ül össze, hogy az alapkamat és az irányadó ráta szeptemberi összeolvadása után döntsön a hogyan továbbról. Az eurózónában is kamatdöntő ülést tart az EKB kormányzótanácsa, miközben a tengerentúlon a harmadik negyedéves előzetes GDP-adat érkezik.
Több vezető európai pénzpiaci befektető szerint is tévednek a piaci szereplők, amikor azt gondolják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem emeli tovább a kamatot – írja a Bloomberg. A kulcs az energiaárak alakulása lehet a következő hónapokban.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja fokozatosan visszatér a 2%-os célértékhez, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén szigorítson a monetáris politikáján.
Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája hatékonyan fékezi a fogyasztói árak emelkedését - jelentette ki Constantinos Herodotou, a ciprusi központi bank elnöke, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának a tagja szerdán egy konferencián.
Szeptemberben jelentősen, a vártnál nagyobb mértékben esett az eurózóna inflációja – derül ki az Eurostat adataiból. Mind a maginfláció, mind a főmutató kedvezően alakult.
A miniszterelnök Ukrajna EU-csatlakozásáról, a közel-keleti helyzetről és a költségvetésről is beszélt.
Működésben a kereskedelmi háború.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem igazán kedvelik Washingtonban.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
