Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot.
Hamarosan akár teljes készpénzcsere indulhat el a Magyar Nemzeti Bank vezetésével, legalább is a szakmai berkekben felröppent hírt több kereskedelmi banki forrás is megerősítette a HVG-nek. A lap szerint utoljára az 1990-es években került sor hasonlóra, akkor 7 évre és közel három milliárd forintra volt ehhez szükség.
A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt 30 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az MNB a problémás követelések behajtásával foglalkozó Dunacorp Faktorház Zrt.-re és szeptember 1-jéig kötelezte a feltárt hibák megszüntetésére. Kirívó problémát jelentett, hogy a társaság nem őrizte meg és nem archiválta a fogyasztók telefonos panaszait, csorbítva ezzel jogukat a problémák feltárására - tudatta az MNB közleményében.
Immár hatályos a jegybank határozata, amellyel visszavonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét. Mindez megnyitja az utat a takarék felszámolása és a betétesek kártalanítása előtt - közölte az MNB.
A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.
A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.
Az elmúlt hónapokban igen intenzív állampapír kibocsátás megtette a hatását: az év végi ötéves mélypontról hároméves csúcsra emelkedett a magyar állam jegybanknál tartott betétállománya - derül ki az MNB ma közzétett júniusi statisztikai mérlegéből. Éppen ezzel összefüggésben nyilatkozott a múlt héten portálunknak Borbély László András, hogy a felfutott pénztartalékok és az év végi adósságráta leszorítása érdekében elkezdik visszafogni az állampapír kibocsátásokat.
Korábbi hasonló intézkedései után újabb 71,75 millió forint bírságot szabott ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 10 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztókat terhelő díjakat és költségeket. Ugyanakkor 10 intézmény esetében a vizsgált időszakban vagy nem történt díjemelés, vagy annak végrehajtási módja megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak. A márciusban megbüntetett piaci szereplők eddig közel 3,12 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy nyolcszázezer magyarországi fogyasztónak - derül ki az MNB közleményéből.
A következő hónapokban még láthatunk negatív inflációs indexeket, de ez nem nevezhető deflációnak, az év végétől ismét gyorsulhat az infláció, majd jövő nyártól kerülhet összhangba a 3%-os inflációs céllal - vázolta a jegybank inflációs előrejelzését a Napi Gazdaságnak adott interjúban Balog Ádám. Az MNB alelnöke egyúttal jelezte, hogy ilyen inflációs pálya mellett az alapkamatban "még egy-két csökkentésre van mód". A devizahiteles mentőcsomag várható banki veszteségére korábban 600-900 milliárdos becslést adott az MNB, azóta a frissített számítások szerint legalább 700, de legfeljebb 900 milliárd forintos lehet a csomag hatása (kedvezményes árfolyamon forintosítás nélkül). Az alelnök szerint az egyszeri forintosítás kérdésével nagyon óvatosan kell bánni, de mivel magas a jegybank devizatartaléka, így tudja segíteni a folyamatot. Hangsúlyozta azonban, hogy az összes érintett hitel forintosítását nem képes az MNB megoldani.
A banki díjak és költségek megrendszabályozására készül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt követően, hogy az egyoldalú kamatemelések gondját levette az ügyfelek válláról a július elején megszavazott devizahiteles-mentőcsomag, az átlátható kamatozás megteremtését követően egy éven belül elkészülhet a jegybanki koncepció a könnyen összehasonlítható számlacsomagokról, szükség esetén pedig jogszabály-módosítást is kezdeményez az intézmény - írja a Magyar Nemzet szombati számában.
Egy vagy két kamatvágás lehet még hátra - nyilatkozta Balog Ádám MNB-alenök a vs.hu lapnak a mai napon. Ez a kijelentés önmagában nem is annyira meglepő, hiszen maga Matolcsy György jegybankelnök és Gerhardt Ferenc MNB-alelnök is ezzel egyenértékű utalásokat tett nemrég. Ami viszont egészen érdekes, hogy Balog Ádám "mélyen nem ért egyet" a 10 bázispontos kamatcsökkentések szimbolikusnak titulálásával, amit maga Gerhardt nyilatkozott a Portfolio-nak. Szerinte igenis minden bázispont számít. Úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve fokozódni kezdett a vita a Monetáris Tanács tagjai között.
Nem tettek le Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képének a megvásárlásáról, de annak meg kell teremteni a jogszabályi hátterét - közölte Debrecen polgármestere pénteken sajtótájékoztatón. Kósa Lajos bejelentette: most ugyan visszaszállítják a képet a kanadai Hamilton Művészeti Galériába, de nyáron szeretnék véglegesen megvásárolni, aminek az anyagi fedezete rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank értéktár programja keretében.
A Magyar Nemzeti Bank a mai (mostantól kéthetente szokásos) kamatswap-aukcióján 74,6 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat, ami bár mérsékeltebb összeg a két héttel ezelőttinél, még mindig jelentős ráemelésnek számít.
Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.
Heten szavaztak 10 bázispontos kamatcsökkentésre a monetáris tanács legutóbbi ülésén, derül ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A tartásra ezúttal csak Cinkotai János szavazott, a másik "héja", a tavaly nyár óta óvatosabb kamatpolitikát sürgető Pleschinger Gyula ezúttal nem vett részt az ülésen.
A Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve az Uniós Felügyeleti Kollégiummal közösen meghozott együttes döntést - kibocsátotta a KELER KSZF számára azt az engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy a rajta keresztül kereskedő tőkepiaci szereplők mentesüljenek a megnövekvő tőkekövetelmény képzési kötelezettségek alól - tudatta a társaság közleményben. A közép-kelet-európai régióban a KELER KSZF az egyetlen ilyen engedéllyel rendelkező klíringház, ami új lehetőségeket nyit a határon túli terjeszkedése számára.
A május végi, 2,5 éves csúcsot jelentő szintről kis mértékben, 195 millió euróval 36,08 milliárd euróra csökkentek június végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.
A parlament pénteken elfogadta a bankszanálási törvényt, az ebben szereplő szanálási alap a törvény hatálybalépésével, azaz hétfőn jön létre, az alapba 10 év alatt 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak.
A ma elfogadásra kerülő első devizahiteles törvény a 600-900 milliárd forintos banki veszteség ellenére nem okoz stabilitási kockázatokat a bankszektorban - válaszolta a Reuters megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank.
A hazai makrogazdasági adatok közül a válság óta a folyó fizetési mérleg egyenlegében láthattuk az egyik leglátványosabb elmozdulást. A válság előtt folyamatosan számottevő hiányt jelző egyenleg az elmúlt években rendre jelentős aktívumot mutatott. A finanszírozási oldalt vizsgálva a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása mögött a hazai szereplők megváltozott megtakarítási viselkedése áll. Különösen fontos a lakosság megtakarítási hajlandóságának növekedése. Amennyiben ez tartóssá válik, az hosszabb távon a gazdaság potenciális növekedési ütemét és stabilitását is pozitívan érintheti. (Az alábbi, a háztartások megtakarítási viselkedésére vonatkozó megállapítások a Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentésére támaszkodnak.)
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
