MNB

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

Ezért aggódnak most a legtöbben Magyarország miatt

A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.

Tovább vág a jegybank

Az Európai Központi Bank lépései növelték a magyar jegybank mozgásterét - nyilatkozta a Reutersnek Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint a júniusi inflációs jelentésben az inflációs prognózist lejjebb, a növekedési előrejelzést feljebb húzhatják. Balog szerint deflációs veszély nincs Magyarországon, de a nagyon alacsony infláció aggasztó Európában is idehaza is. A laza monetáris politika még hosszan fennmarad. A forint a jegybanki nyilatkozatra kissé gyengült.

Deflációs tünetek - Félelmek és a realitás a hazai folyamatokban

Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.

Hároméves csúcson a magyar állam pénztartalékai

Bár májusban volt egy nagyobb devizakötvény lejárat, de az állam pénztartalékai mégis csaknem hároméves csúcsra futottak - derül ki a jegybank május végi mérlegéből. A statisztika azt a gazdaságpolitikai törekvést is újra megerősíti, hogy az állam szeretne minél inkább áttérni a forintalapú adósságfinanszírozásra. A kormány devizaalapú betétállományát ugyanis annyira leapasztották (közel 6 éves mélypontra), hogy az most alacsonyabb, mint amennyit ki kell majd fizetnünk egy júliusi devizakötvény lejárat idején.

Ez segített volna a pénzügyi válság kezelésében

A globális pénzügyi válság kezelését is nagyban segíthette volna a pénzügyi piacokon résztvevő felek egyértelmű azonosítása. A bankválság tovagyűrűző hatását is könnyebben lehetne megbecsülni egy a jelenleginél jobb azonosítási rendszerben. Ebben segíthet a LEI, egy nemzetek feletti azonosító szám alkalmazása - derül ki az MNB munkatársának, Fenyvesi Rékának a cikkéből.

Így néz ki a legújabb forintérme

A Magyar Nemzeti Bank elnökének szerdai rendelete szerint a jegybank 10 000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki, Spányi Béla megnevezéssel. A döntés értelmében az érméből 3000 darab készíthető.

Így segítené az MNB az önfinanszírozást

Június 16-tól kibővíti az MNB a monetáris politikai eszköztárát azzal a céllal, hogy erősítse a belső forrásokból való finanszírozást. Az eszköztár részévé válik egy forint kamatcsere eszköz, amihez az első tendert június 26-án tartja a jegybank.

Megszünteti az NHP egyik pillérét az MNB

A Monetáris Tanács a Növekedési hitelprogram harmadik pillérét adó devizaswap-tenderek megszüntetéséről döntött. Az indoklás, hogy Magyarország külső sérülékenysége mérséklődött és a piaci kondíciók kedvezőek lettek.

Az MNB junior elemzőt, vezető közgazdasági elemzőt keres

Az MNB közgazdasági elemző (modellező) munkatársat keres

Ezt üzeni az MNB a Bitcoin-hívőknek

A virtuális pénzek kockázatosak, szabályozatlanok, visszaélések áldozatául eshetnek az ezeket használók - véli az MNB. A jegybanknál nem tartják reálisnak, hogy áttörést hoznak a fizetésekben, de legalább nem kívánják a Bitcoin és társaik halálát. Ez ugyanakkor nem sokat segít abban, hogy jogilag tisztázott, szabályozott környezetben terjedhessenek a virtuális pénzek Magyarországon.

Fizetések: ennyire maradtunk le Európától

A hazai kártyás- és elektronikus fizetési szokások tavaly nem változtak lényegesen, ami egyben azt is jelenti, hogy továbbra is jelentős lemaradásban vagyunk Európához képest a területen. A lakossági fogyasztás csupán 13 százaléka zajlik elektronikusan, a számláinknak pedig alig negyedét fizetjük eképpen. Eközben az unióban közel háromszor magasabb mindkét arány. De nem mindenhol állunk ilyen rosszul: az átutalások területén hajszállal maradunk le uniós társainktól.

Egyre könnyebb fogyasztási hitelhez jutni - A kkv-hitelek is éledeznek

A hosszú lejáratú vállalati hitelek iránti kereslet növekedéséről, a lakossági hitelkihelyezések, valamint a kkv-hitelállomány örvendetes bővüléséről számolt be ma közzétett Hitelezési folyamatok című kiadványában az MNB. A vállalati és a lakáshitelek feltételei érdemben nem enyhülnek, a fogyasztási hitelek esetében azonban lazítanak hitelfeltételeiken a bankok.

Már nem csak nálunk fontos a vállalati hitelek ösztönzése

Az EKB és az MNB hitelprogramjának ugyanaz a célja: a banki hitelezés ösztönzése, a hitelkínálati korlátok lebontása és a hitelpiaci verseny növelése. Ennek keretében mindkét jegybank olcsó, fix kamatozású hosszú futamidejű hitelt nyújt a bankrendszernek, amivel csökkentheti a hosszú futamidejű vállalati hitelek kamatát. Az EKB hitelprogramja a GDP 4%-ára rúg, az MNB az NHP első és második szakaszában a GDP 3%-ának megfelelő hitelt helyezett ki miközben a második szakaszban még rendelkezésre áll a GDP 6%-ának megfelelő keretösszeg.

Keményen megvágta az MNB az Axa Biztosítót

Az életbiztosítási szerződéseket kezelő adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszer hiányosságai és más jogszabálysértések miatt 22,5 millió forint bírságot szabott ki az MNB ma közzétett határozatában az AXA Biztosítóra, két volt vezető tisztségviselőjét pedig 1-1 millió forintra büntette. A biztosító szeptember végéig köteles kijavítani a megállapított hiányosságokat.

Két és fél éves csúcson a nemzetközi tartalékok

A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint május végére 36,3 milliárd euróra növekedtek Magyarország nemzetközi tartalékai. Ilyen magasan legutóbb 2012 januárjában álltak.

Imádjuk a sárga csekket, meg se kottyant a tranzakciós illeték

Még mindig 80% körüli a sárga csekkek aránya Magyarországon a közüzemi számlák kiegyenlítésénél - derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján. A tranzakciós illeték bevezetése nem érintette számottevően a hazai fizetési forgalmat, bár közel 60%-kal nőtt tavaly a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége - állapítja meg a jegybank most közzétett jelentése, amely a Bitcoinnal kapcsolatban is ismerteti a jegybank álláspontját.

Milyen célt szolgálhat az ÁKK beolvasztási terve?

Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.

Lendületet vett májusban az MNB hitelprogramja

Aktívan telt május hónap a növekedési hitelprogram szempontjából: az egy hónappal korábbi 125,7 milliárdról 175,0 milliárdra nőtt a program második szakaszának kihasználtsága. Az eddig kihelyezett hitelek 61%-a beruházási célú új hitel.