Rég nem látott nyomás alá került a forint, de Matolcsy György jegybankelnök mai szavai szerint nem állunk meg a kamatvágásokkal. Fundamentálisan tényleg nem vagyunk összehasonlíthatóak Törökországgal, de azért nagyon rosszul jönne ki, ha a piac azt gondolná, hogy presztízskérdést csinálunk a kamatcsökkentésből.
A Magyar Nemzeti Bank figyeli a piaci fejleményeket és megfontolja azokat, amikor dönt a kamatokról - többek között ezt mondta Pleschinger Gyula a Reuters-nek. A jegybank Monetáris Tanácsának tagja a forint mai nagy gyengülését firtató kérdésre úgy fogalmazott, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja és eddig azon megközelítés szerint tekintett az árfolyamra, hogy az hogyan érinti az inflációs kilátásokat.
A mai napon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az American Chamber of Commerce üzleti fórumán adott elő a magyar gazdaság helyzetéről. Az elnök rendkívül optimistán számolt be a gazdasági folyamatokról és kitért rá, hogy az általánosan gyenge inflációs folyamatoknak köszönhetően folytatódhat a kamatcsökkentés. Utalást tett rá, hogy Magyarország nagyon különbözik Törökországtól, de az aktuális eseményekről és a forintról nem beszélt. Helyette inkább az előző jegybanki vezetésnek mondott újabb kritikát, illetve a magyar kormányt méltatta.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának február 18-i ülésén még egy 10 bázispontos kamatcsökkentésre sor kerülhet, ha a feltörekvő piaci problémák mellett a forint a jelenlegi szintek körül marad az euróval szemben - írja ma kiadott rövid térségi kamatpiaci előrejelző anyagában Kovács György.
Hamarosan az Európai Unió minden tagállamában, így hazánkban is be kell majd vezetni az úgynevezett szanálási eszköztárat, mely a hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetleges jövőbeni megrendülését teheti minden érintett - így a betétesek, az adófizetők, sőt maguk a piaci szereplők számára is - kevésbé fájdalmassá.
Nem érhetők még el a magánnyugdíjpénztári szektorról hivatalos teljesítmények, viszont az MNB honlapján közzétett adatok alapján kiderült, hogy tavaly a 7 nyugdíjpénztár - amelyből 2 végelszámolás alatt van - átlagosan 7,2%-os hozamot ért el. Csak összehasonlításképpen a decemberi 12 havi infláció 0,4% volt, míg a jegybanki alapkamat 3%. A klasszikus portfóliók közül a legmagasabb hozamot az ING érte el, a kiegyensúlyozottnál a listavezető a Szövetség volt, míg a növekedésinél a Budapest vitte el az első helyet. A hosszú távú hozamok is kedvezően alakultak, a legjobb pénztárak akár 3,8%-os reálhozamot is elérhettek. A legnagyobb probléma, hogy a végelszámolásra jutott intézmények (Pannónia, Aranykor) 10 éves időtávon a legjobbak közé tartoztak.
A feltörekvő devizákkal párhuzamosan gyengülésnek indult a forint árfolyama és enyhe hozamemelkedést látni a magyar állampapírpiacon is. Az általunk megkérdezett piaci szereplők között egyetértés látszik abban, hogy vékony jégre érkeztünk a kamatcsökkentési ciklussal és különösen veszélyes lehet most rosszul kommunikálnia az MNB-nek, de a magyar eszközök kiszórása egyáltalán nem valószínű és még a spekulánsoktól sem kell igazán félnünk.
A forintgyengülés ellenére várhatóan folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa - jósolták pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett határozatában visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az országos betétbiztosító kártalanítja a betéteseket.
Megszüntette a nyomozást a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatása miatt indult büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.
A Nemzeti Nyomozó Iroda arra jutott, hogy két éven keresztül jogosulatlanul adta át a bankok üzleti titkait a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalapnak, sőt a bankok tudta nélkül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is szolgáltatott adatokat - értesült a Magyar Nemzet.
Érdekes gondolatokat említ a Morgan Stanley kora délután kiadott feltörekvő piaci összefoglalója és lényegében azt az üzenet közvetíti, hogy a lassabb MNB kamatvágási tempó segítheti a forintot a visszaerősödésben.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyetteseként folytatja pályafutását Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének utolsó elnöke - értesült a Napi.hu. A bank az MTI-nek megerősítette az értesülést.
Az irányadó nyugat-európai indexek esnek azt követően, hogy kissé romlott a német gazdasági hangulat, és az amerikai tőzsdék is gyengén szerepelnek. A magyar piac viszont jól teljesített azt követően, hogy az MNB a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát. Az erősödést az OTP vezette idehaza, a bankpapír árfolyama közel 3,8 százalékot emelkedett.
A vezetõ devizákkal szemben 4-6 hetes mélypontja közelében várta a forint az MNB délutáni kamatdöntését, amely végül a várttól (10 bp) eltérõ eredményt hozott (15 bázispontos vágás), igaz nem igazán indokolta a jegybank, hogy miért is lassított. A lépésre mindenesetre minimálisan erõsödni tudott a forint. Még ezt megelõzõen a török jegybank csak burkolt kamatemelést hajtott végre, így a líra elsõ reakcióként új történelmi mélypontra hanyatlott.
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a jegybank. Ezzel az alapkamat holnaptól 2,85%. A lépés meglepetést jelent, hiszen az elemzők többsége úgy gondolta, hogy az augusztus óta alkalmazott 20 bázispontos lépésközt a 3 százalékos szint elérése után 10 bázispontra hozza le a tanács. Erre utalt a legutóbbi tanácsülés jegyzőkönyve is, igaz, ezután a jegybanki megszólalásokba bele lehetett látni azt is, hogy marad a tanács a korábbi tempónál. Így a 15 bázispont köztes megoldásnak tűnik.
"Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése." - ezzel frappánsan egy mondatban foglalta össze a monetáris tanács a 15 bázispontos kamatvágás "indokát", illetve a jövőbeli kilátásokat. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a jegybank nem mondott semmit a lépésköz változtatásáról, és a közlemény többi része is a szokásos sablonokat tartalmazza. A következtetés ugyanaz lehet, mint eddig: a jegybank addig fog vágni, ameddig bír, magától nemigen fog megállni.
A hivatalos sajtóközlemény megjelenése óta a Magyar Nemzeti Bank nem adott további információkat arról, hogyan és mire kívánja elkölteni a műkincsvásárlásra 2018 végéig előirányzott 30 milliárd forintját, illetve milyen további sorsot szán a megvásárolt műkincseknek. A műtárgy.com ezeket a forgatókönyveket elemzi.
Kedden ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Bank döntését, hogy milyen ütemben folytatják a kamatvágások sorozatát. A Portfolio.hu által felmért konszenzus szerint immár csak óvatosabb, 10 bázispontos csökkentés várható. Az Egyesült Államokban makroadatok szempontjából csöndes hét várható, míg Európában a Zew hangulatindex és a csütörtöki beszerzésimenedzser-indexek lehetnek érdekesek.
Az árfolyamgát csak részben képes kezelni a devizaadósság problémáját, ezért további lépések, az árfolyamgát intézményének továbbfejlesztése válhat szükségessé - nyilatkozta Nagy Márton a Magyar Hírlapnak. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a bankrendszer egyik legfontosabb belső kihívása egyes külföldi bankok kivonulása.
A rossz szabályozás, az állam túlzott szerepvállallása, az innovációs tévutak is a lajstromban.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
