Év végéig egészen 3,25 százalékig csökkenhet a jegybanki irányadó ráta - vélik a J.P. Morgan elemzői. Az elemző stáb módosította a friss növekedési és inflációs prognózisokat is. Idén recesszió helyett fél százalékos növekedést várnak. Az euró/forint árfolyam 290 körül alkalulhat.
Három főbb tényező is abba az irányba mutat, hogy különleges lehetőség áll a Magyar Nemzeti Bank előtt: szeptemberre 3,5%-ra vághatja a jegybanki alapkamatot, azaz 100 bázisponttal mélyebbre, mint az eddigi hivatalos előrejelzésünk - vonja meg a mérleget hosszabb elemzése végén a Morgan Stanley szakértője. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 4,75%-os alapkamatot őszig minden hónapban 25 bázisponttal mérsékelné az MNB. Pasquale Diana a pénteken kiadott anyagban megvizsgálta az új monetáris tanács döntési keretét és úgy találta, hogy a korábbinál gyengébbek azok a korlátok, amelyek a kamatcsökkentés útjába állnak.
Az első negyedévben láthatóvá vált gazdasági növekedés különösen örömteli, mert ez már egészséges szerkezetű növekedés - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön a Miskolci Egyetemen. Az MNB vezetője jelezte, hogy a Monetáris Tanács az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget lát az alapkamat csökkentésére.
Sem Matolcsy György elnök, sem Balog Ádám alelnök nem vett részt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának április 23-i ülésén, így nélkülük, öt fő egybehangzó támogató szavazatával csökkentette a 25 bázisponttal 4,75%-ra az irányadó rátát a jegybank - derült ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum további kamatpályával kapcsolatos mondata megerősíti az eddigi üzenetet és az óvatos jegybanki hozzáállást, azaz hogy "A további kamatlépések tekintetében a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok." Az ülésen Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Pleschinger Gyula vett részt, míg Matolcsy és Balog feltehetően egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni.
Az Európai Központi Bank nyolc éven át volt elnöke tévedésnek tartja az Európa erkölcsi és egyéb hanyatlásáról szóló - nálunk közkeletű, sőt hivatalos - vélekedéseket. Az Alapblognak adott interjújában Jean-Claude Trichet tanácsot is ad a magyar kormánynak és a jegybanknak: tevékenykedjenek egymástól függetlenül.
Reagált a PSZÁF az MNB és a felügyelet összeolvadásáról szóló tervekre. A szervezet elnöke szerint a felügyelet az MNB-n belül is jól működhet.
Megemelheti az MNB a kisvállalkozások számára nyújtható hitelkeret összegét, és mivel nem elégséges a verseny a bankok között, a jegybank teljes eszköztárát felhasználja a kifejezetten bebetonozott banki monopolpozíciók feltörésére. Nem lehetséges, hogy a jegybanki devizatartalékból végleg rendeződjön a devizahitelek problémája. Matolcsy György adott interjút a Heti Válasznak.
Az alacsony infláció lehetőséget ad arra a jegybanknak, hogy más monetáris politikai célokat, a pénzügyi stabilitást erősítését szolgálja vagy a kormány gazdaságpolitikáját is támogatassa. Ennek része a jegybank új Növekedési Hitelprogramja - mondta a Portfolio.hu mai hitelezési konferenciájának nyitóelőadásában Balog Ádám, az MNB alelnöke. A konferencia első szavazásán a szakmai közönség 86%-a úgy vélte, Magyarországon "nem szeretik" a bankokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői kedden a takarékszövetkezetek vezetőivel, szakembereivel egyeztetettek a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteiről, miután hétfőn a nagybankok vezetőivel tárgyaltak.
Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.
Március végéről április végére 427 millió euróval 35,894 milliárd euróra híztak Magyarország nemzetközi tartalékai - tette közzé az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett időközi jelentéséből.
Közös érdek elmozdítani a magyar gazdaságot a jelenlegi mélypontról - fogalmazott Patai Mihály, a bankszövetség elnöke a Híradónak azt követően, hogy a jegybankkal újabb tárgyalási forduló zajlott ma bankvezérek és az MNB vezetése között.
Ahogyan az tegnap kiderült, a korábbi híreknek megfelelően az MNB valóban a PSZÁF integrálására készül. Erről szóló vitaanyagában a jegybank kifejti, hogy egy felügyeleti funkcióval is megerősített központi bankra lenne szükség annak érdekében, hogy a rendszerszintű kockázatokat a jövőben időben felismerjék, ne becsüljék alá, és képesek legyenek megfelelően kezelni. A tisztázatlan jog- és feladatköröket is meg kellene határozni. A PSZÁF integrálása nem lenne teljeskörű: a értékpapírpiac-felügyeleti funkciót az MNB külön intézményre bízná. Az eddig nem létező bankszanálás feladatát is felvállalná a jegybank.
A PSZÁF még tanulmányozza az MNB vitaanyagát a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásáról, álláspontját a lehető leghamarabb kialakítja - közölte a felügyelet szóvivője csütörtökön az MTI érdeklődésére.
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a PSZÁF MNB-vel való összevonását szorgalmazza a jegybank. Az erről szóló vitaanyag nemrég jelent meg az MNB honlapján, amelyben kifejtik: a felügyeleti rendszerek megerősítésének egyik legfontosabb eleme a rendszerkockázatokat és az egyedi kockázatokat egy széles eszköztárral kezelő független intézmény létrehozása. Az MNB álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba. A PSZÁF egyelőre passzívnak mutatkozik a kérdésben.
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.
Az új jegybanki hitelprogram részleteinek ismertetésével egy napon közzétette a magyar bankszektorra vonatkozó legfrissebb hitelezési és betéti adatait is az MNB. Bár divat ma temetni a bankbetéteket a csökkenő kamatok miatt, az adatokból kiderül: nem a kamatcsökkenés, hanem inkább a lakossági árfolyamspekuláció (a devizabetéteken a gyengülő forint miatt keletkező árfolyamnyereség) csökkenti a betétállományt, gyenge forintárfolyam idején ugyanis sokan nyúlnak devizabetétükhöz. A lakossági betétállomány a márciusi csökkenés ellenére még mindig 1,5%-kal nagyobb, mint fél éve. Ennél szomorúbb, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése egyelőre a hitelezést sem mozgatta meg: nem nőtt érezhetően sem a lakosság, sem a vállalatok hitelfelvételi kedve. Hogy mit hoz a jövő e téren, azzal a Portfolio.hu május 8-ai Hitelezés 2013 című konferenciája részletesen foglalkozik.
Számos olyan kérdésre adhat választ, illetve tisztázhatja a jegybank álláspontját holnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök, amelyek az április 4-i hárompilléres Növekedési Hitel Program (NHP) bemutatása után merültek fel, illetve az azóta a bankokkal folytatott konzultációk során kristályosodhattak ki. Az alábbiakban a felmerülő szerteágazó kérdéseket csak röviden foglaljuk össze.
A nagyon intenzív jegybanki kamatcsökkentési várakozások fontos szerepet játszottak abban, hogy rendkívül mélyre süllyedtek a forintalapú államkötvényhozamok, ez pedig oda vezetett, hogy lényegében nullára olvadt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium. Ez az elmúlt két évben két periódusban is azt eredményezte, hogy a forint gyengülési hullámba keveredett, így most sem csodálkozhatunk azon, hogy ugyanez történt. A két alkalom közül az egyik esetén kamatot is emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a másik esetben pedig a kialakult helyzet megakadályozta a vágást. Jelenleg az állampapírpiacon kialakult furcsa állapot, pontosabban feszültség két módon oldódhat fel. Az egyik esetben az MNB kényszerülhet arra, hogy lassítson a kamatvágási sorozaton, a másik esetben a piac "magától" feloldhatja a feszültséget.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Részben le is állt az olajfinomító.
Több mint 500 km mélyen volt a rengés epicentruma.
13 milliárd dollár fizetnek érte.
Az egészségügyi rendszer átszervezésére van szükség.
A technológiai háború újabb fejezete.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
