Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből - írta a Világgazdaság csütörtökön.
Átadták a Tompa-Kelebia határátkelőt a Belgrádba vezető autópályával összekötő utat pénteken, így a Magyarországra irányuló vagy onnan érkező teherforgalom már nem kell, hogy áthaladjon a határ mellett fekvő Szabadka központján.
A legfrissebb kormányzati előrejelzés szerint a magyar gazdaság idei növekedése 4,9 százalék lehet, amely a korábbi becsléseknél magasabb, illetve összhangban áll a különféle hazai és nemzetközi várakozásokkal. A költségvetési politika legfontosabb feladata továbbra is az, hogy a kormányzati ciklus végére az államháztartás egyensúlyközeli helyzetbe, a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá kerüljön - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.
Magyarország a Huawei Technologies kiemelt központja marad és akár a tervezett új európai gyár helyszíneként is szóba jöhet – mondta el a Világgazdaságnak adott interjúban Vu Pi-csiang, a Huawei magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Az Európai Unióban továbbra is tetten érhető a kelet-nyugati szakadék a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal tekintetében egyaránt, derült ki az Eurostat friss adataiból. A közép-kelet-európai országok jobbára a lista vége felé vannak, és Magyarország szempontjából egy szomorú esemény valósult meg tavaly: már nem csak Románia előzi meg Magyarországot, hanem Horvátország is utolért bennünket a fogyasztásban. Az egy főre jutó GDP-ben azonban kifejezetten nagyot ugrottunk előre, amivel újra leelőztük Lengyelországot.
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Visszacsúszott Magyarország a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2020) rangsorában. A CCPI szerint világszerte láthatók javuló tendenciák az országok teljesítményében, de számos, éghajlatvédelemben elméletileg élenjáró ország gyengén teljesít, Magyarország pedig a tavalyi 42. helyről a 47. helyre csúszott vissza. Az energiahatékonysági és tárolási technológiák fejlődésén, az elektromos közlekedés terén elért haladáson és a klímavédelem társadalmi támogatásán túl a Párizsi Egyezménynek való megfeleléshez és a Föld ökoszisztémájának túléléséhez sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
A francia Suez 9,6 milliárd forintból bővíti oroszlányi telephelyét, 85 új munkahelyet teremtve a víztisztító membránokat előállító gyárban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormány az új munkahelyek és a magas hozzáadott értékű termelés miatt 1,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. Egy friss kutatás kiszámolta, hogy Magyarországon hány munkahelyet veszélyeztet az automatizáció és melyik szakmák vannak bajban.
Magyarország és Japán érdekelt egymás sikerében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Tokióban. A kormányfő japán partnerével, Abe Sindzóval egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Japán sikere nekünk fontos, mert Japán a legnagyobb ázsiai befektető Magyarországon. Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon - mutatott rá.
„A válás egyre valószínűbb és várhatóan 2020 végéig Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésben” – írja a Saxo Bank világhírű közgazdásza a minap kiadott 10 legmeghökkentőbb 2020-as gazdasági jóslat között. Ezen a listán olyan eseményeket gyűjtött össze a bank csapata, amelyek kis valószínűségű események, de ha bekövetkeznek, akkor nagy (piaci) hatásuk lehet.
A Saxo Bank vezető közgazdásza a 10 legmeghökkentőbb 2020-as jóslat közé belevette a magyar sztorit is, miszerint Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, ami akár 375-ig zuhanó forintban csapódhat le. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mi hogyan látjuk ezt a meghökkentő jóslatot.
Magyarország sztorija is bekerült a Saxo Bank minden évben elkészített, következő évre vonatkozó 10 legmeghökkentőbb jóslata közé. Ez a lista olyan sztorikat tartalmaz, amelyek bekövetkezésének csekély az esélye, de óriási lehet a (piaci) hatása. A magyar sztorit a Saxo vezető közgazdásza írta az anyagba, mert szerinte Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, hiszen annyira eldurvulnak majd a viták Brüsszellel és az EU-pénzek is megcsappannak, mindez pedig a befektetők megriadása miatt 375-ig lökheti majd a forintot az euróval szemben.