Svédország újra engedélyezte fegyverek és harci felszerelések eladását Törökországnak - közölte pénteken a stratégiai termékek ellenőrzéséért felelős svéd hivatal (ISP).
Ma 18:00-kor rendkívüli sajtótájékoztatót tart Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, röviddel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: Oroszország annektál négy ukrán megyét.
Vlagyimir Putyin péntek délután, helyi idő szerint 13:15-kor intézett beszédet Oroszországhoz. Az orosz elnök bejelentette az Ukrajnában tartott "népszavazások" eredményét, melyek értelmében a négy érintett megye csatlakozik Oroszországhoz. A „népszavazásokat” szeptember 23. és 27. között tartottak négy, az orosz haderő által részben vagy majdnem egészben megszállt ukrán megyében: Herszonban, Zaporizzsjában, Donyeckben és Luhanszkban. Mindenhol nagy arányban az igenek győztek, azonban a „népszavazások” eredményét sem a nyugati országok nagy része nem ismerte el, de Törökország, Izrael és Szerbia sem.
Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva.
A Moszkva által múlt héten bejelentett részleges mozgósítás jól mutatja azt, hogy Oroszország az elégségesnél jelentősen kisebb létszámú haderővel kísérelte meg Ukrajna lerohanását. A Foreign Policy-nek nyilatkozó nyugati katonai szakértők szerint a Kreml a siker érdekében még arra is hajlandó volt, hogy a NATO-val határos területekről csoportosítson át csapatokat.
Nagy többséggel jóváhagyta a szlovák parlament kedden Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét.
Dmitrij Medvegyev Telegram csatornáján kijelentette kedden, hogy Moszkvának joga van ahhoz, hogy nukleáris fegyverekkel védekezzen, azt pedig, hogy ez milyen esetekben történhet meg, Oroszország katonai doktrinája világosan leírja. Medvegyev azt is kijelentette, hogy Ukrajna szövetségeseinek fenyegetései csak üres üzenetek, szemben az orosz elhatározással.
A NATO első számú ellenfele nem Oroszország, hanem Kína – jelentette ki Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes, volt vezérkari főnök az Infostartnak. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a katonai szövetség második hidegháborús stratégiájáról, az elrettentés és a védelem régi-új módszereiről is beszélt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reutersnek adott exkluzív interjújában ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnök mozgósításra vonatkozó lépését, és az atomfegyverekkel kapcsolatos megszólalását.
Hétfőn késő este újra fellángolt a konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között a közös határ mentén. Mindkét ország a másikat vádolja a harcok szításával. Az orosz érdekszférába tartozó régióban kirobbanó újabb háború rosszabbkor nem is jöhetett volna Putyin elnöknek: Ukrajnában az orosz fegyveres erők számottevő része van lekötve, a „különleges művelet” pedig a háború során először nem az ukrán területek megkaparintásáról, hanem a már elfoglalt régiók megtartásáról szól. De ki is járhat jól azzal, ha a Kaukázusban ismét egymás torkának esik Baku és Jereván? Nézzük.
Görögország azt tervezi, hogy meghosszabbítja a Törökországgal közös északi határon húzódó cement- és szögesdrótkerítést, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását az országba - írta meg a Reuters.
Eberhard Zorn, a Bundeswehr parancsnoka a Reutersnek adott interjúban az orosz haderő képességeiről értekezett, és kijelentette, Moszkva képes lenne kiterjeszteni a konfliktust a kontinens más területeire is.
Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
Oroszország északi létesítményei stratégiai kihívást jelent a NATO számára, a katonai tömbnek ezért, Kanada személyében szüksége van egy megbízható szövetségesre az északi sarkvidéken - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kanadai látogatása végére érve pénteken, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Törökország, Finnország és Svédország képviselői várhatóan ma találkoznak, hogy megvitassák a török aggodalmakat a két északi ország NATO-csatlakozása kapcsán - írja a Guardian.
Átfogó elemzést adott ki szerdán a Guardian, melyben Dan Sabbagh, a lap biztonságpolitikai szakértője öt pontban foglalja össze, mire számíthatunk a háború elkövetkező hat hónapjában. Az elemzés mind az ukrán, mind az orosz oldal részére komoly nehézségeket jósol.
Az elmúlt hetekben orosz hadihajók úsztak fel a NATO „beltengerének” számító Adrián. Míg az olasz oldalon egészen Ancona, addig a horvát oldalon Split magasságáig haladtak, a NATO-erők élénk figyelme közepette - írta meg a horvát Jutarnji List és az olasz La Repubblica alapján a Mandiner.
Törökország nem fog F-16-os harci repülőgépeket vásárolni az Egyesült Államoktól, ha korlátozzák azok használatát - számolt be a Bloomberg.
A Redzsep Tajjip Erdogan török elnök által, az elmúlt években tanúsított rendkívül asszertív külpolitika rendeltetése valószínűleg a régióban tapasztalható geopolitikai vákuum betöltése, lépéseivel azonban elképzelhető, hogy mind kül-, mind pedig belföldön eltaszítja magától támogatóit. Részletes elemzés készült arról, milyen hatással lehetnek Törökország külpolitikai lépései az állam gyengélkedő gazdaságára, illetve arról, hogy ezek az események hogyan befolyásolhatják török államfő politikai karrierjét, akinek jövőre ismét meg kell győznie a választókat alkalmasságáról.
A NATO-nak el kell végeznie a dolgát, vagy Szerbia lesz kénytelen megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
