Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
A harmadik negyedév végén 75 százalék volt a GDP-arányos magyar államadósság - derül ki az MNB ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Az utóbbi fél évben alig csökken a mutató, és továbbra is magasabb, mint a 2022 végi. Az állami költségvetés utóbbi egy évre visszatekintő hiánya még mindig közel 8%-os.
Döbbenetesen erős volt a vételi érdeklődés a mai magyar államkötvény aukciókon, sőt a 10 éves papír esetén nem is találtunk példát még hasonlóra se az elmúlt évtizedből. Ami azonban még ennél is kirívóbb: példátlanul sok kötvényt adott el az ÁKK a meghirdetetthez képest, ami azt jelzi: valamire nagyon kell a pénz.
A GDP 3,2 százalékára csökkent az államháztartási hiány az euróövezetben az idei első negyedévben szezonálisan kiigazítva az előző negyedévi 4,7 százalékról, míg az EU-ban a deficit 3 százalékra mérséklődött a negyedévvel korábbi 4,5 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken nem végleges adatként.
Az Egyesült Királyság nettó államadóssága 1961 óta először haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 100%-át, és májusban elérte a 2,567 billió fontot (3,28 billió dollár) - közölte a Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS). A hitelfelvétel növekedése magasabb volt a vártnál, a Reuters közgazdászok körében végzett felmérése által előre jelzett 19,5 milliárd fonttal szemben a kormányzat májusi hitelfelvétele 20,045 milliárd fontot tett ki.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
Az első negyedév végi 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államháztartás bruttó adóssága a GDP-arányában – derül ki az MNB előzetes pénzügyi számláiból. A jegybank adatai alapján nominálisan tovább emelkedett az adósság összege, mely így megközelíti a 47 ezer milliárd forintot.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság az Európai Unióban és az euróövezetben az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, elsősorban a koronavírus-járvánnyal összefüggő állami kiadásnövekedés hatására.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Tavaly november végén a GDP 44,4 százalékára nőtt a román államadósság a 2019 végén jegyzett 35,3 százalékról - közölte csütörtökön a román pénzügyminisztérium. Ma egyébként Gulyás Gergely magyar tárcavezető is éppen beszélt az adósságrátáról: elmondása szerint idehaza tavaly év végén 80% feletti lehetett a ráta, ami 18%-pont körüli, tehát a románnál sokkal nagyobb mértékű emelkedést jelentene.
A szeptember végén záruló költségvetési évben 3311 milliárd dolláros szövetségi költségvetési hiány várható az Egyesült Államokban, ami a GDP 16%-át jelenti és így az adósságráta 98%-ra emelkedhet, majd jövőre átlépheti a 100%-ot – közölte szerdán az amerikai Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO). Mind az idei GDP-arányos deficit, mind a jövő évi adósságráta a második világháború óta a legmagasabb arányt jelenti.
A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette "BBB mínusz/A-3" szintű, befektetési ajánlású besorolását. A leminősítés kilátásba helyezésének fő okaként a nemzetközi hitelminősítő a megemelkedett idei és jövő évi román államháztartási hiányt jelölte meg.
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?