adósságráta

Példátlan adósságcsökkentésre készül a kormány

Példátlan adósságcsökkentésre készül a kormány

Felgyorsulhat a GDP-arányos adósság csökkenése a következő években, így 2021 végére megközelíthetjük a 60 százalékos határt is - derül ki a kormány nemrég megjelent költségvetési kitekintéséből. Bármilyen meglepő, közben az adósság összege folyamatosan emelkedhet, de ezt bőven kompenzálja majd az uniós források jelenlegi durva előfinanszírozásának bezáródása és a gazdasági növekedés. A dokumentum lényege, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormány megköti a saját kezét, hogy ne folyó kiadásokra, hanem adósságcsökkentésre menjen el a több ezermilliárd forint.

Szép a magyar államadósság csökkenése, de elbújhat a nemzetközi mezőnyben

Bár örvendetes, hogy a GDP-arányos magyar államadósság ráta mind idén, mind jövőre csökkenni tud a megelőző évi szinthez képest, de ennek mértéke még jövőre sem jelentős, a JPMorgan által követett 29 feltörekvő piaci ország közül számos ország ennél jóval nagyobb rátacsökkentést tud majd felmutatni.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja

Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.

Még mindig hisz a kormány a 4% feletti idei növekedésben (2.)

Az első háromnegyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani - mondta Varga Mihály éves meghallgatásán szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.

Itt az ország, amelyik boríthatja Európát - Vagy mégsem?

Ha már a görög csődveszély és a francia elnökválasztás kimenetele miatt nem kell aggódni, a folyamatosan aggódók új célpontot kerestek és Olaszországban meg is találták, hiszen több hír szerint is ők most a legnagyobb veszély Európára. De tényleg indokolt ez, vagy csak mítoszok alapján aggódnak egyesek? - tette fel provokatív kérdését minapi elemzésében az UniCredit londoni vezető elemzője, és számokkal alátámasztva levezette, hogy a leggyakrabban emlegetett kockázati tényezők nem igazán megalapozottak. Pár napra rá az IMF is kijött az országelemzésével, ami lényegében ugyanezeket vetítette előre. Azért ne essünk át a ló túloldalára se: nyilván nem nyugodhatunk meg teljesen az olaszok miatt.

Barcza: 2020 körülre 60%-ra csökkenhet az adósságráta

Egyelőre nem módosít az éves finanszírozási tervén az Államadósság Kezelő Központ, és így azzal számol, hogy a GDP arányában 74-75 százalékos lehet az év végére az adósságráta - jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Az interjúban még nincs utalás az S&P tegnap esti felminősítési döntésére, amely egyébként részben a csökkenő adósságrátát, illetve azon belül a devizaarány mérséklődését emelte ki a döntés indoklásaként.

Átlépte a spanyol államadósság a GDP 100 százalékát

Spanyolország államadóssága márciusban meghaladta az 1,09 billió eurót, azaz átlépte a GDP 100 százalékát - közölte a spanyol nemzeti bank szerdán Madridban.
Az év harmadik hónapjában az adósságállomány több mint 14 milliárd euróval nőtt, ilyen mértékű havi növekedésre 2014 májusa óta nem volt példa.

Óriásit ugrott a magyar államadósság a görögök miatt

Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.

De mégis miért követelőznek a görögök?

Az EU/IMF párosa felé összesen sokkal több a tartozása a görög államnak, mint a gazdaságának egyéves teljesítménye, amely egyébként a válság előtti csúcspontjához képest mintegy harmadával esett a brutális költségvetési kiigazítással párhuzamosan - ez most a görög gazdaság gyors mérlege, ami egyúttal rögtön keretbe is foglalja, hogy miről megy most a vita az új görög kormány és a nemzetközi hitelezők között. A vasárnapi görög választások után mindenki arra figyel, hogy sikerül-e bármiféle érdemi adósságkönnyítést kiharcolnia a görögöknek. Eddig csak a fennálló tartozás kamatainak esetleges csökkentésére mutatott nyitottságot az európai közösség, de ahogy alább látjuk, ez csak minimálisan segítene a görögökön. Az, hogy ennél többet nem engedne a Nyugat, nem véletlen, mert az erkölcsi kockázaton túl egy ilyen lépéssel vérszemet kaphatna a többi periféria ország is, amely szintén igen nagy gazdasági nehézségekkel küzd.

Gyenge forint: mégis összejön a jókora adósságcsökkenés

A GDP-arányos államadósság - a stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon számolva - csökkent, az év végi "mérőnapon" a mutató 76 százalék körül alakul - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek adott interjúban. Érdemes megjegyezni, hogy az új módszertan szerint a GDP-arányos adósságráta tavaly év végén 77,3% volt, tehát Kovács Árpád ehhez képest vetíti előre a 76%-os idei év végi záró szintet.

NGM: szépen csökken idén is az adósságrátánk

Egyértelműen csökkenő tendenciát mutat a bruttó államadósság GDP-arányos mértéke - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium abból az alkalomból született mai közleménye, hogy ma kiküldtük az Európai Bizottságnak a szokásos EDP-jelentést, benne az elmúlt évek tényszámaival és az idei prognózisokkal. Közben az Európai Bizottság is kiadott egy anyagot, ami éppen a nem kellő mértékben csökkenő adósságráta miatti negatív következményekre figyelmeztetett.

Csendben lazít a kormány, ebből nem lesz adósságcsökkenés

Bár az első féléves költségvetési adatok alapján csak kis kockázatot lát az MKB Bank az idei deficitcél elérésére, ez mégsem jelenti azt, hogy a fiskális politika szigorú lenne. Kondrát Zsolt, a bank vezető elemzője friss anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek ellenkezőjeként a fiskális politika alapvetően laza, hiszen a váratlanul gyors idei gazdasági növekedés mellett is csak az éppen 3% alatti államháztartási hiány betartására "lő" a kormány. A Varga-csomag melletti csendes költségvetési lazítás idén a GDP 1,1%-a lehet és mindezekkel párhuzamosan ő úgy látja, hogy valószerűtlen a GDP-arányos adósság-ráta fenntartható módon történő csökkenése. Az alapeseti forgatókönyve szerint a tavalyi 79,3%-ról idén év végére 80,5%-ra növekedhet a ráta gyengébb forintárfolyam és a kormányzat részesedésvásárlásai következtében, hacsak nem történik valamilyen intézkedés, vagy a forint árfolyama nem erősödik jelentősen (300 alá az euróval szemben) a mostani szintekről. Hosszabb távra előrenézve azzal kalkulál, hogy az államadósság pályája gyakorlatilag lapos lesz, azaz 80% közelében beragad.

Magyar államcsőd veszélyéről ír egy német lap

Az adónövelésre építő költségvetési kiigazítások, a gyenge gazdasági növekedési kilátások és a magas eladósodottság miatt egy jövőbeli esetleges államcsőd veszélyére hívja fel a figyelmet körképében a Die Zeit német lap online kiadása. A "Magyarország államcsődöt kockáztat" című - péntek este megjelent - cikk folyamatosan párhuzamot von a görög és a magyar gazdasági fejlemények között és megszólaltatja Magas Istvánt, a budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát is, aki többek között azt tartja problémának, hogy nem haladnak az igazán fontos átalakítások Magyarországon.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.