Márciusban, az amerikai dollár erősödése ellenére is nőttek Kína devizatartalékai, amelyek a világ legnagyobbjai közé tartoznak, elérve a 3,246 milliárd dollárt. Az ország aranytartalékának értéke is jelentősen emelkedett.
A mögöttünk álló hónapokban egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok, lehet itt gondolni az orosz-ukrán háborúra, vagy akár a közel-keleti eseményekre is. De nem csak ez az oka annak, hogy egyre nagyobb hévvel halmozzák az aranyat a biztos menedék reményében a befektetők: az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság és a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott szintre lőjjön ki a sárga nemesfém árfolyama. De pontosan mi áll ezen félelmek mögött, tényleg jó ötlet most aranyba menekülni?
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
Évtizedeken keresztül a dollár árfolyama és az amerikai reálhozamok szintje volt a két legmeghatározóbb tényező az arany árfolyamában – pár hónapja azonban megváltoztak a dolgok, és most úgy fest, hogy már nem egészen működik ez a dinamika. Az egyre hevesebb jegybanki aranyfelvásárlások következtében hiába emelkedtek ugyanis az inflációval korrigált amerikai kamatlábak a 2008-as gazdasági világválság óta a legmagasabb szintre, az aranyár ezzel párhuzamosan egyáltalán nem szakadt be, sőt: jelenleg nincs messze a májusban elért történelmi csúcstól az árfolyam. Adódik a kérdés: az aranyár és a reálkamatlábak közötti kapcsolat felbomlása paradigmaváltást jelent a nemesfém számára? Mostantól máshogy árazódik a nemesfém? És ami talán a legfontosabb: befektetőként izgalmas lehet a sztori?
Többek között a nemesfémekhez köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt júniusban havi összevetésben.
Kína a hatodik egymást követő hónapban növelte aranytartalékát. Áprilisban 8,09 tonnányi készletet vásároltak - közölte a kínai Állami Devizahivatal.
A török líra egy éve a legnagyobb mértékben emelkedett, miután a központi bank módosította a kereskedési szabályokat, hogy enyhítse a valutára nehezedő nyomást az azonnali piacon.
Az ezermilliárd dolláros devizatartalékokat kezelő központi bankok a geopolitikai feszültségek, köztük az ukrajnai háború miatt növelik aranykészleteiket. A 7 milliárd dollárnyi devizatartalékot kezelő 83 központi bank körében végzett felmérés szerint több mint kétharmaduk arra számít, hogy társaik 2023-ban növelni fogják aranyállományukat.
A 2022-es évre még nagyon sokáig fogunk emlékezni: a sokadik hullám és oltás után kezdtük végre elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Jött tehát a háború, elszabadult a már előtte is meredeken emelkedő infláció, a monetáris politika példátlan tempójú kamatemelésekkel próbálta és próbálja tartani a lépést, közben egyre hangosabban kopogtat az ablakon a globális recesszió réme. Az ehhez hasonló helyzetekben a történelem során gyakran a különböző menekülőeszközöknél kereste a helyét a tőke: a 2022-es év viszontagságai után elmondhatjuk, hogy egy elég minőségi táptalaj alakult ki az arany csillogásához 2023-ra. De mit gondolnak az elemzők, miért lehet az idei év sztárterméke a sárga nemesfém? És ha ez valóban így lesz, akkor mégis milyen konkrét befektetési lehetőségek kínálkoznak?
A People's Bank of China (PBOC) novemberben 32 tonnával növelte aranytartalékát, mintegy 1,8 milliárd dollár értékben - közölte a kínai jegybank szerdán. A PBOC 2019 óta először adott hírt aranytartalékának emelkedéséről.
A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, mely Oroszország aranytartalékait érinti - tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források csütörtökön.
Tegnap este beszámoltunk róla, hogy elfogadta a kormány a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait. Az óriási, mintegy 3 ezer milliárdos program legfontosabb elemei között szerepel korszerű járművek beszerzése, vasútállomások megújítása, a felszabaduló rozsdaterületek rehabilitálása, és az egyik legkomolyabb elem, a Nyugatit és Kelenföldet összekötő vasúti alagút megépítése, melyről október elején még egy teljes konferenciát is szerveztünk a BFK-val közösen.
Kína devizatartaléka - ami a legnagyobb a világon - szeptemberben csaknem 1 százalékkal csökkent augusztushoz képest, áprilisi mélypontra esett elsősorban amiatt, hogy a dollár erősödött a vezető devizákból álló kosárhoz képest.
Az MNB Facebook-oldalának köszönhetően végre bárki betekinthet a jegybank páncéltermébe, ahol az ország aranytartalékát őrzik. Emellett bejegyzésében az MNB eddig nem ismert információkat is megosztott Magyarország aranytartalékáról.
Előre meg nem hirdetett, váratlan találkozót és sajtóeseményt tartott a jegybankelnök és a miniszterelnök. Az elhangzottak alapján a találkozó apropóját az adta, hogy Orbán Viktor megtekintette az MNB által őrzött aranytartalékot a jegybank logisztikai központjában. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a pénz értékét három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány.
Megjelent az MNB nemzetközi tartalékában a szerdán bejelentett aranyvásárlás, március végén már 4,4 milliárd eurót ért az arany a jegybank devizatartalékán belül. A reggel közölt statisztikából az is kiderült, hogy elsősorban a készpénzből és értékpapírokból költött a nemesfémre az MNB.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
