Míg egy bankbetéttel a jelenlegi kondíciók mellett 170 évig tart megdupláznunk pénzünk értékét, egy állampapírral ez közel 28 év, viszont némi kockázatvállalással akár pár év alatt is el tudtunk érni részvényekkel, részvényalapokkal 100 százalékos hozamot.
Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.
A megtakarítás és a szerencsejáték ötletes kombinációi az OTP és az FHB által kínált nyereménybetétek. Nagyobb szerencsével 1 százalék alatti kamatukból akár milliós nagyságrendű nyereséget is kihozhatunk.
2014 eleje óta először pozitív adózás előtti eredménnyel zárta a negyedévet az FHB. A bankcsoport második negyedéves adózott eredménye 268 millió forintos veszteség lett. A csütörtök este közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei:
megállt a bevételek zsugorodása, sőt a nettó kamatbevételek 5%-kal, a nettó díj- és jutalékbevételek pedig 12%-kal nőttek egy év alatt,
a működési költségek 4%-kal csökkentek a banknál, és csökkent az adóterhelés is,
a bankszektor egészéhez hasonlóan jócskán visszaestek a kockázati költségek, és tovább (12,6%-ra) javult a nem teljesítő hitelek aránya,
a betétállomány zsugorodott a második negyedévben, más megtakarítások állománya viszont nőtt,
tovább erősödött az üzleti aktivitás: a lakossági hitelfolyósítások 82%-kal, a vállalatiak pedig 37%-kal nőttek egy év alatt,
a korábban bevont alapvető kölcsöntőke júniusi visszafizetése számottevően csökkentette a bank tőkemegfelelését.
Az EU-s állampolgárok 76%-ának van folyószámlája, 28%-ának életbiztosítása és 17%-ának jelzáloghitele saját bevallása alapján. A magyarok minden pénzügyi termék területén elmaradnak az EU-s átlagtól, az EU lakossága pedig a határon átnyúló szolgáltatás-igénybevételben marad el egyelőre Brüsszel elképzeléseitől.
Kissé lassulva, de még mindig 6,5%-kal gyarapodtak az elmúlt egy évben a magyar háztartások pénzügyi eszközei. Az első félév nettó tranzakciói alapján az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás volt sorrendben a három legnépszerűbb megtakarítási forma a magyar lakosságnál.
Az EKB igazgatósági tanácstagja július végén még azt mondta, nem kell aggódni amiatt, hogy a negatív betéti kamatok miatt az emberek elkezdik kihordani a pénzt a bankokból, mivel a jegybankok még azelőtt leállnak a kamatvágással, hogy idáig fajulnának a dolgok. Bankrohamról valóban nincs még szó, minden esetre a Bloomberg szerint az egyik német bank a 100 ezer euró feletti betéttel rendelkező kisbefektetőknek már mínusz 0,4%-os kamatot kínál.
Magasabb betéti kamatokat kínálnak a görög bankok, hogy visszacsábítsák a tavaly kivont több milliárd eurós megtakarításokat. Egyes bankok az érvényben lévő kamatoknál akár fél százalékkal is magasabb kamatot kínálnak az újonnan elhelyezett betétekre - írja a Reuters.
Az alacsony betéti kamatok ellenére 75 milliárd forintos pozitív tranzakcióval zárták a júniust a bankbetétek, amellyel az értékpapírok 41 milliárdját is lekörözik. Az értékpapírokon belül elsősorban az állampapírokat keresték a magyarok, de viszonylag sokan voksoltak a részvények mellett is. A befektetési alapok nagy vesztesei voltak a hónapnak mínusz 127 milliárd forintos havi tranzakcióval, a legnagyobb vagyonvisszaesést a pénzpiaci és a vegyes alapok mutatták.
Hosszú éveken keresztül a bankban heverő pénzük 70-80%-át lekötött bankbetétként fialtatták a hazai háztartások. Ma már csak 44% az arány az alábbiak miatt.
Benoit Coeure, az EKB igazgatósági tanácstagja szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a negatív betéti kamatok miatt az emberek elkezdenék kihordani a pénzhegyeket a bankokból, mivel szerinte a jegybankok még azelőtt leállnak, hogy idáig fajulnának a dolgok - írja a Financial Times.
Újabb kísérletet tesznek a görög bankok arra, hogy a tavaly óta a betétekből folyamatosan kiáramló pénzeket visszacsábítsák: a tervek szerint tovább lazítanak a fennálló tőkekorlátozásokon és az újonnan elhelyezett betétekre már nem vonatkoznának a pénzkivételi szabályok - írja a Financial Times.
Sokáig úgy nézett ki, hogy jobban jártak azok, akik a pénzpiaci alapok helyett inkább a bankbetéteket választották, mivel a betétek által kínált kamatok a legtöbb esetben meghaladták a pénzpiaci alapok hozamait. Idén úgy tűnik, fordul a kocka: aki most fektet egy éven belül lejáró bankbetétbe, már csak fél százalékos kamatot kap a pénzére, miközben a pénzpiaci alapok ezt már félév alatt hozni tudták befektetőiknek. Az alacsony hozamok persze ezeknek az alapoknak sem könnyíti meg a hozamszerzést, ráadásul a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon is tovább csökkent, miután a befektetők az elmúlt hónapokban inkább csak vitték ki innen a pénzüket.
2017. január 1-jétől kerül át az önkormányzatok számlavezetése a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) - tájékoztatták az önkormányzatok pénzügyi vezetőit a Figyelő értesülése szerint.
Brexit, az amerikai elnökválasztás, egy váratlan kamatemelés vagy Kína összeomlása. Idén számos olyan kockázat lóg a levegőben, ami miatt számos elemző nem jósol túl jó teljesítményt a tőkepiacoknak, ezért érdemes lehet olyan befektetések közül szemezgetni, amelyeknek a hozamát több évre előre tudjuk, és nem kell amiatt sem aggódnunk, hogy a pénzünk egyik napról a másikra lefeleződik. Erre lényegében három megtakarítási forma létezik Magyarországon: az állampapírok (és a jóval kevésbé népszerű vállalati kötvények), a bankbetétek és a lakástakarék-pénztárak, valamint bizonyos esetben a vegyes biztosításokra is igaz lehet ez a leírás. Megnéztük, mit kell tudni ezekről a befektetési formákról, illetve hogy mi alapján érdemes válogatni, ha biztos hozamú befektetést szeretnénk.
Töretlenül nő a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve az MNB ma közzétett adatai alapján. Áprilisban 41,5 milliárd forint új lakáshitel talált "gazdára", ami 72%-kal több az egy évvel korábbinál.
Tovább nőtt a megtakarítani tudók aránya 2013 óta az internetező lakosság körében: míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott félretenni, mára ez az arány már 55% - derült ki a Budapest Alapkezelő kutatásából. A befektetési eszközök használatában azonban még nincs elegendő gyakorlata a lakosságnak: a pénzüket még mindig legtöbben lekötés nélkül a folyószámlán, készpénzben és bankbetétben tartják - hangsúlyozta Konkoly Miklós, az alapkezelő vezérigazgatója a társaság mai sajtótájékoztatóján.
Egy állampapír-befektetésen a bankbetétek hozamának többszörösét érhetjük el, még akkor is, ha elcsípünk egy banki akciót. Mégsem állíthatjuk, hogy értelmetlen lenne betétekbe tenni a pénzünket, ha tényleg a biztonság az első.
Márciusban szokatlanul gyér keresletet mutattak az állampapírok iránt a magyarok, a korábbi hónapok 100 milliárdot meghaladó befektetési után a márciust csak 25 milliárdos tranzakcióval zárták a papírok. Részben ez is szerepet játszhatott abban, hogy az értékpapírok havi tranzakciója negatív lett, miközben a bankbetétekbe további milliárdok áramlottak. Nem kedvezett a hónap a részvényeknek sem, innen 41 milliárd forintot vittek ki a magyar háztartások.