A francia nagybank másik hazai érdekeltségére, a Magyar Cetelemre ruházza át lakossági betétállományát a BNP Paribas magyarországi fióktelepe - közölte a társaság a Világgazdasággal. Az állomány nagyságát nem ismertették.
Egyszerre jöhet el a magyar gazdaság és a hazai bankszektor új aranykora, ha a kormány 4% feletti növekedési célja mellett az MNB hitelpiaci jövőképe is teljesül 2030-ra. Utóbbit a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette Nagy Márton alelnök, de még nem minden részletében elemeztük ki. Érdemes például elgondolkodni azon is, hogy fogja bírni ezt a tempót a magyar bankszektor, hiszen nem egyszerűen likviditási és tőkebőségre, de az utóbbi teljesítéséhez magas profitabilitásra, sőt példátlan tulajdonosi önmérsékletre (minimális osztalékra vagy sorozatos tőkebevonásra) is szüksége lenne.
A gyorsan növekvő európai fintechcégek egy részét pénzforgalmi szolgáltatásairól ismerjük már Magyarországon, a német Raisin viszont betéti szolgáltatásokat nyújt más cégek nevében, a legmagasabb kamatokat kínáló európai bankokat összegyűjtve. Nemrég összeálltak a Vanguarddal is, a világ legnagyobb alapkezelőjével, így hamarosan alapokat is forgalmaznak majd. Megnéztük, mi van a Raisin sztorija mögött, megkérdeztük a céget is terveiről, és azt is megerősítették, hogy szolgáltatásuk már Magyarországon is elérhető.
Sokan azt hiszik, hogy ha befektetési alapokban van a megtakarításaiknak egy része, akkor a pénzük biztos valamilyen részvényben vagy kötvényben forog. Ezzel szemben a valóság, hogy a befektetési alapokban kezelt teljes összvagyon 30%-a bankbetétekben és folyószámlán van, tehát a hazai befektetési alapokban kezelt teljes vagyon harmada gyakorlatilag semmit sem hoz.
100 új megtakarított forintból 44-et állampapírba, 22-t bankszámlára, 20-at pedig készpénzbe "fektettek" a magyarok 2017-ben. Hiába esett vissza az állampapírok értékesítése, a pénzügyi szektor nem tudott lecsapni az érkező ügyfélpénzekre, hiszen az új megtakarítások mintegy tizedét helyezték csak az emberek befektetési alapba, nyugdíjpénztárba, életbiztosításba vagy éppen részvénybe. Szélsőséges kockázatkerülésre, óvatos tartalékolásra utalnak a számok, jó hír viszont, hogy tavaly 7,3%-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona.
Ritkán látható mértékű pénzbeáramlás zajlik manapság a magyar bankokba: a vállalatok betétállománya majdnem 19%-kal, a lakosságé pedig 8%-kal nőtt egy év alatt. A betétek lekötéséről persze az alacsony kamatok miatt lassan megfeledkezik az ország. A látványos növekedésnek köszönhetően bőven van miből hitelezniük a bankoknak, és nem kell attól tartanuk, hogy egyhamar a kritikus 100% fölé emelkedik a hitel/betét mutatójuk, pedig a hitelezés is gyorsulva nő.
A Citibank lakossági üzletágának tavalyi átvételével megerősítette helyét a piacvezetők között az Erste a magyar lakossági bankpiacon. A hitelezés, a digitalizáció és a megtakarítások területén látható piaci fejleményekről a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A ma már pangó, de a válság előtt igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek várható feléledéséről, a lakáspiaci árak jövőjéről és az end-to-end digitalizációról is beszélgettünk Harmati Lászlóval.
A Budapest Alapkezelő legfrissebb elemzése szerint a magyarok többsége továbbra is készpénzben és bankbetétben tartja a pénzét, jó hír viszont, hogy a megtakarítások aránya az elmúlt 5 évben 20 százalékponttal 53%-ra nőtt. A szolgáltató mai sajtótájékoztatóján az alapkezelő és a privátbank idei évi eredményei is szóba kerültek, Konkoly Miklós többek között kiemelte az ingatlanpiac megtakarítási piacra gyakorolt jelentős elszívó hatását is.
A brazil bankok beleegyeztek abba, hogy kifizetnek mintegy egymillió olyan kártérítési követelést, amit azok az ügyfelek adtak be, akiknek az 1980-as és 1990-es évek hiperinflációs időszakában a kormány egyszerűen elvette a bankbetétbe helyezett pénzét.
Fontos lépésre szánta el magát a dán kormány, a cél pedig: kiugrasztani az évek óta már semmit sem fizető bankbetétekből az állampolgárokat és a magasabb kockázatú befektetések felé terelni a pénzt - írja a Bloomberg.
Nemcsak a bruttó, hanem a nettó pénzügyi vagyon mértéke is rekordot döntött tavaly globális szinten, a hitelek nélkül számított vagyon 128,5 ezer milliárd eurót tett ki az Allianz friss tanulmánya szerint. A zéró kamatok ellenére rendkívül népszerűek voltak a bankbetétek a megtakarítások között, miközben a hitelfelvételi kedv is a válság előtti időket tükrözte. A világ régiói közül továbbra is Észak-Amerika a leggazdagabb, míg az egy főre jutó 4 ezer euróval Kelet-Európa számít a legszegényebb régiónak a világon.
Betétesi rohamot hirdetett az öt legnagyobb spanyol bank, de leginkább a Katalóniából elköltöző CaixaBank és Banco Sabadell ellen ma 8 és 9 óra közé a Catalan National Assembly nevű szeparatista csoport.
Az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében az ügyfelek, a bankok - és ennek nyomán a pénzügyi felügyeletek - figyelme is megélénkült az ún. strukturált termékek iránt. A strukturált termékek lényeges jellemzője, hogy a konstrukcióban elhelyezett pénzösszeg hozama egy pénzügyi eszköz árának (például egy devizaárfolyamnak) a jövőbeli alakulásától függ, miközben magát az eszközt a futamidő alatt, a konstrukció keretében az ügyfél nem tartja a portfóliójában. A kockázatot nagymértékben meghatározza, hogy a termék élvez-e tőkevédelmet.
Teljesen kiábrándult a magyar lakosság a lekötött betétekből: a 2009 végi csúcshoz képest kevesebb mint a felére, az akkori szint 43%-ára esett a lekötött betétben parkoló ügyfélpénzek állománya. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a bankok számára nagyon aggasztó ez a jelenség, az alábbiakban 4 pontban összefoglaljuk azonban, miért nincs ez így.
Rettenetesen alacsonyan vannak a betéti kamatok jelenleg Magyarországon, de még mindig elérhető olyan ajánlat, amely 2% fölötti kamatot fizet egy éves lekötésre. Megnéztük, melyek jelenleg a legjobb elérhető betéti kamatok, ha egymillió forintot akarunk egy évre lekötni.
Az amerikai nagybankok emelték a nagyobb összegű betétekre elhelyezett kamatokat, a kisbefektetőknek viszont még várniuk kell arra, hogy például egy 100 dolláros betétre néhány centnél nagyobb kamatot kapjanak.
Nyolc és fél éve, vagyis 2008 novembere óta nem vett fel akkora összegben lakáshitelt a lakosság, mint idén májusban. A lakáspiac növekedésében egyre nagyobb a banki finanszírozás szerepe, és most először fordult elő, hogy éves összevetésben is nőtt a lakossági hitelállomány. A fogyasztási és a vállalati hitelezés azonban messze van a korábbi csúcsoktól, utóbbi szempontjából május hónap viszonylag gyengén alakult. A bankszektor májusi statisztikái alapján a lakossági a forint visszagyengülésére spekulálva szokatlanul nagy összeget helyezett át devizabetétbe.
A régiós országok többségében nem tud mit kezdeni a lakosság az alacsony kamatkörnyezettel: egy-két ország kivételével továbbra is nő a lakossági bankbetétek állománya (jobbára persze a lekötés nélküli betéteké), és úgy tűnik, sehol nem olyan népszerűek a lakossági állampapírok, mint Magyarországon.
Az MNB Stabilitási Jelentésében van egy érdekes ábra arról, hogy mibe teszik az ügyfelek pénzét az alapkezelők. Az adatok a tavaly év végi állapotokat mutatják, a két kedvenc pedig: a bankbetétek és az állampapírok.
Magyarországon jogszabály tiltja a bankoknak, hogy negatív kamatlábat alkalmazzanak a lakossági betéteknél. Nyugat-Európa sok országában nincs ilyen korlátozás, náluk azonban egyszerűen nem merik meglépni ezt a bankok. A holland jegybank most figyelmeztetett ennek banki nyereséget romboló következményeire.