A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.
Növekedett a megújuló energiaforrások aránya a német villamosenergia-felhasználásban, az idei fogyasztás közel felét megújuló energiából fedezték.
Magyarországon megtalálható minden olyan energiaforrás, például a szél és a geotermia, amelyek az energetikai átalakítás során lehetővé teszik, hogy függetlenné és zölddé váljunk - jelentette ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A magyarországi Veolia csoport megvásárolta az MVM Zrt-től az oroszlányi erőművet, melyet 2024 elején újraindít - közölte a társaság az MTI-vel.
Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.
Egyelőre túlságosan korai lenne a bioenergia - vagyis a biomasszából előállított energia, például a fatüzelés - fenntarthatósági kritériumainak felülvizsgálata tíz uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya szerint, melyek a 2022 első félévi francia EU-elnökség és az Európai Bizottság részére címzett közös levélben hangsúlyozzák ezen álláspontjukat.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
A földgáz belföldi felhasználása idén júniusban 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos hónapjában. Az ország villamosenergia-felhasználása ugyanakkor 14,2 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most megjelent júniusi energiastatisztikai riportjában.
A közműszektor kevésbé érzékelte a koronavírus-járvány hatásait, hiszen olyan alapszükségleteket biztosít, amelyek nem helyettesíthetőek. A Veolia Magyarország több mint 600 ezer lakos éves villamosenergia fogyasztását biztosította tavaly, melyek nagy része megújuló energiaforrásokat hasznosít, de emellett távfűtésről és ivóvízről is gondoskodik. Hatalmas kihívást jelent az energiatermelés, és az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóvá tétele, miközben a világ energiaéhsége egyre nő. Hazánkban is átalakulás látható, az országban megmaradt széntüzelésű erőművek sorra állnak át biomassza tüzelésre, de vannak ígéretes kezdeményezések a geotermikus és földgáz energiaforrások kiaknázására is. Fontos a körkörös gazdaság kialakítása, de azt úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegye a helyi adottságokat és közösségi igényeket. Emellett pedig olyan szabályozói környezetre van szükség, amely képes segíteni a különböző forrásokra épülő energiatermelő egységek létesítését, vagy éppen korszerűsítését, valamint támogatja azok integrációját, mondta el a Portfolio-nak Palkó György, a Veolia Magyarország elnök-vezérigazgatója, akivel a társaság kilátásairól, hazai tevékenységeiről és terjeszkedési céljairól is beszélgettünk.
A nagyrészt tűzifahasználatot jelentő erdei biomassza energetikai célokra való alkalmazása többnyire károsabb a Föld légkörére nézve, mint a fosszilis tüzelők ezáltal kiváltandó égetése - állítja az Európai Bizottság témában készült új jelentésében. A jelentés alapján a hosszú távon érvényesülő negatív hatások miatt az Unió jelenlegi biomassza-égetési gyakorlatának fennmaradása veszélybe sodorná az EU 2050-es klímasemlegességi célját és a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítést. A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve.
Többeknek is ismerős lehet, hogy a napenergia lesz a következő évtized legnagyobb sztárja és a legjobban bővülő megújuló energiaforrása. Azonban nem egyedül fogja vinni a hátán a mezőnyt, mellette a szélenergia is további komoly bővülés előtt áll, különösen a tengeri kapacitások növekedése indulhat be a következő években. Ott van még a vízenergia is, amelyről kevesebbet hallani, holott messze a legnagyobb a szerepe a villamosenergia-termelésben a megújulók között, és még 2025-ben is a globális áramtermelés 16 százalékát adhatja – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentéséből. És akkor vannak még egyéb egzotikusabb források is, mint a biomassza vagy a koncentrált napenergia. Meglehetősen változatosak tehát a megújulók, érdemes ezeknek a kilátásaival is megismerkedni.
Klímabarát Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiája, ezt támasztja alá, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az Eurostat megállapította, hogy 0,8 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kaderják Péter az Energy Barge (Energia Bárka) elnevezésű projekt zárórendezvényén beszélt erről, ahol a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet a biomassza felhasználását hatékonyabbá tenni nem csak Magyarországon, hanem a teljes Duna menti régióban, a vízi közlekedés bevonásával.
Az idei évben újabb rekordot ér el a megújulóenergia-termelés Németországban; a tavalyinál körülbelül 2,5 százalékkal termelnek több villamos energiát nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza alapon.
A Veolia Energia Magyarország Zrt. megkezdte az ajkai erőmű több lépésből álló, teljes körű átvizsgálását, miután megvásárolta a Bakonyi Erőmű Zrt. többségi tulajdonrészét tavaly december 28-án. A vállalat célja, hogy az ajkai erőmű a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb arányban biomassza alapúvá váljon, a széntüzelés mértékének minél nagyobb arányú csökkentése mellett.
Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI) hétfőn, amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület - több ország hathatós lobbitevékenysége mellett - szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottága úgy döntött, támogatja az élelmiszer növények kivezetését a bioüzemanyagok potenciális alapanyagai köréből; ugyanakkor a testület a biomassza klímabarát hő- és villamos energia termelési alkalmazását elmulasztotta biztosítani - vélik zöld szervezetek. Félelmeik szerint ez az erdők fokozott kitermelését és égetését eredményezheti.
Sazalai Máté cikke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
