Változatos technikákkal próbálták a magyar vállalkozások mérsékelni a kötelező minimálbér-emelés okozta költségnövekedést, szerencsére az elbocsátások "csak" az összlétszám 1,7 százalékát érintették - derül ki a GKI februári vállalati felméréséből.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.
Az egy órára jutó magyar munkaerőköltség tavaly 3,5 százalékkal 7,80 euróra emelkedett, de még ez is csak a negyede a németnek (31,8). Érdekesség, hogy a németek ezzel is még bő 10 százalékkal alacsonyabb összeget fizetnek a munkavállalóik órái után, mint a franciák - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
