Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.
Olvasónk érdekes fotót küldött nekünk a Balaton partjáról.
2020. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezzel kétéves mélypontra süllyedt az infláció. A friss adat pontosan megegyezik a várakozásokkal, tehát nem okozott meglepetést. A csökkenő infláció képét rombolja, hogy ugyanakkor a maginfláció egyáltalán nem esett, illetve a KSH súlyos adathiányos problémákkal szembesülve kénytelen számolni a fogyasztói árindexet.
A januári 7 éves csúcsról (4,7%) "csak" 4,4% százalékra süllyedt februárban az éves alapú áremelkedés üteme Magyarországon, miközben a maginfláció 4%-ról 4,1%-ra, 7 éves csúcsra gyorsult, a negyedéves évesített maginfláció pedig 5%-ra, több mint 6 éves csúcsra ugrott - közölte a KSH. A Portfolio elemzői konszenzusa 4,1%-ra lassulást valószínűsített a főadat kapcsán, míg az MNB 4,2%-ra lassulást várt, azaz a tényadat január után most is mérsékelten magasabb lett a várakozásoknál. A havi alapú áremelkedés üteme 0,3 százalék volt februárban, a maginflációé pedig 0,5%.
A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A januári áremelkedési ütem kellemetlen meglepetést okozott, hiszen a 4,7%-os pénzromlás ütem sokéves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan pedig tovább emelkedett az étkezési célú vásárlások árnövekedési üteme is: az év elején az "étkezési árindex" már 8,3%-on járt.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
A hivatalos inflációnál jóval magasabb drágulási érzetünk részben abból fakadhat, hogy "mindennapi vásárlásaink" során valóban sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalhatunk - mutattuk meg nemrégiben. Azóta véget ért a 2019-es év, így megnéztük, hogy vajon enyhült-e az ellentmondás. A rövid válasz: nem, sőt a boltokban lassan 8% felé kúszik a drágulás üteme.
Ruházatot és az elektronikai cikkeket olcsóbban vásárolhatunk most, mint egy éve, de drágább lett egy sor élelmiszer és szolgáltatás – derül ki a KSH tavalyi fogyasztóiár-statisztikájából. A tankönyv ára 16%-kal csökkent, a sertéshúsé 24%-kal emelkedett egy év alatt.
Decemberben 4% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a KSH. A piac előzetesen arra számított, hogy a novemberi 3,4%-ról 3,9%-ra ugrik az inflációs mutató. Bár az elemzői várakozásokhoz képest minimális az eltérés (ráadásul így az adat pont egyeesik a jegybank előrejelzésével), a szám mégis lélketani határt jelent: tavasszal ugyanis láthattunk már 3,9%-os inflációt, ám 4%-os indexre utoljára hét éve volt példa.
50 forinttal drágul, 300 forintra emelkedik a legnépszerűbb hazai lottójátékok, az ötös és hatos lottó, valamint a skandináv lottó alapjátékainak ára - közölte a Szerencsejáték Zrt.
Novemberben 3,4% volt az egy évre visszatekintő drágulás. Az októberi 2,9%-os infláció után a szakértők arra számítottak, hogy 3,3-3,4%-os árindexet jelent a KSH.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Októberben 2,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke Magyarországon - jelentte a KSH. A piac 2,7-2,8%-os inflációt várt.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
Nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára a nyerstej csökkenő mennyisége, valamint az előállítási költségek, az infláció és a munkabérek emelkedése miatt - közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TSzSz) az MTI-vel csütörtökön.
Júniusban 3,4% volt az egy évre visszatekintő drágulás üteme. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a tavaszi 3,9 százalékos infláció után júniusra 3,5 százalékra mérséklődhetett a pénzromlás üteme.
Több belföldi és nemzetközi csomagtermék díjszabását módosította a Magyar Posta július elsejétől, a csomagautomatáknál pedig differenciálta a díjat a kihasználtságuk optimalizálása érdekében.
Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Néhány termék esetében egészen durva áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, összeszedtük egy táblázatban a legeket.
Közel féléves csúcsára emelkedett az olaj árfolyama a hétfői kereskedésben, miután az Egyesült Államok közölte, hogy megszünteti a szankciómentességet azokkal az országokkal szemben, akik eddig Irántól importáltak olajat.
Talán mindenki számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Joggal érezhetik sokan, hogy a húsvéti bevásárláskor a tavalyinál mélyebben a pénztárcájukba kell(ett) nyúlniuk. De mennyi is az annyi? Megnéztük néhány élelmiszer árának változását az elmúlt egy évben.
Megosztott volt a tanács a kamatdöntő ülésen.
De jó kiindulópontnak tartják a közvetítők javaslatát.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
