Egyértelműen kiállt Ukrajna mellett a Twitteren Elon Musk, a Tesla vezére viszont egy meglepő kijelentést is tett: szerinte azonnal növelni kellene az olajtermelést még akkor is, ha ezzel nem értünk feltétlenül egyet.
A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.
A NATO ma délelőtti rendkívüli brüsszeli értekezlete után élő Facebook-videóban jelentkezett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és többek között azt hangsúlyozta, hogy zavartalan Magyarország kőolaj- és földgázellátása.
Minden lehetséges szankciót megfontolunk, minden elképzelés az asztalon van – ezeket ismételgette a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve ma Josep Borrell, az Európai Unió főképviselője.
Egy képzési központ gyulladt ki az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén, amelyet még éjjel gyorsan eloltottak a tűzoltók, így pánikra semmi ok, hiszen se az amerikai energia minisztérium, se a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem mért megemelkedett radioaktivitást a térségben, mivel nem sérült meg a reaktorok központi épülete, és az erőmű rendben működik – gyakorlatilag ez derül ki azokból az információkból, amelyek pénteken délelőtt elérhetők a témában.
A magyar növekedési kilátások nem csak rövid, hanem hosszabb távra is nagyon sokat romlottak az elmúlt hetekben - írja Zsiday Viktor befektetési szakember, aki a blogján a recesszió és a stagfláció esélyeit latolgatja.
A három legfontosabb európai gázszállítási útvonalon továbbra is küldik az oroszok a gázt, sőt az ukrán-szlovák határon szokatlanul sok gázt küldenek a háború kitörése óta Nyugatra, de ezzel együtt is az egekben ragadtak a gázárak Európában a következő hónapokbeli tőzsdei jegyzések alapján. Az orosz energiahordozókkal kapcsolatos nyugati embargós tervek „megteszik a hatásukat” és Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióműsorban, hogy a magas gázárak bizony a rezsicsökkentés fenntartásán keresztül jelentős pénzbe kerülnek.
Történelmi csúcsot döntött a hazai napelemparkok termelése február 24-én dél körül 1553,8 MW-tal. Az adott időszakban az ország villamosenergia-ellátás 28,52 százalékát a napenergia-termelés hozta, meghaladva az adott időszak 28,12 százalékos nukleáris forrás részarányát is.
Az orosz-ukrán háború az 1970-es évek olajválságához hasonló energiapiaci krízist indíthat el – idézi az IHS Markit elemzőcég alelnökét, Daniel Yergint a CNBC.
Jelentősen átrajzolta a világpiaci folyamatokat is a február végén indított orosz háború Ukrajna ellen, a Portfolio havi rendszerességgel megjelentetett portfólió-ajánlóiban a magyar befektetési szakemberek két dologtól tartanak igazán gazdasági szempontból: meddig emeli még a háború az energiahordozók árát és ezzel együtt milyen infláció nyomással kell szembenéznie a világnak. A portfóliómenedzserek szerint most érdemesebb lehet kivárnia annak, aki befektetésekben gondolkodik, de ilyen háborús feszültségek mellett is vannak olyan szektorok és eszközök, amelyek jól teljesíthetnek.
A napenergia szektorban tevékenykedő bajai Optimum Solar Zrt. 50%-os tulajdonosa lett a taszári repülőtér megvételére és hasznosítására kijelölt SGF Silu Global Fund Zrt.-nek. A terveik szerint a naperőmű-fejlesztés mellett, geotermikus és agrofotovoltaikus energetikai beruházások is elképzelhetőek a reptéren - szerepel a cég közleményében.
Az üzemanyagok árplafonjának bevezetése óta nagy figyelem irányul a hazai üzemanyag-kiskereskedőkre, hiszen a kormány lépését követően a magyar kutasok jelentős veszteségeket szenvedtek el, ami több benzinkút bezárásához vezetett, és azzal fenyegetett, hogy országszerte több száz kútnak kell lehúznia a rolót. Erre válaszként a kormány újabb intézkedésekkel a nagykereskedelmi üzemanyagárakat is maximalizálta, a jövedéki adót pedig csökkentette, ezzel bevonva a teherviselők közé a nagykereskedőket és magát az állami költségvetést is - emellet pedig kiskutaknak literenkénti 20 forintos támogatásáról is döntöttek. Közben az olaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik, a forint pedig gyengül a dollárral szemben, melynek eredményeként már 15-20 százalékkal többet kellene fizetnünk a benzinért és a gázolajért az árplafon nélkül - éppen ezért nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, ha az intézkedés kivezetésére kerülhet sor, ami egy lépésben egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Az előzetes adatközléshez képest a KSH a behozatalt bő 400 millió euróval feljebb húzta, az exportot pedig több mint 100 millió euróval lejjebb tolta mai külkereskedelmi mérleg jelentésében. Ez a megszokott korrekciókhoz képest jelentős változásnak számít, és megerősíti a romló áruforgalmi egyensúlyról alkotott képet.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy csütörtök reggeli videójában jelentette be a kis benzinkutak számára adott állami támogatást, ami értékesített literenként 20 forint lesz, 3 hónapon át. Emellett három további intézkedésről döntött a kormány az akcióterv keretében.
A keddi 30%-os szárnyalás után a szerdán délelőtti kereskedésben egészen hihetetlen mértékű, 58% körüli szárnyalás alakult ki a legközelebbi, áprilisi határidős gázárra a holland gáztőzsdén, és így az ár átmenetileg 193 eurón új történelmi csúcsot ért el. Mindez akkor történt, amikor kiderült: a Gazprom mára csak a 20%-át foglalta le a Jamál-Európa gázvezetéken elérhető tranzit kapacitásnak, ami arra utal, hogy a gázszállítás volumenét jelentősen visszafogja a cég, ez pedig az árak ugrásához vezet. Számos más tényező, például a német gazdasági minisztérium, vagy a lengyel miniszterelnök, illetve a Fehér Ház szóvivője, felől érkező jelek, miatt is óriási a bizonytalanság a piacokon azzal kapcsolatban, hogy meddig jöhet zavartalanul az orosz olaj- és gáz Európába és ezek együtt hajtják durván felfelé az energiahordozók árát, az pedig az áram tőzsdei árát. Alábbi hírfolyamunkban a mai legfontosabb európai energiapiaci fejleményeket foglaljuk össze.
Ma délelőtt már írtunk arról, hogy a mennyire fáj a Molnak a kormány által bevezetett nagykereskedelmi árstop, a cég ma délután azonban egy újabb közleményt adott ki, amelyben a délelőttihez képest nagyobb bevétel kieséssel számolnak az árplafon miatt.