A vállalatok megközelítőleg egyharmada (29%) érzi úgy, hogy készen áll az ESG-vel kapcsolatban közzétett adataira irányuló független tanúsításra - a KPMG legfrissebb kutatása szerint. Ez csupán 4%-kal több, mint kilenc hónappal ezelőtt, annak ellenére, hogy az ESG jelentéstételre vonatkozó határidők gyorsan közelednek. Az EU-ban a legnagyobb vállalatoknak 2025-ben már nyilvánosságra kell hozniuk a 2024-es üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéseiket. Szembe tűnő változás a korábbi felméréshez képest, hogy a beszállítókra és az ellátási láncokra való összpontosítás fokozódik: a vezető vállalatok körében tízből több mint négy (42%) már stabil, termékspecifikus követelményeket is támaszt a beszállítóival szemben, szemben a 2023-as 28%-kal.
Hívjuk bárhogy is, a fenntarthatósági, ESG tényezők mára elválaszthatatlan részeivé váltak a vállalati stratégiáknak. Ezen belül is fontos az e-autók térnyerése, ám e téren újabb paradigmaváltás következett be: a kínai e-autók immár a magyar piacon is tarolnak. De vajon az ázsiai cégek is ugyanolyan környezettudatosak ESG téren, mint nyugati versenytársaik? Miért szó szerint lényeges az ESG Lényegességi Jelentése, és mit jelent mindez egy környezettudatos cégvezető számára?
Az ESG-törvény követelményrendszeréről és a kapcsolódó EU szabályozásról szervezett webináriumot a CMS nemzetközi ügyvédi iroda. Tisztázták a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek" egyes vonatkozásait, a kötelezettek körét, az ESG-beszámoló tartalmát, valamint a „fenntarthatósági jelentéstétel” részleteiről is beszélt dr. Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) és dr. Jókay László (Szenior ügyvéd, CMS). Az ESG-törvénnyel, valamint az ingatlanpiaci vonatkozásokkal május 30-án a Property X konferencián foglalkozunk, ahol többek között előadást tart Túri Anikó államtitkár.
Időről időre szigorodnak az előírások, amelyek alapján a vállalatoknak számot kell adniuk a működésük fenntarthatóságáról környezeti, társadalmi, vállalatirányítási szempontból. Az igazgatótanácsi ülések utolsó napirendi pontja, „az ESG-ügy” fokozatosan az elsődleges szempontok közé emelkedik. Aki arra számít, hogy az ESG-beszámolók készítése még éveken át halogatható, a közölt adatok kozmetikázhatók, az hibásan gondolkodik.
A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatósági jelentéskészítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás alapján az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok. A fenntarthatósági kérdések, problémák és lehetséges megoldások, a zöld átállás, a finanszírozás, és még sok kapcsolódó témával a Portfolio is foglalkozik április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletek a linken.
Az elmúlt években egyre több cég kezdett el foglalkozni az ESG-vel, készített jelentést vagy azért mert erre jogszabály kötelezi vagy mert megéri számára. De vajon mit jelent az ESG egy pénzintézetnél? Milyen stratégiák mentén kell működnie egy banknak, hogy megfeleljen a követelményeknek? Erről kérdeztük Szege Györgyöt, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetőjét.
Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
December végén a Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről. A többi nagyvállalat és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a következő évektől kötelezettek a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.
Mind az ESG, mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén komoly célokat tűzött ki maga elé az ALTEO Nyrt., amely az energetikai szektorban elsőként szerzett itthon ESG-tanúsítványt. Nemrég megalakult a Zöld Bizottság a cégen belül és jelentősen növelték az adományozásra fordított keretösszeget is. Ahogyan az előző években, a karácsonyi ajándékokra szánt pénzt idén is az energiaszegénység enyhítésére fordítják. Többek között erről beszélgettünk Szabó Beatrixszal, az ALTEO Fenntarthatósági és EBK igazgatójával.
A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra. Miért fontos, hogy körforgásban tartsuk az erőforrásokat, felhasznált anyagokat, eszközöket? Hogyan tud a körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer hatékony eszközöket adni az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására? Ezekről a kérdésekről szólt a BCSDH Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozója.
A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
Közzétette 2022-es ESG-jelentését az MBH Bank, amiről Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági területének igazgatója beszélt a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Valószínűleg nem sokan tudják, hogy mit jelent az ESG. Ez egy mozaikszó a környezet, a társadalom és a kormányzás (vállalatirányítás) szavakból. A cégek egy kis részének már ma is kötelező ESG-jelentést készítenie, azonban azoknak is érdemes elgondolkozniuk rajta, akiket egyébként nem kötnek a jogszabályok. Ennek hiányában például nem biztos, hogy egy magyar kkv csatlakozni tud a német beszállítói láncokba, de más hátrány is érheti a későn kapcsoló vállalatvezetőket. Vendégünk Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója.
ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Lassan, de biztosan érik el céljaikat.
A kisvállalkozókat támogatja a kormány.
Vállalati jelentések adhatják meg az alaphangulatot a kereskedéshez.
De van azért kényelmetlenség.
A politikus a költségvetési bizottság kérdéseire válaszolt – miniszterként lehet, hogy utoljára?
Nagy hiány jöhet még a következő 3 hónapban.
