Pénteken jelentette be Oroszország, hogy nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, a hírből már borítékolható volt, hogy most a hét elején ismét emelkednek majd a gázárak, ami be is következett.
Olaszország második legnagyobb bankja, az UniCredit egy összesen 8 milliárd euró értékű intézkedéscsomagot mutatott be, hogy enyhítse a rekord energiaköltségek és árnövekedés által sújtott olasz cégek és háztartások terheit – számol be a hírről a Reuters.
Legkésőbb 2035-re nettó nulla kibocsátás elérésére törekszik a Budapest Airport, sok addig még a teendő, de a fejlesztési tervek adottak: megkezdték a repülőtér geotermikus fűtési rendszerének kialakításához szükséges tanulmányok elkészítését, hogy véget vethessenek a reptéri gázkazánok működésének, egy 7,5 MW-os napelempark tervezése is folyamatban van, aminek jövőre indulhat el a kivitelezése, valamint vállalták, hogy 100 darab elektromos töltőállomást telepítenek 2023 végéig. A fejlesztések egyben a reptér környezeti lábnyomát is csökkentik, az igazán nagy falat viszont a közvetett - vagyis a légitársaságok, a légiközlekedésből eredő - kibocsátás visszafogása. Erre is van már válasz, ha a légitársaságokkal történő tárgyalások sikeresek lesznek, valamint a hatóság is rábólint, akkor jövő áprilistól már egy új, ösztönző díjszabással érnék el, hogy minél kevesebb olyan gép szálljon fel, és le Budapesten, ami a környezetet jobban szennyezi. Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója válaszolt a kérdéseinkre egy interjú keretében.
A CPIPG fél év alatt, közel 60 százalékkal tudta növelni portfoliójának értékét - derül ki a vállalat legfrissebb jelentéséből. Az eredmény elsősorban az Immofinanz és az S Immo ingatlanpiaci vállalatok felvásárlásának köszönhető.
Az utóbbi hetekben-hónapokban az euró-dollár paritás volt a legfontosabb esemény a devizapiacon, erről beszélt mindenki. A dollár húsz év után először elérte a lélektani szintet, de azóta sem tudott onnan jelentősen tovább szárnyalni. Közben viszont lehet, hogy nem is ez lesz 2022 legfontosabb devizapiaci sztorija, ugyanis az elemzők egy része szerint reális lett az esélye, hogy az év végéig az angol font is paritásig esik a dollárral szemben. Az pedig több mint 15 százalékos zuhanást jelentene négy hónap alatt.
A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására - jelentették be vasárnap Berlinben.
Az elmúlt napokban megszaporodtak azok a jelek, értesülések, amelyek arra utalnak, hogy a távhővel fűtött lakásokban élők is rezsinöveléssel nézhetnek szembe, ha az átlagnál többet fogyasztanak. A gázárak égbe szállása tehát az ő pénztárcájukra is kihatna, hiszen a friss világpiaci árak alapján elképesztően nagy lyuk alakulhatott ki a távhőtermelők, illetve szolgáltatók gazdálkodásában, amit valahogy be kell foltozni.
Akár az augusztusban látott csúcsokat is visszatesztelheti a földgáz világpiaci ára azt követően, hogy az oroszok pénteken bejelentették, hogy a tervekkel ellentétben mégsem indul újra az Északi Áramlat-1 vezetéken a szállítás – írja a Bloomberg a Goldman Sachs elemzése alapján.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
A hét korábbi részében gyakorlatilag végig esett a részvénypiac, miután pont egy hete pénteken az amerikai jegybank szigorú üzeneteket fogalmazott meg az infláció leszorításával, a kamatemelésekkel, illetve ezek gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Pénteken viszont az Európai Bizottság elnöke árplafont javasolt az orosz gázra, amire a gázárak beszakadtak, az európai tőzsdék pedig felpattantak, így a zárásra masszív emelkedés alakult ki, amiből a magyar tőzsde is kivette a részét. Amerikában viszont az erős kezdést követően az eladók irányítottak annak ellenére, hogy a friss amerikai munkaerőpiaci adatok alapján enyhébb kamatemelés jöhet majd a Fedtől.
Pénteken reggel már hullámszerű forinterősödést okozott 402-ről 398 közelébe az euróval szemben az, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékpáron szombattól a hírek szerint újraindulhat az orosz gázszállítás, ami a tőzsdei gázárakat lenyomta, a részvénypiacokon pedig előcsalogatta a vevőket. Aztán pénteken kora délután újabb lendületet vett a forint arra a hírre, hogy az Európai Bizottság elnöke uniós szintű gázárplafont javasol a vezetékes orosz gázra, ami tovább nyomta a mélybe a gáz- és áramárakat, így a magyar energiaimport számla várható mérséklődése a forintra is jótékonyan hatott. Az euró jegyzései a 396-os kulcsszinthez egyre közelebb kerültek, de aztán a délután második felében újra visszagyengült a forint 400-ig, pedig a részvénypiacokon kitartott a jó hangulat és a gázárak is mínuszban ragadtak. Az esti órákban folytatódott a gyengülés azt követően, hogy az amerikai tőszdéken az eladók ragadták magukhoz az irányítást, Oroszország pedig megüzente, mégsem indul újra a gázszállítás a Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezetéken szombaton.
A korábbi többszörösébe kerül a távhőhöz szükséges gáz, mivel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az utolsó pillanatig várt az ármeghatározásra – írja az Átlátszó. A lap forrásai szerint a kormányzati ígéretekkel szemben a távhőszektorban is „véget érhet a rezsicsökkentés”.
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.
„Erősen hiszek abban, hogy eljött az idő az árkorlát alkalmazására az Európába irányuló vezetékes orosz gázra” – jelentette ki percekkel ezelőtt újságíróknak Murnauban Ursula von der Leyen.
Bár az oroszok kommunikációja alapján számos európai ország arra készült, hogy szombat hajnalban nem fog újraindulni az Északi Áramlat 1-en az orosz gázszállítás Németország felé, de a vezetéküzemeltető ma reggeli adatközlése afelé mutat, hogy mégis. A kedvező fejleményre már a péntek reggeli kereskedésben szakadni kezdtek a gázárak, de közben ott maradt a bizonytalanság is a piacon, hiszen a Gazprom 42 naponta le fogja állítani a portovajai kompresszor állomás egyetlen üzemelő turbináját, így október közepén várhatóan ismét leáll az Északi Áramlat 1, amikor már a tél felé közeledünk.
Oroszország nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának a korlátozását - jelentette ki az orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak csütörtökön.
Az európai börzéken negatív hangulatban zajlott a kereskedés, majd Amerikában is eséssel indult a nap. A kereskedés végére viszont már csak a Nasdaq ragadt enyhe mínuszban, de a technológiai szektor is szépített a kezdeti rossz hangulathoz képest.
Oroszország mérlegeli annak lehetőségét, hogy 70 milliárd dollárnyi devizatartalékot építsen fel kínai jüanban – írja a Bloomberg. Ezzel egyrészt újabb elköteleződést tennének Kína felé, másrészt a rubelt is tudnák gyengíteni átmenetileg.
Három nap alatt a felére esett az európai áramár miután kiszivárgott, hogy az Európai Unió hamarosan mesterségesen maximálhatja a piaci jegyzéseket – írja a Bloomberg. Ezzel együtt a jelenlegi ár még mindig tízszerese a korábbi évek átlagának, vagyis korai lenne fellélegezni.
A továbbra is fennálló, globális gazdasági bizonytalanság ellenére a BÉT vezető részvényindexe, a BUX index az előző hónaphoz hasonlóan tartani tudta pozícióját, így 41 877,2 pontos értékkel zárta az augusztust. A részvénypiacot továbbra is nyárias forgalom jellemezte, az összforgalom 209 milliárd forintot tett ki, amely napi 9 milliárd forintnak felelt meg. A blue chipek közül az OTP kurzusában zajlott a legélénkebb kereskedés, a bankpapír forgalma 111 milliárd forint volt. Az OTP-t sorrendben a Mol és a Richter követte 49,6-41,3 milliárd forintnyi forgalommal. A brókercégek forgalmi rangsorában a Wood&Company zárt az élen, a második-harmadik helyen pedig a Concorde és az Erste Bank végzett.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
