Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább - írja a kutatócég közleményében.
Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Német ügyészségi nyomozók adócsalási ügyben razziáztak a JPMorgan helyi irodáiban. A több mint egy évtizedre visszanyúló "cum-ex" botrány miatt folytatott kiterjedt nyomozás az elmúlt hónapokban felgyorsult, és bankok hosszú sorát érinti – írja a Financial Times.
Az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű pénzromlásról számoltak be az eurózónában, augusztusban egész pontosan 9,1 százalék volt a térség éves inflációja, ez új történelmi csúcsot jelent. Kisebb eséseket láthatunk Európa piacain, a kedvezőtlen inflációs adat mellett az is rontott a hangulaton, hogy leállították az oroszok a gázszállítást az Északi Áramlaton, illetve tegnap este John Williams, a New York-i Federal Reserve elnöke elmondta, hogy a monetáris politikát illetően ő is a hosszabb távon magasabb kamatok mellett van, tehát szerinte egy ideig még szükség lesz a restriktív politikára, ezzel cáfolva a piac azon várakozását, mely szerint jövőre kamatcsökkentést hajthat végre a Fed; ennek a körülménynek sem örülnek a befektetők. A tengerentúli tőzsdéken is elromlott a hangulat, mínuszban zártak a vezető indexek.
A javuló nemzetközi hangulat mellett az MNB újabb 100 bázispontos kamatemelése és a jegybank által bejelentett likviditásszűkítő intézkedések is segítettek a forintnak abban, hogy tegnap 400 közelébe erősödjön vissza az euróval szemben. Onnan azonban szerdán a nap első felében újra a gyengülés felé mozdult el a magyar deviza, a 407-es szintet is elérte a jegyzés. A délután azonban - párhuzamosan az euró dollárral szembeni erősödésével - újra fordulat az amúgy is igen volatilis árfolyam, és 402 alá is benézett, amivel már erősebb volt a forint, mint a tegnapi "záráskor".
A gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt a kormány kérni fogja az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának a felelősségre vonását, valamint a cég irányítási módjának megváltoztatását - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján.
Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozója utáni sajtótájékoztatón szerdán Prágában.
Az őszi és téli hónapokban meghaladhatja a négyezer dollárt ezer köbméterenként a gáz tőzsdei ára Európában – ismételte meg ma a nemrég már bemondott elképesztő gázár prognózist az orosz Gazprom vezérigazgatója. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője tegnap után ma ismét azt sugallta, hogy a nyugati szankciókra hivatkozva nem fog újraindulni a háromnapos leállás után az Északi Áramlat 1-en a gázszállítás Németország felé. Mindez a magyar rezsicsökkentés új gázpiaci szabályait is felboríthatja, ahogy arra már felhívtuk a figyelmet.
Az utóbbi napokban többször járt 410 felett az euró árfolyama, amivel megközelítette a július elején látott történelmi szintjét. Innen nézve meglepő és provokatív lehet a címben feltett kérdés, hiszen a forint sokat gyengült az elmúlt hónapokban, és érdemi korrekciót azóta sem láttunk. Ha azonban a gazdasági folyamatokat nézzük, akkor ennél jóval nagyobb gyengülés sem lenne meglepő: a külső egyensúlyromlás mértékét, a keresztárfolyammozgásokat, a kilátások körüli bizonytalanságokat figyelve ennél akár sokkal gyengébb lehetne a magyar deviza. Innen nézve a forint erős, de akkor mégis mitől?
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Ma lezajlott a Monetáris Tanács ülése, ahol az előzetes várakozásoknak megfelelően 100 bázispontos kamatemelésről született döntés, így 11,75 százalékra emelkedett az alapkamat. A befektetőket nem különösebben lepte meg a döntés, a döntést követő sajtótájékoztató után azonban jelentős forinterősödés kezdődött, és a BUX is mínuszba fordult. Ami a nemzetközi piacot illeti, az európai tőzsdéken a nap végére elromlott a hangulat, Amerikában pedig a nyitást követően mínuszba fordultak a vezető részvényindexek, majd a kereskedési nap második felére tovább gyorsult az esés.
A hétfői erősödés után kedd reggel is próbál tovább kapaszkodni a forint az euróval szemben, így lassan távolodik a 410-es lélektani határtól. A nap második felében elsősorban a Monetáris Tanács döntése mozgatja az árfolyamot: a forint nem is a döntésre, hanem az arról szóló közleményre erősödött.
A nyugati országok által elrendelt szankciókon kívül semmi sem akadályozná az orosz gázszállítás újraindítását az Északi Áramlat 1-en azután, hogy holnaptól karbantartás miatt leáll a szállítás – jelezte kedden újságíróknak Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő által elmondott üzenet könnyen érthető úgy is, mint annak kommunikációs előkészítése, hogy a háromnaposra tervezett karbantartás után miért nem fog újraindulni a gázszállítás ezen a kulcsfontosságú útvonalon.
Miután hétfőn fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak.
A múlt héten alaposan elromlott a tőzsdei hangulat, a részvénypiacok esése részben a Fed várható kamatemeléseivel kapcsolatos kijelentéseknek és az európai energiaárak száguldásának tudható be. Az európai és az amerikai tőzsdéken is folytatódik az esés, a magyar részvénypiacon az OTP vezette az esést.
Újra 412 felett kezdte a hetet a forint az euróval szemben, a héten elsősorban az MNB kamatdöntésére figyelhetnek a befektetők. Hétfőn az erősödés felé mozdult a magyar deviza, a nap második felében már a 408-as szint közelébe erősödött.
