Az Európai Bizottság december 31-ig meghosszabbította és tovább bővítette az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszer hatályát a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplők működésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
A vakcinaszállítások és a korlátozások feloldása körüli bizonytalanság, illetve az általános profitrealizálás jókora részvénypiaci esést váltott ki szerdán, illetve csütörtök délelőtt az európai részvénypiacokon és a borongós hangulatban ma délelőtt a forint 10 napos mélypontra, 361-ig esett az euróval szemben, majd elkezdett visszaerősödni. Mindez amellett történik, hogy idehaza Gulyás Gergely bejelentette a kormány friss döntését, miszerint újabb egy hónappal március 1-ig meghosszabbítják a kijárási korlátozást és egyéb szabályok hatályát, hiszen nincs még elegendő oltottság és vakcina sem a biztonságos nyitáshoz.
Egy újabb telek megvásárlásáról írt alá megállapodást a XI. kerületben, a Hengermalom út 20. szám alatt az Atenor. A fejlesztési terület 8326 négyzetméteres és a jelenleg már futó BakerStreet irodaházépítési projekthez fog csatlakozni II. fázisként.
Veszteséges lett 2020 utolsó negyedéve a Wizz Airnél, ami nem meglepő annak fényében, hogy a koronavírus-járvány második hulláma ismét földhöz vágta az európai légiközlekedést az év utolsó hónapjaiban. A légitársaság készpénzállománya még mindig 1 milliárd euró felett volt az év végén, és azóta egy kötvénykibocsátást is véghezvitt a vállalat, javítva a likviditási helyzetét. A Wizz Air árfolyama mérsékelten emelkedik a mai kereskedésben, 1,8 százalékos pluszban állnak a részvények a londoni tőzsdén.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Az elmúlt napok forint grafikonja alapján már egyértelmű, hogy elakadt az erősödési hullám 357 körül, nem sikerült a fontos technikai szintek tesztelése sem, így elindult egy gyengülési hullám. Ennek jegyében már kedd estére 360 közelébe gyengült vissza a forint az euróval szemben, szerdán délután pedig 361-ig esett az egyre borúsabb nemzetközi befektetői hangulatban, amelyet a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságok mellett a profitrealizálás is hajthat. A magyar jegybank keddi döntése igazából nem indokolta volna a forint gyengülését, hiszen az MNB tegnap megismételte, amit decemberben már mondott: folytatja állampapírvásárlásait, rövidebb futamidőkön is belép a piacra.
Az utóbbi egy hónapban jelentősen csökkent a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya, majdnem kétéves mélypontra esett a magyar deviza elleni spekuláció – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Az utóbbi hetekben a piacon is viszonylag nyugodtak voltak a kedélyek, a forint 360 alá tudott erősödni. Ennek ellenére a szakemberek többsége úgy gondolja, hogy korai lenne fellélegezni, 2021-ben is jöhetnek még felhők a forint egére.
Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?
A kereskedelmi ingatlanberuházások európai volumene tavaly elérte a 275 milliárd eurót. Bár a 2019-es 331 milliárd euróhoz képest ez 17%-os csökkenést jelent, a 2020-as forgalom mégis felülmúlta a Covid-19 világjárvány hatásaival kalkuláló előzetes várakozásokat. A magyar piacot tekintve a beruházási mennyiség összértéke 1 milliárd euró volt – derül ki a CBRE legfrissebb adataiból.
Hat ország, közel száz helyszínén található 292 CTP épület kap BREEAM „In-Use” tanúsítványt „Very Good” vagy ennél magasabb szintű minősítéssel, és számos ingatlan elérte az "Excellent" szintet is. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a vállalat az ipari ingatlanok legaktívabb zöld fejlesztője Közép- és Kelet-Európában.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
A vártnak megfelelően szinten tartott MNB-kamatok után a jegybank 3 órási közleménye átmeneti kis gyengülést váltott ki a forintnál, aztán kora este volt egy hirtelen nagyobb gyengülési hullám 358,5-ről 359,5 közelébe, így fél százalékos esést mutat tegnap estéhez képest a forint. Közben régiós versenytársa, a cseh korona hasonló mértékű erősödést mutat öthavi csúcsra az euróval szemben, mivel ott a jegybankelnök idei kamatemelés(ek) esélyére célzott egy mai interjúban.
Az egyik legdurvább eszközzel, az EU-n kívüli export teljes kontrollálásával, és a szállítások előzetes bejelentési kötelezettségével vág oda az Európai Unió a belga gyárban termelő AstraZeneca gyógyszergyártónak azért, mert a feltételezések szerint külső országoknak drágábban adott el vakcinát és ezért szállít az EU-ba az első negyedévben 60%-kal kevesebbet, mint a szerződéses kötelezettsége – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából. Sőt, nemcsak ez vághat oda keményen az uniós és benne a magyar oltási stratégiának, hanem az is, hogy az AstraZeneca vakcinájának 65 év felettiek körében lévő hatásosságával is nagy kérdőjelek vannak a német Bild és a Handelsblatt egybehangzó hétfő esti értesülései szerint. Információik szerint alig hat a szer ennél a korosztálynál, igaz a cég közleménye határozottan cáfolja ezt. A két lap szerint a német kormány arra számít, hogy az uniós gyógyszerfelügyelet nem is fogja engedni a 65 év felettieknél az oltást akkor, amikor majd a hét második felében kiadja az uniós engedélyt az AstraZeneca készítményére.
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
Az, hogy már idén teljesítheti-e Zágráb az euró 2023-as bevezetésének összes feltételét, a járványzárlat hosszától függ, és attól, hogy miként ítéli meg a költségvetés deficitbe csúszását májusban az Európai Bizottság – mondta a Világgazdaságnak Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke, akit hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-díjjal tüntetett ki. Vujcic jelzése szerint „a legkorábbi lehetséges dátum 2023 eleje” az euróbevezetésre, amelyet például a turisztikai szektor nagyon vár, és amelynek idei teljesítménye remélhetőleg eléri a 2019-es szint 75%-át. Arra is utalt, hogy lényegében a mostani árfolyam mellett tervezik majd a pénzcserét, azaz nem nem lesz fel-, vagy leértékelés. A horvátokkal együtt 2020 nyarán csatlakozott az euró előszobáját jelentő ERM-II.-be Bulgária is, és a téma kapcsán egy minapi Euromoney konferencián azt mondta Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke, hogy a járvány ellenére biztosan halad az eurócsatlakozás felé az ország, azaz ott is 2023-as pénzcserével számolnak - írja a Népszava.
Gyengüléssel kezdett kedd reggel a forint az euróval szemben, így visszapattant a korábbi kulcsszintről, ami kitörést valószínűsített. Persze még mindig érezhetően 360 alatt jár a jegyzés, így maradt esély a nagy dobásra, ha újra javulna a hangulat. Ma elsősorban az MNB délutáni kommunikációjára figyelhetnek a befektetők, bár a kamatok szinte biztosan nem változnak.
A koronavírus ellen hozott korlátozások nem tűnnek el idén teljes mértékben Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja szerint. Az ír jegybank egykori elnöke szerint viszont az intézkedések nagy részét nyáron visszavonják, vagyis a gazdasági aktivitás akkor kezdhet helyreállni. Lane egyben azt is elmondta, hogy az eszközvásárlási program vélhetően a járvány után is velünk marad, de annak mértéke nem lesz akkora, mint a járvány idején.
A monetáris politika jövőjéről volt szó a Magyar Nemzeti Bank idei Lámfalussy-konferenciáján. Az eseményen az egykori és jelenlegi jegybankárok leginkább az eszközvásárlási programról beszéltek, amely majdnem mindegyik résztvevő szerint fennmarad még a következő években is. Abban viszont már nem volt egyetértés, hogy ez mennyire kedvező jelenség.
Tovább araszol a kitörés felé a forint, mely a jelek szerint megvetette a lábát 360 alatt. Ahhoz sem sok hiányzik, hogy technikailag kitörjön eddigi sávjából a magyar deviza, akkor pedig további tér nyílhat az erősödésre. Továbbra is kulcsfontosságú lesz ebből a szempontból az euró-dollár árfolyam alakulása, emellett az MNB holnapi üzeneteire figyelhetnek a befektetők.
Ausztriában is meginoghat az oltási kampány, miután a svéd-brit AstraZeneca gyógyszergyártó cég bejelentette, hogy az első negyedévben nem tudja vállalni a megígért oltóanyag leszállítását - írták a hét végén az osztrák lapok.
Az Európai Unió be fogja tartatni a koronavírus elleni oltóanyaggyártókkal a velük kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap a francia Europe 1 rádiónak nyilatkozva.
Ebben van az is, hogy Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak
Az előre hozott választás nagy kockázat.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
