A kedd este Brüsszelnek elküldött magyar helyreállítási tervben nagyjából 280 milliárd forintot szánt a kormány a felsőoktatás-szakképzés támogatására, ami a negyede (23,5%-a) az április közepi 1191 milliárdos tervnek – derült ki az RTL szerda esti Híradójából, amelynek Palkovics László nyilatkozott. Ez megerősítette azt a tegnapi következtetésünket, hogy a magyar terv drasztikus átszabásának a felsőoktatás lett az egyik nagy vesztese, igaz amint azt az innovációs és technológiai miniszter is hangsúlyozta: más (tehát magyar költségvetési-adófizetői) forrásból meg fogják kapni az intézmények a megígért forrásokat.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Nem derül ki a Fudan Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásból, mennyibe kerülne a kínai felsőoktatási intézmény budapesti campusának megépítése – írja a Magyar Hang. Korábban 540 milliárd forintra becsülték a beruházás költségét, amihez 450 milliárdos hitelt nyújtana Kína.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
A parlament egyik keddi kétharmados döntésével államiból alapítványi fenntartásba került számos felsőoktatási intézmény, így ősztől már a hallgatók hetven százaléka folytathatja tanulmányait az új modellben működő egyetemeken, másik döntésével pedig létrehozott 16 alapítványt is, amelyek közül 11 felsőoktatási intézmény fenntartója lesz. Utóbbi kapcsán kiszivárgott egy névsor is, hogy a 11 felsőoktatási célú alapítvány kuratóriumi tagjai kik lehetnek. A listán volt és jelenlegi minisztereket és államtitkárokat is találunk tudományos és üzleti döntéshozók sora mellett.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos és Hszü Ning-seng, a Fudan Egyetem elnöke online eseményen írta alá a Fudan Hungary Egyetem előkészítését lehetővé tevő stratégiai együttműködési megállapodást kedden.
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.
Szombaton a parlament.hu-n megjelent egy Palkovics László miniszter által jegyzett törvénytervezetet, amely megszüntetné azt a külföldi egyetemekre vonatkozó követelményt, amely miatt a CEU külföldi diplomát adó képzései elhagyták Magyarországot.
Rekordévet zárt a Diákhitel Központ: az egy évvel korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötött a társaság, és tavaly fordult elő először, hogy a harmincmilliárd forintot is meghaladta a folyósított hitelek összege - írta a Világgazdaság kedden.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait 2021. március 31-én – hívja fel a figyelmet a tárca közleménye. Ebből az is kiderül, hogy a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat a megújult fenntartási modellben. A közlemény szerint az új működési modell lényege, hogy az állam, mint stratégiai partner hosszú távú finanszírozási garanciákkal teremti meg a közfeladatok korszerű ellátásának feltételeit, így a törvényi kódex egységesíti, átláthatóbbá teszi az eddig több törvényben szereplő szabályozást.
Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja - írta a szombati Magyar Nemzet.
Több, mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly - jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca által küldött közleményben kiemelte: a modellváltó egyetemek is népszerűek, így tehát a váltással kapcsolatos híráramlás sem bizonytalanította el a fiatalokat.
Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is - írta a Magyar Nemzet szerdán.
Támogatta a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szenátusa csütörtöki ülésén az egyetem modellváltását, azaz állami intézményből közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakítását - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Szeptembertől új, három pillérre épülő finanszírozási struktúrát vezet be a kormány a magyar felsőoktatásban, amely figyelembe veszi a felsőoktatási tevékenység különbségeit - mondta az innovációs és technológiai miniszter egy CT-átadáson hétfőn Üllőn.
Bizonyos feltételek mellett az uniós helyreállítási alapból támogatni lehet majd olyan földgáz-projekteket, amelyek a tiszta energiára való átállást szolgálják – erősítették meg az EU-Monitor kérdésére EU-tisztviselők, miközben útépítésre alapesetben nem lehet majd pénzt szerezni ebből a csatornából. Ma, azaz kedden szavaz egyébként az Európai Parlament plenáris ülése a helyreállítási alap legnagyobb programjáról, a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amelynek felhasználására eddig 18 tagállam nyújtott be részletes beruházási és reformtervezetet, és eddig mindössze 6 tagállam ratifikálta a források felvételéhez szükséges uniós jogszabályt.
A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés - mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.
A magyarországi egyetemek egyértelműen nyertesei lesznek az unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel fejlesztésekre 2021 és 2026 között a kormány döntésének köszönhetően - mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az MTI-nek.
A külföldi egyetemek rengeteg magyar fiatalt vonzanak, sokan gondolják úgy, hogy a külföldön megszerzett diploma jobb munkalehetőségeket tartogathat számukra. Becslések szerint jelenleg is több mint tízezren tanulnak valamilyen határon túli felsőoktatási intézményben. Ugyanakkor ma már magyarországi egyetemeken is lehetőség van idegen nyelvű képzést végezni, nemzetközi tapasztalatra is szert lehet tenni, sőt, lehetőség van arra is, hogy valaki a magyar egyetemének képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is elvégezze, ezzel egyszerre két oklevelet szerezve. Vajon a külföldi egyetem automatikusan azt is jelenti, hogy jobb képzést nyújt, mint a magyar? És mégis, milyen nemzetközi lehetőségei lehetnek azoknak, akik magyar egyetemet választanának? Ennek jártunk utána.
Az egyetemek saját lábra állítása nem megy egyik napról a másikra, de az alapítványi kuratóriumok felállításával egyértelmű a cél: hosszabb távon egyre inkább azt várja a kormányzat a fenntartó alapítványoktól, hogy növekvő arányban az egyetem saját bevételeiből finanszírozzák az intézmények működését. A Kodolányi János Egyetem harminc éve magánintézményként működik, Dr. Szatmári Pétert, tudományos és fejlesztési rektorhelyettest kérdezte a Portfolio a felsőoktatásban zajló változásokról, a gyorsan változó munkaerőpiaci igények kiszolgálásának fontosságáról, és hogy hogyan vált tavaly az egyetem fenntartójává a Docler Holding.
