
Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első pályázati ciklusának köszönhetően több mint 1300 szerződés jött létre a hazai egyetemek és a vállalatok között, valamint a korábbi többszörösére, több mint 130-ra nőtt a felsőoktatási intézmények által benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma – jelentette ki Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára egy, a program eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen Budapesten. Hozzátette: az alig több mint egy éve, 2 milliárd forintos keretösszeggel indított program legfőbb erénye, hogy felrázta a felsőoktatási intézményeket, amelyek a náluk lévő hatalmas tudásvagyon piaci hasznosításában kezdtek el gondolkodni.
Megfelelő közös munka kellett
Mint Gulyás Tibor kifejtette: az egyetemi tudáshasznosítás és tudásáramlás megerősítése a hazai innovációs ökoszisztéma megújuló intézményeinek közös munkáját szolgálja. „Ha a tudományos és innovációs parkokra tekintünk, ezek egyszerre jelentik valamilyen kompetenciák, készségek mentén való intézményi erősödést és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést és annak a terét, amit majdan az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma meg fog testesíteni. A kompetencia-központok valamilyen problémamegoldás mentén szerveződő vállalati, egyetemi együttműködések. Ezek jellemzően olyan ügyeket karolnak fel, amik komoly állami ösztönzőket igényelnek. A nemzeti laboratóriumok pedig, mint új tudáskoncentrációs terek egy hálózatos együttműködést jelentenek, ahol valamilyen probléma mentén hazai szereplők együttműködnek.
Ahhoz azonban, hogy ez az intézményrendszer jól működjön, szükségessé vált az egyetemek kompetenciáinak megerősítése az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat révén.
A programot 2019-ben indítottuk el, egy 18 hónapos pályázati ciklust zártunk most” – tette hozzá. A 2 milliárd forintos keretösszegből 40-150 millió forint támogatást kaptak az egyes felsőoktatási intézmények.
Számszerű eredmények
Az eredmények lényegesen túlszárnyalták az előzetes várakozásokat. A program már működő intézményekben készítette elő az egyetemi tudásvagyon piaci hasznosítását, és olyan meglévő eredményeket, tudást hozott a felszínre, amelynek – megfelelő ösztönzők hiányában – korábban nem volt kijelölt útja a piaci hasznosítás felé.
Az elmúlt másfél évben több mint 130 hazai és nemzetközi iparjogvédelmi bejelentést tettek a felsőoktatási intézmények.
„Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az eredmények az elmúlt 18 hónapban születtek, de a most kiépült szervezeti keretek tették képessé a felsőoktatási intézményeket arra, hogy ezt elérjék. További fontos eredmény, hogy több mint 1300 partneri szerződés köttetett az egyetemek és a vállalatok között, több mint 300 hazai egyetemi projekt nyert támogatást az EU kutatási és innovációs keretprogramjában, és 500 feletti az egyetemeken támogatott startupok száma” – sorolta az eredményeket Gulyás Tibor. Hangsúlyozta:
a programban összesen több mint 15 ezer ember vesz részt, ez igen jelentős szám az egyetemi polgárokhoz viszonyítva. Ez önmagában mutatja a szemléletváltozást, amelyet az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat elindított.
A felsőoktatás, mint piaci szereplő
Az egyetemi fejlesztésektől azt várják, hogy kultúraváltás menjen végbe az egyetemi tudás és kompetenciák elismerésében és piaci hasznosításában, növekedjen a kutatók motiváltsága a tudáshasznosításában, valamint növekedjen a hasznosító vállalkozások száma és bővüljenek a vállalati kapcsolatok.
Az eseményen Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta:
megfigyelhető, hogy a sikeres innovátor országok esetében a modern egyetemek kulcsfontosságú szereplők az innovációs rendszer működtetésében.
Ebben az értelemben tudásközpontként és iparági bázisként játszanak fontos szerepet. Az új iparágak az elmúlt 10 évben általában nagy egyetemi centrumokban születtek, és ennek a mintájára fogalmazódott meg az, hogy Magyarországon is nagyon fontos lenne az egyetemeket az oktatás és a kutatás hagyományos társadalmi szerepe mellett az ágazatuk felemelkedéséért aktívan tevő szereplőkké alakítani.”
Ennek révén tehát a program hozzájárul ahhoz, hogy az egyes felsőoktatási intézmények saját területükön ki tudják szolgálni a piaci, társadalmi igényeket, és egyben maguk is egyfajta piaci szereplővé váljanak, akik a tudást, mint tőkét viszik bele a rendszer egészébe.
A cikk megjelenését Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta
Fotó: Getty Images
Tiborcz István cége közölte: megvásárolták a Gellért Fürdő bizonyos részeit
Az üzemeltetést támogatja a tranzakció.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Az Európai Bizottság beleszállt a kormány több fontos döntésébe, eljárások sorát indítják meg
Az autópálya-koncesszió, az útdíjfizetés, a légszennyezés elleni fellépés és energetikai ügyek a célkeresztben.
Donald Trump saját híveivel is könyörtelenül leszámol, ha ezt nem hagyják abba – Sötét botrány okozhat szakadást?
Az elnök túllépne az egészen, de nem megy ez olyan könnyen.
Szinte a semmiből indított példátlan támadást Izrael - Mi fog most történni?
Itt vannak a legfontosabb kérdések.
Súlyos betegség jelent meg a magyar határ közelében
Jelentősen nőtt a vírus magyarországi behurcolásának kockázata.
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
