kutataskutato
Gazdaság

Megszaporodtak az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések

Portfolio
Érdemi szemléletváltást, valamint komoly számszerűsíthető eredményeket hozott a másfél éve indult, és most lezáródott Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első pályázati ciklusa. A 2 milliárd forint keretösszeggel elindított program révén többszörösére nőtt a felsőoktatási intézmények által beadott iparjogvédelmi bejelentések száma, és jelentősen bővült az egyetemek és a vállalatok közötti partneri szerződések száma egyaránt.

Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első pályázati ciklusának köszönhetően több mint 1300 szerződés jött létre a hazai egyetemek és a vállalatok között, valamint a korábbi többszörösére, több mint 130-ra nőtt a felsőoktatási intézmények által benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma – jelentette ki Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára egy, a program eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen Budapesten. Hozzátette: az alig több mint egy éve, 2 milliárd forintos keretösszeggel indított program legfőbb erénye, hogy felrázta a felsőoktatási intézményeket, amelyek a náluk lévő hatalmas tudásvagyon piaci hasznosításában kezdtek el gondolkodni.

Megfelelő közös munka kellett

Mint Gulyás Tibor kifejtette: az egyetemi tudáshasznosítás és tudásáramlás megerősítése a hazai innovációs ökoszisztéma megújuló intézményeinek közös munkáját szolgálja. „Ha a tudományos és innovációs parkokra tekintünk, ezek egyszerre jelentik valamilyen kompetenciák, készségek mentén való intézményi erősödést és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést és annak a terét, amit majdan az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma meg fog testesíteni. A kompetencia-központok valamilyen problémamegoldás mentén szerveződő vállalati, egyetemi együttműködések. Ezek jellemzően olyan ügyeket karolnak fel, amik komoly állami ösztönzőket igényelnek. A nemzeti laboratóriumok pedig, mint új tudáskoncentrációs terek egy hálózatos együttműködést jelentenek, ahol valamilyen probléma mentén hazai szereplők együttműködnek.

Ahhoz azonban, hogy ez az intézményrendszer jól működjön, szükségessé vált az egyetemek kompetenciáinak megerősítése az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat révén.

A programot 2019-ben indítottuk el, egy 18 hónapos pályázati ciklust zártunk most” – tette hozzá. A 2 milliárd forintos keretösszegből 40-150 millió forint támogatást kaptak az egyes felsőoktatási intézmények.

Számszerű eredmények

Az eredmények lényegesen túlszárnyalták az előzetes várakozásokat. A program már működő intézményekben készítette elő az egyetemi tudásvagyon piaci hasznosítását, és olyan meglévő eredményeket, tudást hozott a felszínre, amelynek – megfelelő ösztönzők hiányában – korábban nem volt kijelölt útja a piaci hasznosítás felé.

Az elmúlt másfél évben több mint 130 hazai és nemzetközi iparjogvédelmi bejelentést tettek a felsőoktatási intézmények.

„Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az eredmények az elmúlt 18 hónapban születtek, de a most kiépült szervezeti keretek tették képessé a felsőoktatási intézményeket arra, hogy ezt elérjék. További fontos eredmény, hogy több mint 1300 partneri szerződés köttetett az egyetemek és a vállalatok között, több mint 300 hazai egyetemi projekt nyert támogatást az EU kutatási és innovációs keretprogramjában, és 500 feletti az egyetemeken támogatott startupok száma” – sorolta az eredményeket Gulyás Tibor. Hangsúlyozta:

a programban összesen több mint 15 ezer ember vesz részt, ez igen jelentős szám az egyetemi polgárokhoz viszonyítva. Ez önmagában mutatja a szemléletváltozást, amelyet az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat elindított.

A felsőoktatás, mint piaci szereplő

Az egyetemi fejlesztésektől azt várják, hogy kultúraváltás menjen végbe az egyetemi tudás és kompetenciák elismerésében és piaci hasznosításában, növekedjen a kutatók motiváltsága a tudáshasznosításában, valamint növekedjen a hasznosító vállalkozások száma és bővüljenek a vállalati kapcsolatok.

Az eseményen Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta:

megfigyelhető, hogy a sikeres innovátor országok esetében a modern egyetemek kulcsfontosságú szereplők az innovációs rendszer működtetésében.

Ebben az értelemben tudásközpontként és iparági bázisként játszanak fontos szerepet. Az új iparágak az elmúlt 10 évben általában nagy egyetemi centrumokban születtek, és ennek a mintájára fogalmazódott meg az, hogy Magyarországon is nagyon fontos lenne az egyetemeket az oktatás és a kutatás hagyományos társadalmi szerepe mellett az ágazatuk felemelkedéséért aktívan tevő szereplőkké alakítani.”

Ennek révén tehát a program hozzájárul ahhoz, hogy az egyes felsőoktatási intézmények saját területükön ki tudják szolgálni a piaci, társadalmi igényeket, és egyben maguk is egyfajta piaci szereplővé váljanak, akik a tudást, mint tőkét viszik bele a rendszer egészébe.

A cikk megjelenését Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta

Fotó: Getty Images

praga
séf étterem szakács főzés

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
bukarest