2025. március 20. 13:00 | Pásztor Roxána
Ha egy nagyobb városban, vagy kerületben körbenézünk Magyarországon, vegyesen látunk erősen felújításra szoruló ipari létesítményeket, közepes állapotban lévő, de a múlt értékeit örző lakóépületeket, átlagos, de modernebb szállodákat, és az igazán korszerű, új irodaházakból is egyre több tűnik fel a színen. Mindeközben, ha olvasunk, hallunk az épületszektor fenntarthatósági szempontjairól biztosan belefutunk abba, hogy 2050-re karbonsemelges épületállományt fogunk (kell) elérni. Elnézve tehát a szomszédos rozoga társasházat, vagy akár csak egy átlagos, de energiahatékonynak egyáltalán nem nevezhető közeli épületet, korántsem nem tűnik reálisnak a fenti 25 éves cél Magyarországon, de sok helyen a világban máshol sem. Mit jelent akkor a gyakorlatban a karbonsemleges épületszektor? Lehet egy felújított ház karbonsemleges? Lehet egy új építés fenntartható, amikor új erőforrásokat kell kitermelni a felépülése érdekében? Vannak jó példák, vannak olyan mérhető eszközeink, amivel megállapítható egy épületről, hogy fenntartható? Ezekről kérdeztük Stefan Anderssont, a Skanska Commercial Development Malmö projektfejlesztési vezetőjét.
