Az Európai Bankhatóság (EBA) a bankok és a nem banki pénzügyi közvetítők (például hedge fundok, magántőke-vállalatok) közötti kapcsolatok vizsgálatát tervezi a rendszerben jelentkező stresszhelyzetek lehetséges átterjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt - számolt be a Financial Times.
A Biden-adminisztráció a legmagasabb szintű segítségnyújtást ajánlotta fel a magyar kormánynak, hogy közvetítsen Kijev és Budapest között a sokat kritizált ukrán nyelvtörvény ügyében. A hazai kabinet korábban a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő törvényre hivatkozva vétózta meg az EU támogatásainak kifizetését Ukrajnának, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor is kritizálta Volodimir Zelenszkij elnök vezetését, mert nem tett lépéseket az ügyben. A Guardian beszámolója szerint a magyar kormány végül nem kért a washingtoni segítségből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Nyugat azért támogatja Ukrajnát és „szít feszültséget” Oroszországban, mert el akarja pusztítani az országát – írja a Sky News.
Észak-Korea elkezdte újra felépíteni a 2018-ban lebontott őrhelyeket a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben (DMZ), nehézgéppuskákat telepít, és újra bevezette az éjszakai őrséget – közölték hétfőn dél-koreai tisztségviselők.
Szerdán találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök a kaliforniai San Franciscoban. A megbeszélésen olyan forró témák is elkerültek, mint Tajvan kérdése, amely állandó feszültséget jelent a két nagyhatalom között – számolt be a South China Morning Post.
Európa polgárháború felé halad – véli Elon Musk afrikai-amerikai techguru, a világ leggazdagabb embere, aki saját közösségi oldalán, az X-en osztotta meg gondolatait.
Óriási a bizonytalanság, a tőkepiacokon nem egyszerű feladat beárazni a frissen kirobbant háborút, ez igaz az olaj piacára is. Bár Izrael nem jelentős szereplő a világ olajpiacán, az elmúlt napok eseményei azonban egyes elemzők szerint tovagyűrűzhetnek akár olyan irányba is, ami az egekbe röpítené az olaj árát.
Az eldurvuló rivalizálás az Egyesült Államok és Kína között mindkét oldalon bizalmatlansági válságot eredményezett. A nagyhatalmak egyre inkább bezárkóznak és a saját termékeik felé fordulnak. Peking nemrégiben törvényekkel is megerősítette az irányvonalat, sok esetben pedig a lakosság körében is kezd elterjedni a szemlélet.
Az Egyesült Államok Űrhadereje azt fontolgatja, hogy forródrótot hoz létre Kínával az esetleges űrbeli válságok megelőzése érdekében - közölte Chance Saltzman amerikai tábornok.
India csütörtöktől felfüggesztette a vízumok kiadását kanadai állampolgárok számára - közölte az indiai külképviselet közleményére hivatkozva weboldalán, a vízumügyintézéssel foglalkozó BLS International LLC.
Japán nem kívánja tétlenül nézni a távol-keleti térségben egyre nagyobb fenyegetést jelentő kínai és észak-koreai terjeszkedést. Az Asia Times arról írt, hogy a szigetország rakétákat is felhalmozna a veszély elhárítására.
Tűzpárbaj volt pakisztáni és afgán határőrök között szerdán a torkhami határátkelőhelynél, ennek hatására a pakisztáni hatóságok lezárták a határátkelőt - közölte Naszrullah Hán, a Haibár-Pahtunhva tartománybeli Torkham egyik helyhatósági tisztségviselője.
Folytatódnak a találgatások, hogy miért hagyhatja ki Hszi Csin-ping a kínai érdekek szempontjából kulcsfontosságú G20-csúcsot Indiában. A korábbiakkal ellentétben most nem az Indiával fennálló problémák vagy a gazdasági nehézségek merültek fel a találkozó kihagyásának lehetséges indoklásában, hanem a kínai elnök egészségügyi állapota.
A történelmi és geopolitikai szférák mellett az amerikai kül- és belpolitika is jelentős szerepet játszik abban, hogy Washington elkötelezte magát Tajvan mellett. Hasonlóképpen, a Kínai Népköztársaság számára is fontos belpolitikai ügy a helyzet rendezése Peking szája íze szerint, miközben külpolitikai szempontból inkább kockázatokat, mintsem lehetőségeket rejt a dolog.
Két halottja és több sebesültje is van az örmény–azerbajdzsáni közös határ mentén, az örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabah régiótól északnyugatra kirobbant újabb összecsapásoknak a két ország fegyveres erői között – közölte a két ország pénteken.
Tajvan védelmi minisztériuma figyelmeztetést adott ki a katonai feszültség lehetséges "hirtelen növekedésére", miután a kínai hadsereg vadászgépei ismét átlépték a Tajvani-szoros középvonalát. A minisztérium arról számolt be, hogy kedd reggel 12 kínai katonai repülőgépet észleltek a légvédelmi azonosító zónában (ADIZ), amelyek közül hét átlépte a középvonalat. Tajvan három éve panaszkodik a Peking által gyakorolt fokozott katonai nyomás miatt - írja a Reuters.
Egy amerikai agytröszt, az FPRI (Foreign Policy Reasearch Institute) hozott nyilvánosságra egy új kutatást a dinamikusan változó közel-keleti kapcsolatrendszereket illetően. Az elemzők szerint ameddig a Fehér Háznak egyszerre kellene csökkenteni a feszültséget Iránnal, addig óvatosan kell eljárnia, hogy a térségbeli szövetségesei se érezzenek érdeksérelmet. Ha nem sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni, az egy potenciális regionális háborúval is fenyegethet a Közel-Keleten. Ez pedig valóságos rémálom lenne Washington számára.
Kevesebb mint két hónap telt el az oroszországi Wagner-lázadás után és már megint Jevgenyij Prigozsinról szólnak a hírek szerte a világon. A zsoldosvezér életét sokan már a felkelés óta veszélyben tartották és augusztus 23-án be is következett, amit annyian előre jeleztek: a nagy befolyással bíró orosz oligarcha gépét lelőtték Moszkvától északra. Már a lázadást követően is komolyan megingott a zsoldoscsoport helyzete, de az igazi kérdés az, hogy a vezér halála után milyen jövőt képzelnek el a Kremlben a Wagnernek. Viszont úgy látszik, ehhez a zsoldosoknak is lesz egy-két szavuk.
Kulcspillanatban vannak a távol-keleti országok, ma tartanak háromoldalú megbeszéléseket az amerikai Camp Davidben a dél-koreai, a japán és az amerikai vezetők. A jelentős találkozóra a riválisok is reagáltak, előbb egy 11 hadihajóból álló orosz-kínai vegyes flottát irányítottak a japán partok közelébe, majd másnap két orosz kémrepülő okozott riadalmat a szigetország légvédelmi vezetőinek.
A Politiconak nyilatkozott James Stavridis volt amerikai tengernagy a fekete-tengeri helyzetről. Szerinte az orosz blokád potenciálisan kiterjesztheti a háborút, a NATO nem fogja tétlenül nézni az ukrán gazdaság megfojtását.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
