Így repülhet Putyin Budapestre, ha nem akarja, hogy lelőjék a gépét

Bombaként robbant a hír október 16-án csütörtökön, hogy Donald Trump bejelentette, hogy Budapesten újabb csúcstalálkozót tart Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háborúról. Orbán Viktor ezt Európában az egyetlen lehetséges helyszínnek nevezte.

A döntés azonban komoly gyakorlati és jogi akadályokkal jár.

Putyin nem tud Budapestre repülni anélkül, hogy át ne haladna valamely NATO-ország vagy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) csatlakozott állam légterén.

Mivel az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene, Magyarország és több szomszédos ország – köztük Szerbia és Románia – elvben köteles lenne őrizetbe venni, ha a gépe belép a légterükbe. A helyszín bejelentése már diplomáciai vitát váltott ki: a német külügyminisztérium felszólította Budapestet Putyin letartóztatására. Más kormányok engedékenyebbek, mert nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a béketörekvések útjába állnak az orosz elnök utazásának megnehezítésével. Bár rendkívül valószínűtlen, hogy bárki célba venné az elnöki különgépet, Putyin nem kockáztatná a saját biztonságát.

Nem járható a háromórás útvonal

A háború előtt a Moszkva–Budapest járatok mintegy három óra alatt értek célba, Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna fölött. Ma Ukrajna légterében repülni gyakorlatilag lehetetlen, mert aktív hadműveleti övezet. Egy szimbolikus, közvetlen átrepülés Ukrajna fölött elképesztően kockázatos lenne, különösen a nyugati régiókban, amelyek nincsenek orosz ellenőrzés alatt. Még hivatalos parancs nélkül is előfordulhatna, hogy önállóan eljáró, nehézfegyverzethez hozzáférő egységek megkíséreljenek egy támadást.

Putyin ismert biztonsági aggályai ezt tovább erősítik: az év elején a helikoptere állítólag a dróntámadások epicentrumának közelében haladt el, amikor a Kurszki területen járt. Egy európai út során aligha vállalna hasonló kockázatot.

Az ötórás útvonalat sem kockáztatná Putyin

Elméletben szóba jöhetne egy nagyjából ötórás pálya: Fehéroroszország után belépni Lengyelország légterébe, majd dél felé fordulva Szlovákia fölött érkezni Magyarországra. Szlovákia – Magyarországhoz hasonlóan – az utóbbi időben feltűnően engedékeny Moszkvával szemben. A hét elején Robert Fico miniszterelnök vétóval akadályozta meg az új európai szankciókat, korábban pedig Brüsszel rosszallása ellenére Moszkvába utazott, kezet fogott Putyinnal, és részt vett a Győzelem napi díszszemlén.

Lengyelország azonban egészen másként közelítene.

Varsó Ukrajna egyik legszilárdabb támogatója, és nemrég feltételezett orosz drónbehatolások célpontja volt. Válaszul azt üzente Moszkvának, hogy ne panaszkodjon, ha orosz gépeket vagy rakétákat lőnek le a NATO légterében. Lengyelország büszke NATO-tag és az ICC egyik leghatározottabb támogatója. Noha rendkívül valószínűtlen, hogy Varsó célba venné az orosz elnöki különgépet – ami világháborús kockázatot hordozna –, már a távoli lehetőség is politikailag és katonailag elfogadhatatlanná teszi ezt az útvonalat Putyin számára.

Marad a nyolcórás útvonal?

A legéletszerűbb opció egy mintegy nyolcórás kerülő dél felé, Törökországon át. Ankara ugyan NATO-tag, de nem szakította meg kapcsolatait Moszkvával. Innen a gép elkerülheti Görögország légterét, a Földközi-, majd az Adriai-tenger fölött haladhat tovább, mielőtt északnak fordul.

Ezt követően jöhet Montenegró – ICC- és NATO-tag –, majd Szerbia, amely a kevés európai orosz szövetséges egyike. Innen már egyenes az út Magyarországra. Efféle kacskaringós repülési tervre egyébként van precedens: az év elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is módosította a szokásos Izrael–New York útvonalát, elkerülte a kontinentális Európát, és a Gibraltári-szoros felé vette az irányt.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images