Svédország balközép kisebbségi kormánya több vonatkozásban is kudarcot vallott a koronavírus-járvány kezelésében - hangsúlyozta csütörtöki állásfoglalásában a svéd parlament alkotmányügyi bizottsága.
Finnországban a legalacsonyabb a lakosságarányos koronavírus miatti halálozás az EU-ban, miközben a korlátozások is ebben az országban voltak a leglazábbak az elmúlt év átlagában. A gazdasági válságot is relatíve olcsón megúszták, de a hosszan tartó hatások így sem kerülik el őket: a Fitch Solutions szerint csak az idei év második felében állhat helyre a gazdasági aktivitás, és 2022 előtt a finnek nem fogják elérni a válság előtti GDP-szintet.
A skandináv részvénypiacok a legjobban teljesítők közé tartoztak az utóbbi hónapokban. Nemcsak a teljesítményük, de a viszonylagos nyugalmuk is a leginkább kedvelhető és felhasználható befektetési terepek egyikévé tette őket. A magas adók pénzbőség és koronavírusból való kimászás idején nem sok embert zavartak, a jó üzleti környezet, a stabil jogrendszer és infrastruktúra, a fejlett technológia, valamint a boldog lakosság annál inkább előnyt jelentenek. Az északi részvénypiacok relatív erejéhez minden adott volt eddig, de ha a nagy kérdés, hogy mi lesz, ha meginognak a globális tőzsdék az inflációs félelmek, a magas árazások és szezonális hatások miatt? Ez már egy igazi skandináv krimi, ahol bármelyik erdőből előkerülhet egy emelkedő trend hullája, és ahol a gyilkost nem lesz könnyű tettenérni.
Az ENSZ 2012 óta adja ki évente a Világboldogsági Jelentést, amely az állampolgárok általános közérzete alapján rangsorolja a világ országait. A most megjelent 2021-es jelentés abból a szempontból biztosan rendhagyó, hogy a koronavírus-járvány az élet számos terültén befolyásolta az emberek boldogságát, lényeges változás azonban nem állt be az élmezőnyben a korábbi évekhez képest. Ehhez kapcsolódóan a CNN összefoglalta a jelentés legfontosabb megállapításait.
Finnországban három hétre szigorítanak a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon, a miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón a vírusmutációk terjedésével indokolta a döntést.
Megjelent Finnországban a koronavírusnak a korábbinál sokkal fertőzőbb új változata, amelyet Nagy-Britanniában mutattak ki először, és a Dél-afrikai Köztársaságban is felfedeztek.
Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.
Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.
A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.
Finnországban hétfőn megkezdték szennyvízteszteléssel feltérképezni a koronavírus-járvány mértékét és megpróbálni megjósolni, lesz-e a ragálynak második hulláma.
Finnországban május 14-től újranyitnak a koronavírus-járvány miatt bezárt iskolák - jelentette be Sanna Marin finn miniszterelnök szerdán Helsinkiben tartott sajtótájékoztatóján.
Finnország "hibrid" stratégiát akar követni, amely a koronavírus-járvány kordában tartását célozza a vírustesztek számának növelésével, miközben az ország visszatér a normális élethez a szigorítások fokozatosan feloldásával - jelentette ki szerdán Sanna Marin finn miniszterelnök.
Az már egyszer biztos, hogy új kihívások elé állítja az embereket a koronavírus, nem hétköznapi dolgok sorát hozta már el a világjárvány, így aztán azon sem lepődhetünk meg annyira, hogy egy finn pékség WC-papír formájú és kinézetű tortákat kezdett árulni.
Finnország új, 34 éves női miniszterelnöke a 4 napos, napi 6 órás munkahét bevezetését szeretné elérni – kapta fel a sajtó ezt a hírt ma. Nem kellett sokat várni a finn kormány cáfolatára.
Ha összejön, a finnek lehetnek az elsők között Európában, ahol bevezetnék a négynapos munkahetet – legalábbis ez a terve a finnek új, 34 éves miniszterelnökének - írja a CNBC.
Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.