Elon Musk szerint hamarosan csak hobbiból kell dolgoznunk, a pénz pedig irrelevánssá válik

Elon Musk a washingtoni USA–Szaúd-arábiai Befektetési Fórumon úgy fogalmazott,

hogy a következő 10–20 évben a munka opcionális lehet.

A konyhakerthez hasonlította:

Ha dolgozni akarsz, az olyan, mint amikor eldöntöd, hogy megveszed a zöldséget a boltban, vagy megtermeled a kertben. A kert nehezebb, de sokan így is ezt választják, mert szeretik. A munka opcionális lesz, olyasmi, mint a sport vagy egy videojáték.

Musk szerint ezt a fordulatot a munkaerőben megjelenő milliónyi robot és az ezek nyomán bekövetkező termelékenységi ugrás alapozza meg. A technológiai vállalkozó az utóbbi időben a Teslát az elektromos autókon túlmutató, AI- és robotikaközpontú irányba tereli. A célja, hogy a vállalat értékének akár 80 százalékát az Optimus humanoid robotok adják, noha a sorozatgyártás többször csúszott.

Sokan kevésbé derűlátók az automatizált jövőt illetően, különösen az AI által okozott kiszorítás miatt az alacsonyabb belépési küszöbű állásokban. Ezek a hatások erősíthetik a Z generáció munkaerőpiaci nehézségeit és a jövedelmek stagnálását – sokak szemében inkább rémkép, mint utópia.

Musk viszont úgy véli, egy ilyen világban a pénz nem jelent majd problémát. Iain M. Banks Kultúra-sorozatára utalva megjegyezte:

Ezekben a könyvekben a pénz nem létezik. Ez elég érdekes. Az a tippem, hogy ha elég messzire tekintünk – feltéve, hogy az AI és a robotika fejlődése folytatódik, ami valószínű –, a pénz irrelevánssá válik.

A Viva Technology 2024 rendezvényen Musk "univerzális magas jövedelmet" említett a szükségszerű munka nélküli világ fenntartására, részletek nélkül. Gondolatmenete összecseng a feltétel nélküli alapjövedelem eszméjével, amelyet például az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is támogat.

Lehetséges Musk víziója a választható munkáról? Közgazdászok szerint ennek megteremtése komoly kihívás. Kérdés, hogy a munkát kiváltó technológiák a következő évtizedekben mennyire lesznek hozzáférhetők és megfizethetők. Miközben az AI költségei csökkennek, a robotika makacsul drága, ami megnehezíti a méretnövelést – mondta Ioana Marinescu, a Pennsylvaniai Egyetem közgazdásza és közpolitika-professzora, aki Konrad Kording kollégájával közösen a Brookings Intézetnél publikált friss munkadokumentumban elemezte a folyamatokat. Példaként a AI-költségkezelő Ramp áprilisi adatait hozták: a vállalatok ma nagyjából 2,50 dollárt fizetnek egymillió tokenért, szemben az egy évvel korábbi 10 dollárral.

Marinescu szerint az ipari forradalom óta nagy léptékben próbálunk gépeket készíteni, és a közgazdaságtan alapján gyakran csökkenő hozadékkal találkozunk: minél tovább haladunk egy technológiai vonalon, annál nehezebb a továbblépés. Az AI gyorsan fejlődik, a nagy nyelvi modellek számos fehérgalléros feladatban használhatók, a fizikai gépek azonban – amelyek a széles körű automatizációhoz szükségesek – drágábbak és erősen specializáltak, ami lassítja a vállalati bevezetést.

Marinescu egyetért abban, hogy a teljes körű automatizálás felé haladunk, de a menetrenddel kapcsolatban szkeptikus. Nemcsak a robotika korlátai miatt, hanem mert az AI vállalati adaptációja a vártnál lassabb, a technológiai leépítések ellenére is. A Yale Budget Lab októberi jelentése szerint a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése óta az AI automatizációja nem okozott érzékelhető zavarokat a tágabb munkaerőpiacon.

Felmerül az is, mi vár a munkájukat elveszítő milliókra – akár milliárdokra. Még ha szükség is lenne feltétel nélküli alapjövedelemre, annak politikai elfogadtatása külön kérdés – mondta Samuel Solomon, a Temple Egyetem munkaügyi közgazdásza. Szerinte a megváltozott munkavilágot támogató intézményi és politikai háttér legalább olyan fontos, mint a technológiai.

"Az MI már most rengeteg vagyont hozott létre, és folytatni is fogja. De a kulcskérdés ez: inkluzív lesz-e? Létrehoz-e befogadó jólétet, inkluzív növekedést? Mindenki profitál majd belőle?

– mondta.

A jelenlegi rendszerek inkább a vagyoni különbségek növekedését erősítik az AI ipari forradalmában – kezdve Musk 1 billió dolláros javadalmazási csomagjával. Az AI-lufi a társadalmi különbségeket is kiélezte: az úgynevezett "Magnificent Seven" vállalataival szembeni profitvárakozásokat az AI-boom miatt felfelé módosítják, miközben az S&P 493 többi tagjánál lefelé – hívta fel a figyelmet Torsten Slok, az Apollo Global Management vezető közgazdásza.

A tehetősebb amerikaiak költekezése – amelyet a szárnyaló részvényportfólióik hajtanak – jelenleg a növekedés egyetlen legjelentősebb motorja

– írta Slok a hónap elején megjelent blogbejegyzésében.

Nemcsak a logisztika kérdéses az önkéntes munka világában, hanem az is, hogy az emberek valójában ezt akarják-e.

Ha a munka gazdasági értéke annyira visszaesik, hogy a munka már nem igazán hasznos, újra kell gondolnunk a társadalmi berendezkedésünket

– mondta a Fortune magazinnak Anton Korinek, a Virginiai Egyetem professzora és a Transformative AI Initiative programigazgatója. Kutatásokra hivatkozott – például az 1938-ban indult, máig hivatkozott harvardi vizsgálatra –, amelyek szerint az emberek a tartalmas kapcsolatokból merítenek elégedettséget. Mivel ezek nagy része ma a munkához kötődik, Musk elképzelt jövőjében a következő generációknak más módon kell majd ilyen kapcsolatokat kialakítaniuk.

Musk a tavalyi Viva Technology rendezvényen a lét értelméről is beszélt:

A kérdés inkább ez lesz: ha a számítógépek és a robotok mindent jobban csinálnak nálad, van-e értelme az életednek? Azt gondolom, talán mégis marad szerepe az embereknek: lehet, hogy mi adunk értelmet az AI-nak.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ