Véget értek a görög választások, és az első exit pollok szerint a vártnál is nagyobb különbséggel győzhetett a radikális baloldal. A Sziriza már be is jelentette a győzelmet, a kormánypárt elismerte a vereséget. Ugyanakkor egyre biztosabb, hogy az egyedüli kormányzóképesség nem lesz meg. Ciprasz, a Sziriza vezetője a győzelmi beszédében úgy fogalmazott: a trojka a múlté.
Kiemelt jelentőségű előrehozott parlamenti választásokra kerül sor most vasárnap Görögországban - nem csak a görögök, de Európa szempontjából is. Úgy tűnik ugyanis, hogy egy teljesen új politikai erő, a radikális baloldali pártokat tömörítő Sziriza veheti át az irányítást az ország felett, ami sok meglepetést tartogathat. A koalíció nyílt megszorítás-ellenességével nyerte el a hosszú évek óta szenvedő ország lakosságának kegyeit - pont ugyanazzal, amivel a nemzetközi hitelezők és piacok kedélyeit igencsak felborzolja. Ugyanis a Sziriza kormányra kerülése esetén minden bizonnyal újabb adósságelengedést harcolnának ki a görögök.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Görögország államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a jelenlegi görögországi politikai bizonytalanság miatt növekedtek a görög hitelképességet fenyegető kockázatok.
Két görög bank a görög jegybank szükséghitel-keretéből kért segítséget - nyilatkozta a jegybank egyik tisztségviselője pénteken a Reutersnek. Görögországban január 25-én tartanak választásokat.
Tíz nappal a görög parlamenti választások előtt a választók 32,4 százaléka támogatja a baloldali Sziriza tömörülést, s ezzel az Alekszisz Ciprasz vezette párt a legnépszerűbb jelenleg Görögországban - derült ki egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásból.
A pénzintézetek vészforgatókönyvvel készülnek arra az esetre, ha a görögök elhagynák az euróövezetet - írja a The Wall Street Journal. A lap szerint több pénzintézet a belső rendszereit teszteli, egy új görög pénznem informatikai bevezetését készíti elő és két évre szóló tervet készít arra az esetre, ha a görögök kilépnek.
Szó sincs arról, hogy Görögország kilépne az eurózónából - mondta vasárnap Alekszisz Ciprasz, a szélsőbaloldali Sziriza párt - a felmérések szerint a görög szavazók körében jelenleg a legnépszerűbb politikai tömörülés - vezetője a Realnews című hetilapban megjelent interjúban, mindössze két héttel az előre hozott görög parlamenti választások előtt.
A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?
A német kormány és az Európai Bizottság megállapodásra törekszik a radikális baloldali görög Sziriza párttal, a január végére kiírt görög parlamenti választás első számú esélyesével, amely elutasítja az eddigi válságkezelő politikát - írta szerdán a Die Zeit című német hetilap.
A lélektani határnak tekintett tíz százalék fölé emelkedett a tízéves lejáratú görög államkötvények hozama szerdán. Utoljára 2013 szeptemberében volt ilyen magas ez az államkötvényhozam.
A német kormány forgatókönyveket készít arról, hogy miként alakulhatnak a gazdasági-pénzügyi folyamatok Görögországban és az EU-ban, ha a radikális baloldali Sziriza párt nyeri meg a január végi görögországi parlamenti választást - írta szerdán a Bild cmű német lap.
"Az egyetlen nyilatkozat, ami most számít, az a görög nép szavazata a január 25-i előrehozott parlamenti választáson" - ezzel a mondattal hárított el hétfőn minden, a Grexittel (Görögország eurózónából való esetleges kilépésével) kapcsolatos álláspontjára vonatkozó kérdést az Európai Bizottság. A Bruxinfo ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy Brüsszelben az uniós szerződést idézve sokan hangoztatják: a valutauniós tagság "visszavonhatatlan".
Súlyos kockázatként jelent meg az euróövezeti gazdaság teljesítményét befolyásoló tényezők között annak a veszélye, hogy Görögország a belpolitikai válság következtében az idén távozhat a valutaunióból, és a piacok ezt a kockázatot egyelőre túl könnyedén kezelik - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Görögországban január 25-én előrehozott választásokat tartanak, miután harmadjára sem sikerült elnököt választani. A közvélemény-kutatások szerint a voksolás győztese a szélsőbaloldal lehet, aki újra akarja tárgyalni a hitelezőkkel a görög adósság feltételeit. A Szirizia párt győzelme esetén újabb piaci sokk érheti a balkáni országot.
A tegnap lezajlott harmadik sikertelen elnökválasztással eldőlt, hogy az újévben - várhatóan január 25-én - előrehozott országgyűlési választásokra kell, hogy sor kerüljön Görögországban. A hónapok óta tartó politikai bizonytalanság így a szavazás napjáig tovább fokozódhat, különösen, hogy a jobbközép pártnak számító Új Demokrácia, amely jelenleg még hatalmon van, és a baloldali radikális pártként számon tartott Sziriza párt között dőlhet el a verseny. Utóbbi párt hatalomra kerülésétől idegeskednek a nemzetközi befektetők és hitelezők is, ugyanis az teljesen újratárgyalná az EU/IMF hitelszerződések feltételeit, megszabadulva a megszorító intézkedések kötelékétől és elképzelhető, hogy az adósság egy részétől is.
Pénzügyi járványkockázatot jelent a görög belpolitikai válság, és nem is Görögország közvetlen szomszédságában, hanem az euróövezet gyengébb lábakon álló központi gazdaságaiban - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A görögországi elnökválasztás harmadik fordulója is sikertelennek bizonyult: Sztavrosz Dimasz, a kormánypárt jelöltje és egyben az egyetlen jelölt 168 szavazatot nyert el a szükséges 180 helyett, pont úgy, mint a második fordulóban. Mindezzel biztossá vált: előrehozott országgyűlési választások következnek Görögországban, amelyen az EU/IMF mentőcsomag feltételeit újratárgyalni kívánó radikális baloldali Szíriza párt indul a legnagyobb eséllyel. A választásokat várhatóan január 25-re tűzik ki.
Politikai kompromisszumot ajánlott az ellenzéknek az elnökválasztás második fordulója előtt Antonisz Szamarasz görög kormányfő: azt ígérte, hogy függetleneket is bevesz kormányába, és 2015 végére előre hozott választásokat ír ki, ha a parlament megszavazza államfőjelöltjét.
A Sziriza görög szélsőbaloldali párt hatalomra jutása esetén véget vetne a jelenlegi kormány megszorító politikájának és az ország adósságának részleges elengedéséről tárgyalna a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - közölte Alekszisz Ciprasz, a legnépszerűbb görög politikai tömörülés vezetője.
Nem sikerült államfőt választani szerdán a görög parlamentben az elnökválasztás első fordulójában, Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos és volt külügyminiszter nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.
Még tovább növelné az államadósságot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
