Friss elemzést tett közzé az S&P Global arról, hogy tavaly hogyan teljesítettek az aktívan és passzívan kezelt alapok. Az eredmények szerint az a befektető, aki aktívan kezelt alap mellett döntött, nagy valószínűséggel kisebb hozamokat tudott zsebre tenni, és ez több éves időtávot nézve csak még rosszabb eredményre vezetett.
Igaz, hogy március 15. miatt rövid hét volt a múlt heti, de sose volt még ilyen alacsony a MÁP+ heti jegyzése: összesen 5,7 milliárd forintért vettek a papírból a magyarok.
Ahogy az orosz-ukrán háborúban, úgy a hazai befektetési alapok háza táján sem lehet túl sok javulásról beszámolni a hozamok terén, sőt. Azok az alapok, amelyek rendelkeznek orosz-ukrán kitettséggel, az elmúlt napokban tovább növelték veszteségeiket. Jó hír legalább, hogy akik árupiaci alapokban ülnek, azok most nagyon jól jártak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Az eredetileg tervezett 25 milliárd helyett 55,5 milliárd forint értékben adott el állampapírokat csütörtökön az ÁKK. A hét elején még úgy tűnt, hogy a piaci pánik a kötvénypiacra is begyűrűzik, azonban a jelek szerint a befektetők kicsit megnyugodtak az elmúlt napokban.
Megvan a böjtje annak, hogy tavaly 10 éves csúcsra ugrott az amerikai állami nyugdíjalapok részvényaránya. A mostani volatilis piaci környezet ugyanis elégetheti a nyugdíjmegtakarításokat - számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A forint reggeli zuhanása mellett a magyar állampapírpiac likviditása beszakadt, a hozamok nagyot emelkedtek és erre az Államadósság Kezelő Központ a kötelező árjegyzés átmeneti megszüntetésével reagált. Ez enyhítette a piaci feszültségeket, de még ezzel együtt is hatalmas emelkedést mutatnak a délután közzétett referenciahozamok, mivel a Portfolio információi szerint ma nagyon gyenge volt, szinte teljesen eltűnt a keresleti oldal a magyar állampapírpiacon.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása, majd az ezt követő szankciós cunami jelentősen odavágott a globális tőkepiacoknak is, de az igazi ütést a feltörekvő piacok, azon beül is a közép-kelet-európai régió érzi meg. A magyar befektetési alapok közül a legrosszabbul nem meglepő módon az orosz részvényalapok teljesítenek, de csúnya bukókat láthatunk egyes kötvény- és abszolút hozamú alapoknál is. Persze vannak ilyen környezetben is jól teljesítő alapok, közöttük is az árupiaci alapok viszik a prímet.
Van ez a fránya infláció, ami úgy tűnik, velünk marad egy ideig, így viszont a szuperállampapír már nem tűnik annyira szuper befektetésnek. De milyen infláció mellett érdemes az inflációkövető prémium állampapírt választani? Milyen infláció mellett éri meg a már meglévő MÁP+-t prémium állampapírra cserélni? Mi van akkor, ha most megvesszük a prémium állampapírt, de két év múlva lecsökken az infláció, váltsunk inkább MÁP+-ra? Számos kérdés merülhet fel mostanság azok körében, akik állampapír-vásárláson törik a fejüket, nekik szeretnénk segíteni alábbi cikkünkkel, amelyben többféle inflációs szint mellett néztük meg, mikor melyik állampapír lehet a jobb választás.
Érezhetően emelkedtek csütörtökön a magyar állampapírok referenciahozamai, 18-26 pontos emelkedést regisztrált az ÁKK a különböző futamidőkön.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
Közel kétezermilliárd forinttal nőtt a magyarok megtakarítása értékpapírokban tavaly, és ebben még nincs benne az a pénz, ami bankbetétben landolt. Az MNB friss számai szerint abszolút kedvenc volt az állampapír, a befektetési alapok népszerűsége kezd visszatérni, a részvények iránti lelkesedés azonban feleakkora, mint amit 2020-ban láttunk.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap a hetedik egymást követő negyedévben jelentett nyereséget, a tavalyi negyedik negyedévben a Japánon kívüli részvénybefektetések segítettek leginkább a hozamok feltornázásában – számol be a hírről a Bloomberg.
Második legjobb évét zárta tavaly fennállása óta a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég alap, amely összesen mintegy 177 milliárd dollárt keresett befektetésein- számol be a hírről a Reuters.
Most jön a pudin igazi próbája az ESG-befektetéseknél több szakértő szerint is, az idei év felfedheti, kik azok, akik csak a magas hozamok miatt fektetnek ilyen alapokba, és kik azok, akiket valóban a fenntarthatósági célok vezérelnek. Az ESG-alapok jó teljesítményét ugyanis eddig leginkább a technológiai cégek hajtották, amelyek idén lényegesen alulteljesítőek lehetnek - számol be a hírről a Financial Times.
Rekord összegű hozamot tettek ügyfeleik zsebeibe a nagy hedge fundok tavaly, de közülük is kiemelkedik a milliárdos Chris Hohn TCI Fund Managementje, amely 9,5 milliárd dollárt ért el – számol be a hírről a Bloomberg.
Egészen elképesztő összeg, közel 170 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett be decemberben a magyar befektetési alapokba, ezzel pedig a kezelt vagyon újabb csúcsot döntött, meghaladva a 7850 milliárd forintot. A vegyes alapok zsebelték be 2021-ben a legtöbb tőkét, de teljesítményben a részvényalapok bizonyultak a legjobbaknak.
Tavaly sem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 30% felett kezdődtek. Három kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2021-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni tavaly, akkor ez hatványozottan igaz a legtöbb árupiaci alapra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis tavaly 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, sőt, 30-50% körüli hozamok is repkedtek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 62%-át adja.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, tavaly viszont már a tőkekiáramlás jellemezte az egykor népszerű kategóriát, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok egyes alapoknál 3-8% között vannak.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
