2011 áprilisa óta nem látott szintre, 3,45%-ra emelkedett az amerikai tízéves referenciahozam kedden, vagyis a jelek szerint továbbra sem nyugszik a kötvénypiac. A befektetők elsősorban a Fed szerdai kamatdöntését várják, mely további heves mozgást hozhat majd.
Rég nem látott emelkedést mutatott ma az amerikai 10 éves kötvényhozam, egy nap alatt 26 bázispontos ugrást is láthattunk.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Összességében jó évet zártak a legnagyobb alapkezelők a koronavírusról, tőkepiaci emelkedésről, kínai ingatlanválságról és berobbanó inflációról szóló tavalyi évben: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, annak ellenére, hogy profitja tovább csökkent, mindeközben az Erste és az MKB-Pannónia Alapkezelő profitja is 40% felett gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Az értékpapírokra is kiterjeszti a kormány a tranzakciós illetéket, ami azt jelenti, hogy többek között a befektetési alapok tranzakciói is megdrágulnak. Ha nem változik az illeték mértéke, akkor 0,3 százalékpontot ront ez a legtöbb esetben a befektetők hozamán, ezt kell tudniuk pluszban ledolgozni a többi díjon felül a hazai portfóliómenedzsereknek. A Portfolio-nak egyelőre név nélkül nyilatkozó piaci szakemberek szerint sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a lépés jelentősen visszavetheti a magyar tőzsdei forgalmat és ezáltal annak likviditását is. A befektetési alapok tranzakciós stratégiája is változhat.
Áprilisban ismét az ingatlanalapoké lett a legnagyobb vagyont kezelő kategória a befektetési alapok között, azt gondolhatnánk, hogy a magyarok elkezdtek ismét nagyobb pénzeket tenni a kategóriába. A számok mögé nézve azonban a valóság mást mutat. Mindeközben az árupiaci alapok menetelése tovább folytatódik, a kategória az év első hónapjában már 16,5%-ot hozamot hozott.
Erős az inflációs nyomás a világban, a kötvénypiaci hozamok emelkednek, a részvénypiacok gyengélkednek és egyre többen találgatják, mikor fog recesszióba sodródni a világ. Ez a környezet kihívást jelent a magyar befektetési alapoknak is, de azért vannak kiemelkedő teljesítmények. Ott vannak példának az árupiaci alapok, amelyek az inflációs félelmek, az energia- és élelmiszeripari válság hatására elképesztőt mentek már eddig is idén. De érdemes kicsit a csillogás mögé nézni, mert akkor észrevehetjük, hogy több kategória is szenved.
Áprilisban már írtunk arról, mekkora terhet jelenthet a magyar költségvetésnek az állampapírpiaci hozamok emelkedése a kamatkiadásokon kívül. Akkor még nem készítettünk hosszabb kitekintést, 2022-re bő 200 milliárd forintos extra teherrel számoltunk. A napokban viszont közzétette éves konvergencia programját a kormány, melyben már egészen 2026-ig van gazdasági kitekintés. Ebből pedig még rosszabb kép rajzolódik ki, a következő években további súlyos százmilliárdokat kell pluszban kifizetni kamatra.
Veszélyben vannak a megtakarításaink?
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik 10 éven belül vannak a nyugdíjas kortól, így számukra érdemesebb lehet az óvatosabb, kockázatkerülőbb lehetőségek közül választani.
Majdnem tízéves csúcsra ugrottak a magyar referenciahozamok az utóbbi hetekben, ez azonban egy globális folyamat része. Utoljára az eurózóna adósságválsága idején került ilyen sokba a magyar állam finanszírozása, most mégsem aggódnak a befektetők, mivel sok a különbség a 2012-es és a jelenlegi helyzet között.
2020 óta először könyvelt el negyedéves veszteséget az 1300 milliárd dollárt kezelő és ezzel a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég olajalap – számol be a hírről a Bloomberg.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk második részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még 5-15 évre vannak a nyugdíjas kortól, így egyensúlyozni tudnak a kockázatosabb és biztonságosabbnak mondható befektetések között.
Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.
Összességében ütésállónak bizonyult a magyar befektetési alapok piaca az orosz-ukrán háborúval szemben, bár márciusban volt némi tőkekivonás, nem volt számottevő, ráadásul a hozamokat is sikerült enyhén a pozitív tartományban tartaniuk a hazai vagyonkezelőknek. Az árupiaci alapok viszont óriásit mennek, a kategória teljesítménye állva hagyta eddig a piacot, az értékesítési számok pedig azt mutatják, hogy ezt a magyar befektetők is kezdik észrevenni.
Drámai ütemű növekedést mutattak a koronavírus-járvány kirobbanása óta a tematikus befektetési alapok a világon, néhány közülük elképesztő hozamokat ért el, de hosszabb távon már korántsem olyan meggyőző a teljesítményük – számol be a hírről a Financial Times.
Összesen három kötvénysorozatból tartott aukciót csütörtökön az ÁKK, a 40 milliárd forintos kínálathoz képest csak 35,5 milliárd kelt el, mivel az egyik sorozatra elég alacsony volt az érdeklődés.
Az emelkedő infláció és a korábbinál magasabb hozamkörnyezet biztosítási piacra gyakorolt hatásairól volt szó a Portfolio mai Biztosítás 2022 konferenciájának második szekciójában, amelyet Kuruc Péter, az EY szakértője moderált.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
Ismét légi és tüzérségi csapást mértek a Gázai övezet középső részére.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Szerinte ez elérné a kívánt hatást.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
