90 éves korában elhunyt Julian Robertson milliárdos befektető, akinek a nevéhez fűződő Tiger Management egykor a világ legnagyobb és legsikeresebb hedge fundjai közé tartozott, és aki a "Tiger Cubs" néven ismert kiemelkedő portfóliómenedzserek generációit nevelte ki – számol be a hírről a Reuters.
Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
A norvég olajalap, a világ legnagyobb állami vagyonalapja 2022 első felében veszteséget könyvelt el, ami csaknem eltörölte a 2021-es piaci menetelésben elért nyereséget - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Júliusban tovább gyarapodott a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, megközelítve a 8 ezermilliárd forintos szintet, ami új rekordot jelent. Továbbra is az ingatlanalapok kezelik a legtöbb pénzt, a legjobb hozamokat viszont az árupiaci alapok szállítják: július végén már 18% feletti hozamot mutattak fel idénre.
A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
A gazdasági válság küszöbén egyre több ország kerül közvetlen csődveszélybe – derül ki a Reuters összeállításából. A hírügynökség szinte kizárólag fejlődő országokat sorolt ebbe a kategóriába.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, mostanra azonban a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni, aminek elsődleges oka egy szabályozó oldali - és tegyük hozzá, érthető - beavatkozás. Pedig a hozamok meggyőzőek, az első félévben sok esetben többet lehetett keresni egy ingatlanalappal, mint egy részvénnyel. Könnyen lehet, hogy hamarosan ismét jelentősebb tőkebeáramlás jöhet a kategóriában, mivel a 180 napos sorozatok is egyre meggyőzőbb hozamokat mutatnak fel.
Egyik oldalról a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalról az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a hazai vegyes alapok számára a hozamszerzést az év első felében. A legjobban teljesítő sorozatok között mindössze háromnak volt nulla feletti hozama, a többség mínuszban zárta a félévet. A tavaly még legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért idén már nem kapkodtak annyira a befektetők, meg is lett az eredménye.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
„Ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt nem pénzt keresni…” – írtuk még fél éve a hazai részvényalapokról szóló éves összefoglalónkban. Az elmúlt félévben azonban nagyot fordult a kocka, ez a mondat most inkább úgy hangzana, hogy „ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt pénzt keresni”. Csodálkozni mondjuk nem kell, az év első felében szinte a világ összes tőzsdéje siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. A féléves hozamokat nézve mindössze négy olyan forintos sorozat volt, amely 10% felett hozott, összesen pedig 9 olyan alap, amely nulla százalék felett teljesített. Szerencsére (vagy sajnos?), még nincs vége az évnek.
Nem volt könnyű pénzt csinálniuk az idei első félévben az abszolút hozamú alapoknak, és a többségnek nem is sikerült. A részvénypiacok visszaesése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. Ezek után nem meglepő, hogy a legjobb féléves hozamok 4%-tól indultak. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, de tovább csökkent a kezelt vagyona, igaz, hozamban már javulást mutatnak a számok. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Csütörtökön tovább emelkedett a magyar állampapírok másodpiaci referenciahozama, így lassan 10 százalékos jegyzésről beszélhetünk néhány futamidő esetében. A hozamok emelkedését egyrészt a folyamatosan emelkedő kamatvárakozások okozzák, másrészt az elmúlt két-három napban a forint piacán látott negatív hangulat a kötvénypiacra is átgyűrűzött.
A Bridgewater Associates legismertebb hedge fundja, a Pure Alpha II alap az idei első félévben 32%-os hozamot ért el ügyfeleinek – írja a Bloomberg egy forrásra hivatkozva.
A héten elindultak az Egyesült Államokban az első olyan tőzsdén kereskedett alapok, amelyek az "éjszaka-hatás" rejtélyéből keresnének pénzt a tőzsdéken – számol be a hírről a Financial Times.
Seth Klarman befektetőlegenda szerint a részvények még mindig túl drágák, az emelkedő kamatok pedig sokkolhatják a pénzügyi rendszert. A mostani helyzetben számos hatás éri a piacokat, ezek közül elsőként a kamatlábak emelkedését azonosította Klarman a Harvard Business Schoolon tartott előadásában.
Az elmúlt napok intenzív hozamemelkedése után szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB). De miért kell hirtelen lépnie a jegybanknak? Tényleg ekkora a baj a piacon?
2011 áprilisa óta nem látott szintre, 3,45%-ra emelkedett az amerikai tízéves referenciahozam kedden, vagyis a jelek szerint továbbra sem nyugszik a kötvénypiac. A befektetők elsősorban a Fed szerdai kamatdöntését várják, mely további heves mozgást hozhat majd.
Elszabadultak az indulatok.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
