Friss adat bizonyítja: sok magyar kap mobilt a munkahelyén
Az Eurostat friss statisztikája szerint a legtöbb EU-ban tevékenykedő cég biztosít munkahelyi, internetkapcsolattal ellátott mobilt a dolgozóinak.
Az Eurostat friss statisztikája szerint a legtöbb EU-ban tevékenykedő cég biztosít munkahelyi, internetkapcsolattal ellátott mobilt a dolgozóinak.
Az idei harmadik negyedév végére már meghaladta a hétmilliót a mobilinternet-előfizetések száma, az internet-előfizetéseké pedig a 10,2 milliót - írja a Világgazdaság.
Az internetes csatlakozással és arcfelismerő rendszerekkel rendelkező televíziók a felhasználók tudta nélkül kémkedhetnek utánuk – figyelmeztet az FBI.
Már indult fogyasztóvédelmi eljárás a novemberi ellenőrzések alapján a webáruházak megtévesztő hirdetései miatt, emellett az árképzésnél is előfordultak hiányosságok - mondta a Magyar Nemzetnek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az elmúlt hétvégén lezajlott black friday akciós kampány tapasztalatairól.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb infokommunikációs EU-pályázatának második köre indul 2020. februárjától, amelynek keretében újabb 410 ezer magyar háztartásban épülhet ki a szélessávú internet lehetősége – derült ki a ma társadalmi egyeztetésre kitett újabb pályázatból. Mindez azt célozza, hogy a következő években az összes magyar háztartásban legyen legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférési lehetőség, továbbá a háztartások legalább 50%-ában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.
Három év múlva a wifi (vezeték nélküli mikrohullámú kommunikáció) lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd.
A ’90-es évek óta terjednek olyan álhírek, Photoshopolt képek, kamu reklámok az interneten, melyek több ezer, ha nem több tízezer embert érnek el, legyen szó akár egy helikoptert megtámadó cápáról, egy ló méretű kutyáról vagy arról, hogy Bill Gates pénzt osztogat. Míg néhány ilyen hoax ártalmatlan, netán még vicces is, vannak olyanok is köztük, melyek komolyabb anyagi kárt okozhatnak a gyanútlan áldozatnak, ezért nem árt vigyázni arra továbbra sem, minek dőlünk be az interneten. Megnéztünk néhányat az internet legnépszerűbb csalásai, hoaxai közül.
Az internet szabályozása volt Donald Trump amerikai elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója közti megbeszélés egyik fő témája, amikor az elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta a vállalat első emberét - közölte Daniel Roberts, a közösségi médium szóvivője csütörtökön.
2 milliárd dolláros bevételre tett szert Észak-Korea abból, hogy kriptotőzsdéket, pénzintézeteket fosztogatott, vírusokat terjesztett online - áll egy titkos ENSZ-jelentésben, melyet a Reuters szemlézett.
Elfogadta a francia parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely az internetes óriáscégek megadóztatását írja elő.
Az Európai Bizottság kihirdette a második - idén áprilisi - WiFi4EU pályázati felhívás eredményét. A több mint 10 ezer pályázó közül a Bizottság 3400 települést választott ki és részesít WiFi4EU-utalványban, köztük 63 magyar települést is Alsónémeditől Veresegyházig.
2018-ban 11 százalékkal mérséklődtek az internetszolgáltatások és ennél kisebb mértékben a mobilhang-előfizetések árai, elsősorban az internetáfa-csökkentés hatására. A kínált szolgáltatások köre folyamatosan változik, a konstrukciók több mint fele csak kevesebb mint egy év óta igényelhető, derül ki az NMHH elemzéséből.
Több mint 7 milliárd ember él a Földön, közülük egymilliárd embernek nincs semmilyen személyi azonosítója, miközben ott van másik 3 milliárd ember, akinek bár van, mégse aktív a digitális világban. Pedig a McKinsey friss tanulmánya szerint a digitális azonosítók elterjedése egyes gazdaságokban akár kétszámjegyű GDP-növekedést is hozhat a következő tíz évben. Vannak ennek persze veszélyei is.
Mit szólnál hozzá, ha megtudnád, hogy a netes üzeneteidet folyamatosan nézik?
És ha a legféltettebb titkodat szereznék meg? A nagyhatalmak, mint amilyen az Egyesült Államok vagy Kína, lényegében szabadon garázdálkodnak az interneten, és mindenki után kémkednek, aki után csak lehet. A kínaiaknak ezen felül még van egy olyan szokása is, hogy ellopják mások szellemi tulajdonát, ezzel is segítve a saját versenyképességüket. 2010-ben olyan eset is történt, hogy egy kis időre eltérítették az internet 15 százalékát, benne egy halom állami szerv és a Fortune 500 cégek kényes adataival. Azóta se tudja senki, hogy mihez kezdtek vele. Ráadásul úgy tűnik, hogy a dologgal egyáltalán nem álltak le: kutatások szerint az elmúlt években szinte rendszeressé vált, hogy a China Telecom infrastruktúráját kihasználva elrabolják a netes forgalmat. Az alábbi cikkben a kiberkémkedés és az internet eme különös világában merülünk el.
Az internetről sokan gondolják, hogy az emberi szabadság egyik csodálatos, támogató eszköze. Csakhogy a valóság az, hogy az internetet rabul lehet ejteni, és az elnyomás, a cenzúra, illetve a folyamatos megfigyelés leggonoszabb eszközévé tenni. A világ országainak kevesebb mint negyedében szabad csak igazán a net. Van ahol pedig akkora az elnyomás, hogy még azt is megszabják, mit írhat le az ember. Mindezt Kína fejlesztette a tökélyére, és nem tűri a kritikát. Ma még van rá mód, hogy némi technikai tudással kikerüljük a tiltásokat, de az emberek többsége sosem fogja ezt megtenni. Az alábbi cikkben az internetes cenzúra világában merülünk el.
Az internetnek semmi köze a felhőkhöz, hiába ábrázolja mindenki rendszeresen úgy. Tisztáznunk kell, hogy nem egy megfoghatatlan dologról van szó. Olyannyira nem, hogy a szó szoros értelmében rá is lehet harapni - ahogy tette ezt jó néhány cápa az elmúlt időszakban. A legközelebb ugyanis akkor állunk a valósághoz, ha az egészre úgy gondolunk, mint egy nagy kábelrengetegre. Az internet gerince valójában nem más, mint optikai szálak sokasága, amelyek keresztül-kasul átszelik a Földet. Ez teszi lehetővé a hálózatok globális hálózatba való kapcsolását, amibe aztán mindenki beszállhat. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan is néz ki az internet a maga fizikai valójában, hogyan ugrál rajta végig egy-egy üzenetünk, és miért érhetjük el bármelyik országot egy szempillantás alatt.
Egy lépéssel közelebb került a Pinterest a tőzsdéhez, közzétette a megcélzott árat a menedzsment és elkezdődött a road show. Ez alapján 9 milliárd dolláros cég lehet.
Most egy olyan leleplezés következik, amely alapjaiban írja át a Szomszédok című legendás sorozatunk szakmai tartalmát és az internethez való viszonyulásunkat. Mindenki tudja, hogy Vágási Feri, a Szomszédok fenegyereke, a lakótelep keményfiúja nagyon szeretett volna beszállni az internetbe. A vonatkozó mondata pedig súlyos szállóigévé vált, viccek és mémek egész sorát szülve. A jelenet egyenesen a technológiai butaság mintapéldájává avanzsálódott a hazai közbeszédben. Csakhogy ez egy óriási tévedés! Feri, a nyomdász, valójában nagyon mély szakmai megfontolások mentén fogalmazott úgy, ahogy. Ezennel örökre feloldozzuk az együgyűség vádja alól, és elmagyarázzuk, hogy valójában az internet lényege rejlik a gondosan megválasztott szavai mögött.
(Figyelem! A cikk nyomokban iróniát tartalmaz.)
Májusban mutatták be először.
Elisabetta Belloni szeptemberben hagyja ott az Európai Bizottság elnökét.
Elbizonytalanodtak a befektetők.
Havi alapkezelői felmérésünk eredményei.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
