A Xiaomi bejelentette, hogy az elkövetkezendő 10 évben legalább 50 milliárd jüan értékben terveznek befektetni chipfejlesztésbe.
Az Egyesült Államok és Kína ideiglenes vámcsökkentésről állapodott meg, hogy három hónapos tárgyalási időszakot biztosítsanak a kereskedelmi feszültségek enyhítésére. A megállapodás értelmében az amerikai vámok 145%-ról 30%-ra, a kínaiak pedig 125%-ról 10%-ra csökkennek május 14-étől. A felek emellett állandó egyeztetési mechanizmust is létrehoznak a gazdasági kapcsolatok rendezésére. Bár az ideiglenes vámcsökkentéseket pozitívan fogadta a piac, a Bloomberg szerint még így is olyan magas szinten maradnak, hogy középtávon akár 60%-kal is visszavetheti Kína amerikai exportját.
Vegyesen alakult az öt vezető kínai bank pénzügyi eredménye az idei első negyedévben, három bank nettó nyerségcsökkenésről jelentett.
Kína csökkenti a külföldi turisták adó-visszatérítési küszöbét, hogy fellendítse a belföldi fogyasztást a gyenge kereslet közepette.
Az Európai Unió előrehaladott szakaszba lépett a digitális euró bevezetésében, amely stratégiai válasz az amerikai fizetési rendszerektől való függőség csökkentésére. Miközben Brüsszel egységes szabályrendszert dolgoz ki a felhasználásra, Washington a digitális dollár helyett a stablecoinokra koncentrál. A kínai digitális jüan globális terjeszkedésével szemben az EKB egyelőre kizárólag európai felhasználásban gondolkodik.
Kiéleződött az amerikai–kínai vámháború, miután mindkét fél drasztikusan emelte az importvámokat, ami súlyosan megviseli a kétoldalú kereskedelmet. Kína válaszul exportkorlátozásokat vezetett be stratégiai nyersanyagokra, és célzott nyomásgyakorlásba kezdett amerikai vállalatok ellen. A gazdasági feszültségek nemcsak a két nagyhatalom viszonyát, hanem a globális ellátási láncokat is veszélyeztetik, és Kína még pusztítóbb lépésekről is dönthet.
A várt 5,2% helyett 5,4%-kal nőtt az idei első negyedévben a kínai GDP, de a nominális ütem ennél alacsonyabb, tehát továbbra is deflációban van az ázsiai óriásgazdaság – derült ki a ma reggel közzétett adatokból. A márciusi ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is nagyon meglódult, de mégsem örülnek igazán a részvénypiacok, sőt eséssel reagáltak, mert a gyors ütemet beárnyékolja a második negyedévben kirobbant vámháború az Egyesült Államokkal.
A globális figyelem most a vámokra szegeződik: az Egyesült Államok és Kína éles csatát vív a területen. Ám miközben a világ a kereskedelmi adok-kapokra koncentrál, Kína közben csöndben felépítette a saját digitális pénzügyi infrastruktúráját — egy olyat, amely már nem az amerikai dollárra és nem a SWIFT-rendszerre épül. Hogyan formálja át a digitális jüan és az mBridge platform a nemzetközi elszámolási rendszert — és miért nem kell mégis temetni a dollárt? A cikk szerzője előadónk lesz május 27-ei Financial IT rendezvényünkön, regisztráció itt!
Sorra jelennek meg az elemzések arról, hogy Donald Trump miért függesztette fel a vámokat. Könnyen lehet, hogy Washington figyelmének a középpontjába most Kína kerül. A világ országainak pedig hamarosan színt kell vallaniuk, hogy Kína vagy Amerika oldalán állnak.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates alapítója üdvözölte Donald Trump amerikai elnök döntését a viszonossági vámok ideiglenes felfüggesztéséről, és Kínával való kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodás megkötésére ösztönözte az elnököt - írta meg a CNBC.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt az érdekes stratégiát vázolta fel szerdán, amely szerint az Egyesült Államok először kereskedelmi megállapodásokat köthet szövetségeseivel, majd együttes erővel lépnének fel Kínával szemben annak kiegyensúlyozatlan kereskedelmi struktúrája miatt - tudósított a tárcavezető szavairól a Bloomberg. A tudósítás egy elképesztően durva fenyegetést is tartalmaz, amely azt üzente: nehogy összefogjon az EU Kínával, mert "az olyan lenne, mintha a saját torkodat vágnád el".
Kína akár 6 milliárd jüan (830 millió dollár) értékben bocsáthat ki zöldkötvényeket Londonban, három- és ötéves futamidővel – írja a Bloomberg. A tervezett áprilisi kibocsátás célja, hogy erősítse az ország szerepét a fenntartható finanszírozásban, valamint bővítse az Egyesült Királysággal folytatott pénzügyi együttműködést.
Kína 500 milliárd jüan (69 milliárd dollár) értékű speciális szuverén kötvényt bocsát ki, hogy tőkét biztosítson nagy állami bankjai számára, ezzel erősítve a bankrendszert és támogatva a gazdasági fellendülést – írja a Bloomberg.
Donald Trump amerikai elnök szerda éjjel az Air Force One fedélzetén azt jelezte: lehetséges egy új kereskedelmi megállapodás megkötése Kínával, annak ellenére, hogy komoly vámfeszültség van a két ország között - számolt be a fejleményről a Bloomberg. A hajnali ázsiai kereskedésben rögtön volt pozitív hatása Trump meglepőnek is mondható optimista sugalmazása nyomán.
A Kínai Népbank (Pboc) csütörtökön közzétett jelentésében bejelentette, hogy a gazdaság támogatása érdekében kész módosítani a monetáris politikáját. A központi bank a növekvő külső kihívások és a gyenge belföldi kereslet közepette átfogó eszköztárat kíván bevetni, beleértve a kamatlábak és a kötelező tartalékráta alakítását is – számolt be a Reuters.
Kína hosszú kihagyás után ismét újrakezdi a 30 éves államkötvények kibocsátását Hongkongban, amely jelentős lépés a külföldön denominált jüan kötvények terén. Az intézkedés új benchmarkot állít be az offshore kibocsátók számára és támogatja a jüan likviditásának szabályozását a nemzetközi piacokon – írja a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Ez mindent megváltoztathat.
Már úton vannak az ISS-re.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
