A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
Meglehetősen érdekes határozatot hirdetett ki a kormány a kedd esti közlönyben. A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a költségvetés legfontosabb területeit tekintik át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalát illetően, és kimondott cél költségvetési megtakarítás elérése. A kormány nagyon komolynak tűnő tervének újdonsága, hogy hosszú idő után végre nem a fűnyíróelvszerű kiadáslefaragás érvényesül. Az pedig felettébb érdekes, hogy az állami kiadások átvizsgálásakor nincsenek tabutémák: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a babaváró támogatások, és különböző lakástámogatások, valamint a különböző szja-kedvezmények is terítékre kerülhetnek.
Nem akármilyen időpontot választott magának a kormány, hogy kihirdesse legújabb adóbevezetésről szóló döntését. A Magyarországon termelő gyógyszergyártók legújabb, árbevétel-arányos különadója első gyors számításaink szerint százmilliárdokat hoz az állam konyhájára jövőre, ami azt jelzi: tényleg nagy a baj a 2023-as költségvetésben, amit most rendez a kormány. Közben viszont ne legyenek illúzióink: az eddigi hasonló különadókat részben vagy egészben a lakosság fizette meg, és most is azt várhatjuk, hogy a magasabb terheket továbbhárítják a gyártók.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
Meglepetésre hatalmas többlet jött össze idén júliusban a költségvetésben, még úgy is, hogy a kormány visszamenőlegesen kifizette a legutóbbi nyugdíjemelést egy összegben. Hétfői gyorsértékelésünkben már rámutattunk arra, hogy a rendkívülinek is mondható egyenleg mögött bevételi okok lehetnek, de nem szabad elmenni amellett, hogy a kormány aktív beavatkozása is segíti az adóbevételeket, valamint féken tartja a kiadási oldalt.
Az energiaárak elszállása miatt a kormány arra kényszerült, hogy a kedvező rezsiárakat biztosító rezsicsökkentés költségének egy részét a lakosságra terhelje. Ennek nyomán az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és a gazdasági kilátások nem romlanak tovább - erre a következtetésre jutnak a költségvetés aktuális állapota és a héten bejelentett rezsiintézkedés hatása alapján az OTP Bank makrogazdasági elemzői.
A hétfői Magyar Közlönyben váratlanul megjelent a kormány határozata a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről. Ez tartalmazza a hatalmas költségvetési kiigazítás kiadáscsökkentésének részleteit. Ezek szerint 415 milliárd forintos kiadászárolást hajt végre a kormány.
A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.
A költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között - erre a következtetésre jutottak a legújabb kormányzati szektor adatokból az OTP Bank elemzői.
A 2023-as költségvetés keddi benyújtásakor és azt követően sem kapott nagy figyelmet a 330 oldalas törvényjavaslat legelején elhelyezett váratlan kormányzati lépés, pedig fontos üzenet lehet a befektetők és a hitelminősítők felé. Az új fiskális szabály értelmében, ha jövőre a GDP-növekedés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor az ennek nyomán előálló többletbevételekkel csökkentenie kell a jövőre vállalt 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
