A JPMorgan Chase elemzői által készített modell szerint a részvény-és kötvénypiacok közötti egyre nagyobb divergencia akár egy 20 százalékos zuhanást is eredményezhet végül az előbbinél, ha a kötvényárazások helyesnek bizonyulnak az inflációs kilátások tekintetében.
A Magyar Nemzeti Bank holnaptól 100 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatát, ezzel az egynapos betéti kamat 17%-os lesz - derül ki a jegybank kamatdöntés után kiadott közleményéből.
Holnap ismerteti a Pénzügyminisztérium az államháztartás áprilisi számainak részletes beszámolóját. Már az előzetes adatokon látszott, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben, a részletes számokból most kiderül, hogy pontosan mire költött a kormány. Ezen kívül lesz kamatdöntés is idehaza, valamint BMI-adatok is érkeznek.
Két fő bizonytalanság között őrlődik az amerikai Fed akkor, amikor a további kamatpályáról gondolkodik, mert egyrészt volt egy agresszív kamatemelés az elmúlt egy évben, másrészt az amerikai bankpiaci problémák miatt szigorodtak a pénzügyi kondíciók is, és e kettő eredője egyelőre nem ad tiszta képet az infláció elleni harcunkban – lényegében ezt mondta Jerome Powell Fed-elnök egy pénteki washingtoni jegybanki konferencián.
John Williams, a New York-i Fed elnöke szerint időbe telik, amíg a kamatemeléseknek érzékelhető hatása lesz a gazdaságra, és az infláció visszatér az elfogadható szintre, azonban hozzátette, hogy a Fednek lehetősége van a további kamatemeléskre, ha az infláció nem csökkent a vártnak megfelelően - írja a CNBC. Williams nem adott előrejelzést a monetáris politika irányát illetően, de kijelentette, hogy várakozásai szerint az infláció a következő két évben nem fog visszatérni a Federal Reserve által kitűzött 2 százalékos célhoz.
A múlt heti amerikai foglalkoztatottsági adat a vártnál sokkal erősebb munkapiacról árulkodik, ami növeli az inflációs kockázatokat az Egyesült Államokban. Ha a héten érkező április inflációs adat azt mutatná, hogy a dezinfláció is elakadt, akkor hamar elillanhatnak a várakozások azzal kapcsolatban, hogy a Fed múlt heti kamatemelése volt az utolsó. Egy ilyen felismerés esetén minden bizonnyal a részvénypiaci esés és a dollárerősödés sem maradna el. Ezen kívül a magyar inflációt is közzéteszi a KSH a héten, idehaza is nagy kérdés, hogy áprilisban eljött-e végre az infláció várva-várt esése. Az amerikai és magyar inflációs adaton kívül más érdekességeket is tartogat a hét.
A JPMorgan Chase elemzői szerint a tőzsdéken most sok befektető a klasszikus menekülőeszközként közismert aranyat és a technológiai vállalatok részvényeit veszik nagy hévvel, ez a kombináció ugyanis várhatóan megfelelő védekezés lehet egy esetleges idei amerikai recesszióval szemben.
Történelmi csúcsra ért a mai nap folyamán az arany ára, a klasszikus menekülőeszközként számon tartott nemesfém áremelkedése mögött több rövid és hosszabb távú ok is meghúzódik. De vajon mire lehet számítani a történelmi csúcs után, milyen események befolyásolhatják az arany árát?
Az EKB ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a legutóbbi 50 bázispontos döntés után, azaz lassítottak a kamatemelési tempón. Emellett a közleményben csak nagyon halvány utalást tettek arra, hogy további emelések jöhetnek, explicite nem szerepelt benne a további kamatemelések szükségessége. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatóján ugyanakkor már erős üzenetet küldött a további kamatemelésekre vonatkozóan, de összességében minden lehetőséget nyitva hagytak ma maguk előtt.
Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.
Rendkívül mozgalmas hetünk lesz, egymást érik a fontos makroadatok a héten. Jönnek inflációs adatok az eurózónából, munkaerőpiaci adatok az USA-ból, lesz hitelezési felmérés szintén Európából, valamint kamatdöntő ülést tart a két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB is. Ezen kívül idehaza is fontos makroadatok jönnek, nem fogunk tehát unatkozni.
A bankválság csillapodásával április egy nyugodtabb hónap volt az alapkezelők szemében. Míg márciusban többen a részvénykitettségüket növelték, addig áprilisban a kötvényeket helyezték előtérbe, miközben a pénzpiaci eszközök továbbra is népszerűek tudtak maradni. A következő néhány hét döntő időszak lehet az alapkezelők számára, hiszen számos olyan inflációs, vagy kamatdöntéssel kapcsolatos adat érkezhet, amelyek jelentősen meg tudják változtatni a portfóliók eszközmegoszlását.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Japánban 3,2 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 3,3 százalékot követően, így tovább távolodott a 41 éves csúcsot jelentő januári 4,3 százaléktól, azonban még mindig jóval meghaladta a jegybank 2 százalékos inflációs célját a pénteken közölt kormányzati adatok szerint. A pénteken közzétett márciusi inflációs adat tavaly szeptember óta a legalacsonyabb.
A Goldman Sachs megváltoztatta az Európai Központi Bank politikájára vonatkozó várakozásait, azzal érvelve, hogy a legutóbbi adatok, a kormányzótanács tagjainak megjegyzései és a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak csökkenése lehetővé tette a további szigorú fellépést - írja a CNBC.
Nem lesz túl gazdag a hét eseményekben, de azért így is jönnek fontos makroadatok. Az Eurostat közzéteszi a végleges inflációs rangsort az EU-ban, kiderül belőle, hogy a magyar infláció mennyivel veri az EU-s átlagot és a többi országot. Emellett jönnek konjunktúraindexek a legnagyobb gazdaságokból, tehát azért lesz mire figyelni.
Az MNB ma 14 órakor változatlanul hagyta az alapkamatot, a 15 órakor megjelent, indoklást tartalmazó közleményében pedig több érdekesség is van. Az egyik, hogy a jegybank leáll az energiaimporthoz szükséges devizaigény biztosításával. A másik, hogy a jegybank a helyzetértékelésébe beemelte a globális bankpiaci turbulenciát mint fontos szempontot.
Miután a parlament megszavazta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának két új tagját, az Országgyűlés határozatát ki is hirdették a hétfő esti Magyar Közlönyben. Parragh Bianka mandátuma március 23-án lejárt, így a helyére megválasztott Kovács Zoltán közgazdász már szavazhat is a Tanács keddi kamatdöntő ülésén.