Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Tavaly novemberben is kitartott a keresetek gyors emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növekedése mellett továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot. A bruttó átlagkereset 400 ezer forint fölé emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy megugrottak a nem rendszeres kifizetések (jutalom, prémium), valamint az állami szektorban közel 20%-ra nőtt a béremelkedési ütem a korábbi 10% körüli szintről.
Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket.
A szakszervezetek arról számolnak be, hogy a 2020-as béremelés mértéke elmaradhat a tavalyitól. A munkaadók úgy gondolják, hogy tarthatatlan a kétszámjegyű béremelés.
Az idei évben érdemben alacsonyabb béremelést valósítanának meg a vállalatok a Népszavának nyilatkozó szakszervezeti képviselők szerint. Van, ahol infláció alatti béremelési javaslattal nyitnak a cégek, de azért 10%-hoz közeli béremelést idén is ki lehet harcolni. A Portfolio korábban figyelmeztetett: idén már lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly, azonban 2020-ban is érdemi keresetnövekedés várható.
Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan 32, míg az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesültek - mondta pénteki sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Az Országos Nyugdíjas Parlament mai ülésén a résztvevők továbbra is kezdeményezik az év elejei nyugdíjemelésnél az infláción túl a keresetnövekedés mértékének a figyelembe vételét is.
Kitartott a keresetek gyors növekedése Magyarországon a harmadik negyedévben is, miután a munkaerőhiány fennmaradt és a legkisebb kereseteket idén is érdemben emelte a kormányzat. Lássuk, melyik szektorban lehet a legjobban keresni!
Szeptemberben is kitartott a keresetek dinamikus növekedése a KSH friss adatai alapján. A keresetek gyors emelkedését a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése is segíti. Az alacsony szintre csökkenő infláció szintén támogatta a reálbérek gyors növekedését.
Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély.
Magyarországon bruttó átlagkereset 364 800 forint volt júniusban, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A gyors béremelkedés tehát nyáron is kitartott, amit a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése mellett a munkaerőhiány is támogatott.
A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.
Az idei második negyedévben 1165 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder több mint 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent a cég által 2018 hasonló időszakában tapasztalt 1000 forinthoz képest. Ugyanebben az időszakban a felsőbb foglalkoztatási kategóriákban jóval visszafogottabb, 5,1 százalékos béremelkedési ütemet tapasztalt a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjének adatait vizsgálva.
Romániában 15,5 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér júniusban, mint egy évvel korábban - közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.
Májusban 11,2%-kal voltak magasabbak a bérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Ezzel az index visszatért a két számjegyű tartományba, vagyis ideiglenesnek bizonyult az áprilisi visszaesés.
Habár a kánikulában mindig arról szólnak a hírek, hogy a vendéglátásban akár nettó 500-700 ezer, vagy 1 millió forintot is lehet keresni a felkapott nyaralóhelyeken, a valóság ennél mindig sokkal bonyolultabb és kiábrándítóbb. Mutatjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén milyen keresetekre lehet számítani az egyes megyékben.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
