Azt hitted, bérrobbanás van Magyarországon? Akkor Romániától leesik az állad
Ha azt gondoltuk, hogy a 10% feletti magyar emelkedés bérrobbanásnak számít, akkor a román béremelkedésre nincsenek szavak.
Ha azt gondoltuk, hogy a 10% feletti magyar emelkedés bérrobbanásnak számít, akkor a román béremelkedésre nincsenek szavak.
Tavaly jelentősen nőttek a keresetek a KSH friss, 2018 egészére vonatkozó adatai szerint. Ebből azt is összegyűjtöttük, hogy melyik ágazatban mennyit lehet keresni, és azt is, hogy hol milyen gyorsan nőttek a bérek. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók vihették haza, míg a legkevesebbet a szociális ellátásban lehetett keresni. A béremelés mértékével azonban már nem lehettek elégedettek a pénzügyi szféra munkavállalói, ahogy az oktatásban vagy a szakmai, tudományos tevékenységben dolgozók is a sereghajtók között voltak. Az egészségügyben dolgozók kiugró béremelésével azonban a szektor a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett a korábbi, híresen alacsony fizetés után.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A frissdiplomások 287 ezer forintot kereshetnek, a műszaki és az informatikai képzésen végzettek azonban ennél sokkal magasabb fizetésben reménykedhetnek.
A magyarországi járműgyártó vállalatok alapvetően alacsony termelékenységűek, az egy főre jutó hozzáadott érték lényegesen kisebb, mint Nyugat-Európában - írja Vakhal Péter. A Kopint-Tárki tudományos munkatársa ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai bérek és termelékenység összevetése alapján a hazai autógyárak profitja érdemben magasabb lehet, mint a régiós társaknál.
Jelentősen nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon, azonban régiónként nagyon komoly eltéréseket láthatunk. A Trenkwalder szerint akár 40 százalékkal is eltérhetnek az órabérek az ország különböző részein.
Kilátástalan a volánosok helyzete, ma már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát - írja a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A munkáltató egyelőre nem változtathat az idénre tervezett 5 százalékos bérfejlesztési mértéken, miközben a szakszervezet szerint erre lenne szükség a munkaerőhiány csökkentéséhez és a szolgáltatás biztonságos ellátásához.
Tavaly novemberben is kitartott a gyors béremelkedési ütem, azonban az infláció miatt a reálkeresetek már lassabb ütemben nőnek.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A versenyszférában októberben is 11% felett nőttek a keresetek, de a teljes nemzetgazdaságban is ehhez közeli mértékű volt a béremelkedés. Az emelkedő infláció miatt azonban a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.
Magyarország továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) osztályvezetője. A külföldi cégek az ideihez hasonló mértékű, 6-8 százalékos béremelésre számítanak.
A világgazdasági válság óta az egyik legnagyobb bérnövekedés az autóipart jellemezte, és ez volt az az ágazat, amelyik a legtöbbet tett hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Az elmúlt egy-két évben azonban a gyors növekedés megszakadt, miközben a béremelkedés fennmaradt. A járműgyártásban mindeközben alacsony maradt a hazai hozzáadott érték, ezért a következő években kulcsfontosságú lesz a termelékenység alakulása a szektorban.
Harmincöt százalékos illetményfejlesztést jelentett be a honvédelmi alkalmazottak számára a szakminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szeptemberben tovább folytatódott a gyors béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér emelése és a munkaerőhiány is hajt, azonban az egyre magasabbra kúszó infláció miatt a reálbérek már lassabb ütemben emelkednek.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
"A román minimálbér megelőzte a magyart!" Terjedtek ismét a szalagcímek az elmúlt napokban azt követően, hogy tavasszal egyszer már ugyanígy megelőzte. Akkor most lekörözte, nem?! Aztán jöttek a helyesbítések, újabb számítások, "nemúgyvanaz"-típusú érvelések. A Facebook-on már tömegek hiszik azt, hogy a román minimálbéresek 10%-kal jobban élnek a magyaroknál. Nos, akkor lássuk végre az igazságot!
Habár a versenyszférában továbbra is dinamikus béremelkedés hátható Magyarországon, a több mint öt és fél éves csúcsra emelkedő infláció miatt egyre lassabban nőnek a reálkeresetek.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
