Üdvözölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Nagy-Britannia uniós kiválása (Brexit) ügyében eljáró főtárgyalója pénteki Twitter-üzenetében a Theresa May brit kormányfő által országa és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatáról pénteken ismertetett elképzeléseket, amelyeket "világosnak" nevezett.
A brit kormány második legmagasabb rangú tisztviselője szerint nem valószínű, hogy Nagy-Britannia újból csatlakozna az Európai Unióhoz, ha az jelenlegi formájában működik a jövőben is. David Lidington szombaton megjelent lapnyilatkozatában ugyanakkor utalást tett arra, hogy ha az EU átalakul, a jövőbeni brit döntéshozók megfontolhatják, hogy az új szerkezetű európai együttműködési formával milyen kapcsolatrendszert alakítsanak ki.
A Times értesülése szerint Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menedékkérők rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.
A brit kormány attól tart, hogy Skócia bejelenti az újabb függetlenségi népszavazás tervét, amint Theresa May brit miniszterelnök hivatalosan elindítja a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot - írta londoni kormányforrásokat idézve a hétfői The Times.
A várakozásoknak megfelelően módosítások nélkül, kényelmes többséggel véglegesítette szerdán a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához szükséges felhatalmazást, amelyet a kormánynak kellett kérnie a törvényhozóktól a brit legfelsőbb bíróság múlt havi döntése alapján.
Történelmi szempontból is jelentős jogi ügyet kezdett el csütörtökön vizsgálni a brit Felsőbíróság (High Court), amelynek tétje a Brexit megakadályozása, illetve késleltetése. Három rangidős bíró fogja eldönteni, hogy jogilag köteles-e a brit kormány a parlamenttel is jóváhagyatni az EU-ból való kilépést, mielőtt aktiválná a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét.
Sokak szerint az Egyesült Királyság döntése, miszerint kilép az Európai Unióból, a berlini fal 1989-es leomlása óta a legnagyobb jelentőségű esemény lehet Európában. Theresa May új brit miniszterelnök a kilépés lebonyolítását tűzte ki legfontosabb feladatának, annak ellenére, hogy ő maga eredetileg a bennmaradás mellett voksolt. Kevesebb, mint 300 szótól, a lisszaboni szerződés 50. cikkétől függ most Nagy-Britannia jövője, amivel kapcsolatban a Financial Times próbálta megválaszolni a legfontosabb kérdéseket.
Bár Theresa May brit miniszterelnök nem tervezi 2017 előtt hivatalosan elindítani a Brexit-tárgyalásokat az EU-val, az európai politikusok elkezdték szóba hozni az EU "atomfegyverét", amivel mégis korábban a tárgyalóasztalhoz lehetne őt ültetni: ez Nagy-Britannia szavazati jogának felfüggesztése lenne az uniós intézményekben - írja a Bloomberg.
A német pénzügyminisztériumban készült egy stratégiai dokumentum, mely azt taglalja, hogy Nagy-Britannia kilépése után mely országok esetében merül fel az unióból való távozás lehetősége - írja a Die Welt.
Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja - mondta vasárnap a BBC-nek Alan Greenspan. Az amerikai Fed volt elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy sok csalódás után ki adna még hitelt a görögöknek, így viszont csőd és kilépés lesz a folyamat vége. A Grexit legalább 20 százalékos esélyére múlt héten a ZEW német vezető kutatóintézet is felhívta a figyelmet. Közben viszont vasárnap a görög pénzügyminiszter azzal fenyegetett, hogy ha ők kilépnek, akkor lesznek követőik, így az egész eurózóna összeomlik. Egyúttal az olasz és a portugál adóssághelyzet fenntarthatatlanságára is célzott, ami újra előhozhatja az eurózóna szétesésével kapcsolatos félelmeket.
Kilátásba helyezné Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból David Cameron brit miniszterelnök arra az esetre, ha az EU elutasítja a London által követelt átfogó reformok végrehajtását - írta "jól értesült" forrásait idézve a hétfői The Times.
"A 2008-2013-as nagy válság története" - címmel jelentetett meg egy könyvet a minap a görög jegybank volt elnöke, amelyben az elmúlt évek drámai eseményeit jegybanki szemmel mutatja be és számos, eddig nem ismert részletet is felfed. Megtudtuk például azt, hogy háromszor vittek repülőn összesen bő 5 milliárd eurónyi készpénzt Görögországba, hogy megakadályozzák a rohamos betétkivonás miatt a görög bankrendszer összeomlását. A különösen izgalmas könyvből a német Handelsblatt szemezgetett és kiderült belőle az is, hogy Giorgos Provopoulos akkoriban tényleg úgy látta: valós veszély volt Görögország kilépése az eurózónából. A volt jegybanki vezető szerint sokszor úgy feküdt le, hogy nem tudta: másnap reggel még euróval, vagy már újra drachmával fizetnek az országban. Giorgos Provopoulos szerint ha az ország valóban kilépett volna az övezetből, akkor azzal "kinyílt volna a pokol szája".
Európában kitartott az emelkedés.
Potenciális összeomlásról, új polgárháborúról beszélt.
Elárulta, korábban miért ismerte el Nicușor Dan győzelmét.
Az EU-csatlakozási tárgyalásban is segítséget nyújtanak.
Hosszú távú járatok teljesítésére képes repülőt vettek át.
Megszólalt a Fővárosi Főügyészség.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
