Gyászosan indult az év utolsó negyede a magyar gazdaságban

A hosszú ideje jellemző magas havi külkereskedelmi többletek egyáltalán nem a magyar exportoffenzíva eredményei. Arról van szó, hogy a gyenge külső kereslet és az európai autóipar kihívásai miatt a kivitelünk kifejezetten rosszul teljesít, ám a behozatal még rosszabbul: hiába pörög ugyanis viszonylag jól a lakossági fogyasztás, a beruházások szakadatlan esése a gazdaság importigényét visszaveti. Ezeknek a folyamatoknak az eredője, hogy az export és az import dinamikája egyaránt vérszegény, de előbbi még mindig egy kicsivel magasabb, ezért összességében a külkereskedelmi többletünk kissé még növekedni tud.

Ezekben a folyamatokban várjuk hónapról hónapra a változást, hogy a külkereskedelmi forgalom élénkülése végre a gazdaság dinamizálódását jelezze.

Ez azonban októberben sem érkezett el, sőt, még a vártnál is gyengébb számok érkeztek.

A KSH adatai szerint a kivitel volumene a negyedik negyedév első hónapjában 3,1%-kal alacsonyabb, a behozatalé 1,1%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Ráadásul a kiviteli teljesítmény úgy volt nagyon gyenge, hogy az energiahordozók (zömében csak az országon átfutó) kivitele még tompította is az esést. Eközben a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek exportja jelentősen esett. Az export októberi volumene hároméves mélypontot jelent.

Ez előrevetíti, hogy az ipari termelés az év végével sem kezdett dinamizálódni, és bár ezek még csak az első adatok 2025 utolsó negyedévéről, növelik az esélyét, hogy a GDP meglódulása elmarad.

Címlapkép forrása: Shutterstock