A Tesco és az irodákat üzemeltető IWG megállapodása értelmében május végétől tesztelnek egy 3800 négyzetméteres rugalmas irodaterületet a Tesco New Malden szupermarketjében, ahol 12 íróasztal, 30 co-working helyiség és egy tárgyalóterem is helyet kap.
Rohamosan vásárolják fel az árstopos termékeket a kisboltosok, cukrászdák, vendéglősök a szupermarketekben és a diszkontokban, ezért egyre többször fordul elő, hogy áruhiány alakul ki a boltokban. A beszállítók gyorsan emelik az árakat, így a kisboltosok már olcsóbban tudják megvenni a termékeket (beszerezni az árut) a diszkontokban és a nagy láncoknál. A Lidl lépett: a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása érdekében nem ad el három árstopos terméket nagykereskedőknek. Könnyen lehet, hogy más cégek is követik majd a példáját.
Minden korábbinál magasabbra emelkedett és megközelítette a kétharmadot a közeljövőben áremelést tervező vállalkozások aránya Németországban egy pénteken ismertetett felmérés szerint.
Várt felett nőtt a kiskereskedelem márciusban, és Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint a következő hónapokban is magas maradhat a növekedés üteme. Főként az egyszeri juttatások dobták meg az iparcikkek és tartós fogyasztási cikkek keresletét. Szerinte nem kell hiánytól tartani, mert a magyar piac a háború ellenére is biztonságos. Átmenetileg cikkelemek hiányozhatnak, de erre is gyorsan megoldást találnak.
Márciusban több tényező együttes hatására felrobbant a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon. Éves alapon 16,2%-os volt a növekedés, ebben az évszázadban a legmagasabb.
Kifejezetten nehéz helyzetben az amerikai jegybank, az infláció ugyanis továbbra is jócskán a célszint fölött van, de a gazdasaság az első negyedévben óriási meglepetésre visszaesett. Szerdán tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen a várakozások szerint 50 bázisponttal emelni fogja a kamatot. De hogy ezután mit lép majd a jegybank az első negyedéves GDP-visszaesés után, azt talán megtudjuk az előretekintő iránymutatásból. Némileg segít majd összerakni a képet a szintén ezen a héten érkező áprilisi munkaerőpiaci adat is.
Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.
Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.
Áruházi munkavállalók kérésére egyeztetést kezdeményez az ágazati párbeszédbizottságnál az idei kiskereskedelmi bérek újratárgyalásáról az Egyenlő.hu - mondta el a Magyar Nemzetnek az érdekképviselet elnöke.
A múlt hétvégén nemcsak a szokásos nagybevásárlást végezték el az emberek, hanem voltak, akik az árstopos termékekből is többet vásároltak. Miután senki sem tudja, hogy a jövő héttől megszűnik-e az árstop - amelynek hatására hatalmasat drágulnának ezek a termékek -, elkezdtek felhalmozni az emberek. A kormány a héten dönt arról, hogy marad-e az árstop. Addig is egyre többen találkozhatnak üres polcokkal.
A rendszerváltás utáni legnagyobb és leghosszabb „akció” érhet véget napokon belül Magyarországon. Ennek következtében nagyot drágulhatnak a hatósági áras termékek. Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az árstop végével meddig emelkedik az érintett termékek ára, de a Portfolio számításai szerint a csirkemell kilónkénti ára megközelítheti a 2000 forintot, egy liter UHT tejért pedig vélhetően több mint 320-330 forintot kell majd adni. A legtöbb hatósági áras terméknél a piaci ár májusban legalább 20-25%-kal magasabb lehet, mint most a rögzített. Persze a piaci ár csak akkor áll vissza, ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az árstopot.
Lassult a kínai ipar növekedése márciusban, a kiskereskedelem pedig zsugorodott az ország több városát érintő, újabb koronavírus-járványhullám miatti lezárások gazdaságbénító hatásai nyomán.
A K&H vasárnap juttatta el az MTI-hez az idei első negyedévben az ifjúsági indexükhöz készült reprezentatív felmérés eredményeiről szóló közleményt. Ebben megállapítják: "csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya".
Erős húsvéti forgalomra számítanak, ugyanakkor az olcsóbb és az akciós termékek iránti élénkülő érdeklődésről számoltak be az MTI-nek nyilatkozó áruházláncok.
Ezen a héten tartja újabb kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. A jegybank legutóbbi ülésén már felgyorsította az eszközvásárlási program kivezetését, e heti ülése után nem is számítunk komoly bejelentésre. Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója mindenesetre bőven tartogat izgalmakat, egy-egy erős utalás komoly piacmozgató hatással bírhat (az elnök egyébként koronavírusos, így a sajtótájékoztató vélhetően nem a szokásos eljárás szerint zajlik majd). Ezen kívül lesz még amerikai inflációs adat, de őszintén szólva nem ez lesz az év legizgalmasabb hete.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének csütörtöki adása. A mai műsorban Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatója kapcsán a kormány kiskereskedelmi szektorral kapcsolatos potenciális terveiről beszél Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, aki ott volt a sajtóeseményen. Az adásban arról is szó lesz, hogy melyik áruházláncot kéne magyar kézbe juttatnia a kormánynak ahhoz, hogy egy lépésből összejöjjön a hazai tulajdonra vonatkozó szektorszintű 50 százalékos cél. A műsorban felidézzük Lázár János mondatait is, melyeket a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor 2020 konferencián tett az élelmiszer kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban. A választások utáni szokásos nemzetközi sajtótájékoztatóról szóló tudósításunkat itt lehet elolvasni, az esemény 15 legfontosabb pontját itt foglaltuk össze, arról pedig, hogy mi lehet a kormányterve az élelmiszerláncokkal, itt írtunk.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist csütörtöki adása, melyben Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatója kapcsán a kormány kiskereskedelmi szektorral kapcsolatos potenciális terveiről beszél majd Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, aki ott volt a sajtóeseményen. Az adásban arról is szó lesz, hogy melyik áruházláncot kéne magyar kézbe juttatnia a kormánynak ahhoz, hogy egy lépésből összejöjjön a hazai tulajdonra vonatkozó szektorszintű 50 százalékos cél. A műsorban felidézzük Lázár János mondatait is, melyeket a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor 2020 konferencián tett az élelmiszer kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban.
Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek.
A héten teszi közzé a Fed és az Európai Központi Bank is a legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderül, hogy mekkora többséggel támogatják a jegybankok döntéshozói a jegybanki szigorítást. Ezen kívül érkeznek konjunktúraadatok is, Magyarországon pedig az inflációs adatot közlik.
Történetének legerősebb évét zárta a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group, miután árbevételét 19 százalékkal növelte 2021-ben. A működési hatékonyság ennél is nagyobb ütemben javult, mivel a humánerőforrás-szolgáltatások, főként a munkaerő-kölcsönzés terén jelenlévő vállalat adózott eredménye több mint négy és félszeresére ugrott. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a társaság 2022-ben további jelentős növekedést vár, valamint nyilvános forrásbevonást is tervez. A közzététel után komoly rali indult a Pensum részvényénél.
Videót is közzétettek az esetről.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
