Az embernek olykor szüksége van egy kis csavargásra. Mondhatnánk azt is, hogy sétára a friss levegőn, de egyértelműen kiérezni, hogy a két kifejezés, bár hasonló cselekvést jelöl, különböző színezettel, más-más hangulattal bír. Major Ákos a TOBE Galleryben most látható kiállításának címe Apa csavarog. A falakról fekete-fehér fotográfiák tekintenek a nézőkre, elmélyült csavargásra, csendes felfedezésre invitálva őket.
A műtárgy.com és az Art Advisory Budapest művészeti tanácsadó iroda először 2017-ben adta ki A magyar aukciós piac című kiadványát, amely nemzetközi adatbázisok és a hazai aukciósházak adatai alapján mutatta be, hogy hogyan szerepeltek a magyar képzőművészek az itthoni és a külföldi aukciókon.
Magyar festmény-rekord született a varsói Polswiss Art aukciósház árverésén. Bak Imre egy festményéért olyan összeget fizetett ki egy licitáló, ami nemcsak a művész eddigi legmagasabb ára egy munkájáért, de az élő magyar művészek aukciós árai között is vezető helyet vívott ki magának - írja a Papageno.hu kulturális hírportál.
A COVID-19 megjelenése az élet szinte minden területére hatással volt. Nem meglepő tehát, hogy a téma megjelenik a művészeti színtéren is, méghozzá a világszerte elismert fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László kiállításában jut szerephez, amely október 10-én nyílik a Ludwig Múzeumban. A tárlat kurátorával, Készman Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy mennyire jelent kihívást múzeumi keretek között megjeleníteni egy jelentős, 25 évre visszatekintő tudományos munkát, hogy vajon a kiállítás művészeti értéke vagy a tudományos ismeretterjesztése a meghatározóbb és hogy megérthető-e a tárlat Barabási munkásságának részletes ismerete nélkül, szükséges-e valamilyen előképzettség a befogadáshoz, értelmezéshez.
Nem teltek persze eseménytelenül az elmúlt hónapok sem, számos árverőház tartott online aukciókat, de, mint ahogy a műtárgy.com előzeteséből kiderül, az idei első nagy élő árverésekre csak most kerülhet sor – feltéve, hogy a COVID -19 nem szól ismét közbe.
Valódi kincsekkel találkozhat, aki szeptember 10. és 24. között a Bodó Galéria és Aukciósház felé veszi az irányt. Ott ugyanis egy olyan művész alkotásaiból nyílik tárlat, kinek munkássága, sőt még neve is jórészt ismeretlen lehet ma a legtöbbek számára, holott aktív éveiben igen dicsérően szóltak róla kritikusai. A Fenyő György Elfeledett Művészete című válogatás viszont bizonyítékul szolgálhat arra, hogy az életmű napjainkban is jogosan tart igényt a figyelemre.
A művészetről köztudott, mennyi pozitív hatással bír ránk nézve. Feltölt, tanít, kikapcsol, kiragad a mindennapokból. Közös térbe terelgeti a legkülönfélébb embereket. Mostanában sokszor hallani, hogy egyes országokban receptre írják fel a betegeknek. Mindezek miatt nem is lehet kérdés, hogy fontos-e, hogy mindenkinek része lehessen a művészeti élményben. És hát ezt is szoktuk mondani: a művészet mindenkié. De vajon tényleg így van? Nem lehet, hogy vannak olyanok, akik számtalan nehézséggel szembesülnek, amikor elmennének egy tárlatvezetésre vagy épp megtekintenének egy kiállítást? A fogyatékossággal élő személyek biztosan sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen akadályokba ütköznek a hasonló szituációkban. A műtárgy.com hiszi, hogy ezen lehet és kell is változtatni, ezért az idei Műtárgyak Éjszakájától kezdve kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mindenki találjon olyan programot a kínálatban, amely megszólítja őt és ami befogadható a számára. A tennivalók, lehetőségek és a jelenlegi helyzet körüljárására, továbbgondolására kerekasztalbeszélgetésen kerül sor. A téma elkötelezett támogatója a B. Braun, illetve a Hősök Tere Alapítvány, akik képzésekkel, programokkal, kampányokkal segítenek, hogy tudjuk, hogyan tehetünk másokért a mindennapok során.
Szeptember 17. és 19. között rendezi meg az idei Műtárgyak Éjszakáját a műtárgy.com csapata. A háromnapos esemény közel 50 fővárosi helyszínen 100 különböző programmal várja majd a művészet és a műtárgyak iránt érdeklődőket. A kiállítások mellett ismét lesz műterem- és műhelylátogatás, műtárgybecslés, filmvetítés, valamint épületséta, de ebben az évadban online előadásokat is tartanak. Az esemény nagykövete Szinyei Merse Pál híres lilaruhás nőalakja, akit az Instagramon lehet követni.
Az online térben nyílt meg június 4-én Jankovics Marcell Trianon című kiállítása. A tárlat a Pesti Vigadó épületében tekinthető meg, június 24-étől már a helyszínen is.
A Közlekedési Múzeum koncepciójára támaszkodva alakítják át a 130 éves elhagyatott kelenföldi állomásépületet, ahol vasúti terepasztalokat és modelleket bemutató kiállítóhely és új közösségi tér fog nyílni - írja a We Love Budapest.
Nyolcvan éve született Plugor Sándor erdélyi festő- és grafikusművész. Születésének évfordulóján, március 4-én nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett emlékkiállítás a műveiből, amelyen a változatos életmű legfontosabb állomásaival ismerkedhetünk meg. A tárlatot könyvkatalógus megjelenése is kíséri.
Az év elején általában körbenézünk, hogy milyen kiállítások várhatók szerte a világban. Minden évben van néhány olyan tárlat, ami annyira nagyszabásúnak vagy izgalmas koncepciójúnak tűnik, hogy elgondolkodunk rajta, érdemes lenne úgy szervezni az utazásokat, hogy felkereshessünk belőlük párat. Ahogy látjuk, idén sem lesz ez másként, olyan színes a választék, hogy bízunk benne, ajánlónkban mindenki megtalálja a kedvére való eseményt.
A világ nagy kiállításainak szervezői egymás után mondják le a rendezvényeket a koronavírus terjedése miatt, a vírussal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság miatt a megrendezésre kerülő események résztvevői közül sokan döntenek a távolmaradás mellett.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szervezésében 17 magyar orvostechnikai vállalat mutatkozik be január végén Dubaiban, az Arab Health kiállításon. A világ egyik legnagyobb egészségipari szakkiállításán több mint 4 ezer kiállító mintegy 64 országból kínálja innovatív termékeit 160 ország több mint 55 ezer látogatója számára - tájékoztatta a HEPA a Portfolio-t.
Mi a közös a Nokiában és a gumicsizmában? Milyen készülékről indították az első mobilhívást Magyarországon? Mit tudott egy 250 ezer forintos mobiltelefon 1998-ban? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki ellátogat a GSM - Generációk Saját Mobilja kiállításra, ahol öt magángyűjtő több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt huszonöt év legérdekesebb készülékeit.
Például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefont, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította el Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én. De nem maradt ki az „elpusztíthatatlan” Nokia 3310, a Mátrix c. filmben is feltűnő Nokia 8110, vagy a különleges, futurisztikus – például sminktükörre hajazó - dizájnjukról ismert Siemens Xelibri mobilok. A látogatók azt is megtudhatják, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől, napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz, és hogy a dizájn mellett mekkora volumenű technikai fejlődésen ment keresztül a mobiltelefon-gyártás.
A piac szereplői nálunk már néhány hónappal a rendszerváltás után megjelentek, egy évre rá pedig az első mobilos bázisállomások is megkezdték működésüket.
A tényleges GSM korszak 1993 október 27-én kezdődött el Magyarországon, mikor a Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv és a US West által létrehozott Westel 900, valamint a magyar, és észak-európai befektetők tulajdonában álló Pannon GSM 15 évre szóló koncessziós szerződést kötött a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal 900 MHz-es GSM hálózatok üzemeltetésére.
Az új kommunikációs technológia újfajta telefonálási etikettet is megkövetelt, ezért a Westel saját illemszabály-gyűjteményt adott ki Westikett néven.
A GSM kiállítás a Piarista Múzeumban tekinthető meg február 29-ig.
Bár már nagyon közel az év vége, még mindig számos aukció várja a műgyűjtőket, a befektetőket és az értékes karácsonyi ajándékokat keresőket – derül ki a műtárgy.com összefoglalójának második, a december 9-e utáni árveréseket bemutató részéből.
Nyakunkon a karácsony. A legtöbben pedig még javában az ajándékok után futkosunk, és kijelenthetjük, hogy ez még a jobbik eset, ugyanis sokaknak az év végi hajtásban még nem jutott ideje nekikezdeni sem a beszerzőkörútnak. A helyzetet nehezíti, hogy általában olyan ajándékot keresünk, ami különleges, maradandó értékkel bír, legfőképpen pedig örömet okoz a megajándékozottnak. A műtárgy ilyenkor is jó választás lehet, hiszen egyedi és értékálló. Az ok, ami miatt sokaknak eszébe sem jut, az az olykor borsos ára. Persze érdemes végig gondolni, hogy milyen műtárgyat szeretnénk vásárolni, hiszen vannak olyan opciók is, amelyekhez kedvező áron juthatunk hozzá. Gondoljunk itt például a grafikákra vagy az általában alacsonyabb áron futó fotográfiákra, illetve a különösen izgalmas, mindig újdonságokat tartogató kortárs művészetre. Az utóbbival való megismerkedést segíti a LATARKA Galéria által indított, hét éves hagyománnyal bíró kortárs karácsonyi vásár.
Egyre több olyan modern irodafejlesztési megoldás érhető el a hazai piacon, amelyek nemcsak a termelékenységet, hanem a munkavállalók közérzetét is javítják. Mi az, ami nem hiányozhat a jövő szuperhatékony irodáiból? Milyen technológiák segíthetik a munkaszervezést? Hogyan működik a gyakorlatban a wellbeing? Pontosan erről lesz szó a november 20-ai Big Office Day-en, ahol nagyvállalatok topmenedzserei is elmondják, hogy hogyan tehető minél jobbá egy munkahely.
