Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy meghosszabbítja a lakosságra, illetve a kkv-kra vonatkozó kamatstopot, előbbit 2024. június 1-jei, utóbbit április 1-jei hatállyal. Ezt pénteken annyiban pontosították, hogy a kkv-k esetében a meghosszabbított kamatstop április 1-től kivezetésre kerül, azaz ezután már a piaci feltételeknek megfelelően változhatnak a meglévő hitelek - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Idén nyáron fejeződött be az Eximbank és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak közös kutatása, amely során azt vizsgálták, hogy milyen mértékű növekedést generálnak a pénzintézet által kínált exporttámogató-, beruházási- és forgóeszközhitelek a magyarországi vállalatoknál. Benk Szilárd, az Eximbank vezető közgazdásza szerint a támogatott hiteltermékeik minden ágazatban jól hasznosulnak, de jellegéből fakadóan a feldolgozóipar tudja a legnagyobb volumenű exportnövekedést produkálni a speciális hitelkonstrukciók segítségével.
Már szeptember végére sikerült a 2023-as üzleti tervben meghatározott új garancianyújtást meghaladó mértékben támogatnia a hazai kis- és középvállalkozások hitelfelvételét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A legfrissebb adatok szerint a gazdasági problémák enyhülésével lassan visszatér a cégek beruházási kedve, ezt a Garantiqa jövőre új, közvetlen EU-s viszontgaranciával rendelkező olcsó kezességvállalási termékekkel segíti majd – ismertette a társaság közleményében Szabó István Attila vezérigazgató (címlapképünkön).
Jelentősen több startup maradhat Magyarországon a legfontosabb, növekedési fázisban, amennyiben az Országgyűlés elfogadja azt a törvénymódosítást, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezett, szoros egyeztetésben a szakmai szervezetekkel és az MNB-vel. Az adótörvények módosítási javaslatának legfontosabb eleme, hogy ezentúl nem jövedelemként, hanem árfolyamnyereségként adózik a startup munkavállalója által a startupban megszerzett részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése, valamint az adót nem a részesedés megszerzésekor, hanem az értékesítés után kell megfizetni. De mi pontosan az ESOP-program, és hogy lesz ettől könnyebb az induló vállalkozásoknak? A Portfolio erről kérdezte az érintetteket.
A St. Andrea borászat története annyiban mindenképpen sajátos, hogy egy elsőgenerációs borász vezeti, akinek saját bevallása szerint az üzleti ismereteit elsősorban a vállalkozói lét formálta. A generációváltás a pincészetnél emiatt nem megoldandó problémaként, hanem inkább lehetőségként, a fejlődés következő lépcsőfokaként jelenik meg, hiszen a fiatalok bevonásával a borászati -, a szőlészeti - és a menedzsment-ismeretek együttesen jelennek meg a napi munkában és a döntéshozatalban. A sikeres folyamatban szerepet játszott a kényszer mellőzése, a közös döntéshozatal, valamint az is, hogy az új generáció elképzeléseit el tudta fogadni és támogatandónak tartja a pincészet pénzügyi partnere, az MBH Bank.
Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?
Összesen 3012 hitelkérelem érkezett be 1480 milliárd forint összegben a február 1-jén elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében az EXIM-hez. November 8-áig ebből 860 milliárd forintra szerződtek a vállalkozások, és 654 milliárd forintot folyósítottak nekik – közölte az EXIM.
Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
A kormány döntése értelmében jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben a Széchenyi Kártya Program esetében, azaz 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, miután Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján már beszélt a folytatásról.
Az egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági szereplők szorosabb együttműködését szeretné elősegíteni a kormány a most induló 35 milliárd forint keretösszegű kutatási pályázattal. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkárral többek között a Neumann János Programról, a Gyorsítósáv pályázatról, a Startup Factory-ről beszélgettünk. A helyettes államtitkár egy kutatás hasznosságának hazai kritériumait és a nemrég meghatározott innovációs fókuszterületeket ismertette a Portfolio-val. Kérdeztük a kormány közép- és hosszútávú tudományos célkitűzéseiről, továbbá szóba került a frissen megalakult Kutatási Kiválósági Tanács szerepe és feladata is a magyar tudományos élet fellendítésében.
Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.
Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most is könnyen lehet automatizálni. Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitális és fizetési megoldások területének vezetője integrált, a kereskedői fizetéseket és a napi pénzügyeket is kezelő irányítóközpontot ajánl a bank ügyfeleinek.
A legtöbb embernek a tőkebefektetés vagy tőkeinjekció szavak hallatán a startupok jutnak eszébe, hiszen egy éretlen vállalat számára szűkebbek a forrásbevonási lehetőségek, mint egy kkv, vagy pláne egy nagyvállalat esetében. A tőkeerős társ bevonása azonban egyre népszerűbb a nagyobb cégeknél is, ennek pedig számos előnye lehet a hitelfelvétellel vagy éppen a részvénykibocsátással szemben. Többek között erről beszélgettünk Tóth Józseffel, a Hiventures vállalati befektetési igazgatójával.
Ukrán startupokat is vár a Design Terminal Visegrádi régióra kiterjedő startup ösztöndíj programja - tájékoztatta az innovációs ügynökség a Portfolio-t. A V4 Startup Force, a régió első hálózatépítő startup ösztöndíjprogramja 2018-ban indult a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával.
Pécsi állomásához érkezett a Portfolio Új lendületet a hazai vállalkozásoknak! című őszi rendezvénysorozata: a rendezvényen a KKV-k mindennapi működését érintő változások mellett a jövő kihívásairól, a fenntarthatóságról, az ESG-megfelelésről és a digitalizáció fontosságáról is szó volt.
A vállalatok életében a legnagyobb kihívásokat továbbra is az energia- és alapanyagárak növekedése, valamint az infláció és a munkaerőhiányból fakadó nehézségek jelentik. A Portfolio Új lendületet a hazai vállalkozásoknak! című őszi rendezvénysorozatának székesfehérvári állomásán a hazai KKV-k mindennapi működését érintő változások mellett a jövő kihívásairól, a fenntarthatóságról, ESG-megfelelésről és a digitalizáció fontosságáról is szó volt.
A Deloitte Private nyilvánosságra hozta Best Managed Companies - Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést elnyerő vállalatok 2023-as listáját. A tavalyi tíz díjazott vállalathoz újabb hat csatlakozott. A mentorprogramban olyan sikeres magyar tulajdonú és irányítású vállalkozások vehetnek részt, amelyek – egyéb feltételek mellett – legalább 20 millió euró éves árbevétellel és több mint 50 foglalkoztatott munkavállalóval rendelkeznek. A program során a Deloitte szakértői mentorként rávilágítanak a cég erősségeire, valamint feltárják, hogy a globális gyakorlatokat figyelembe véve, milyen területen lenne még érdemes fejleszteni. A nemzetközi szinten már három évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés egyik legfőbb tanulsága, hogy a vállalatvezetők a világon mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, ezért különösen értékesek azok a jó gyakorlatok, amelyeket a cégek megismerhetnek és implementálhatnak a részvételt követően. A korábbi általános kihívások, mint a stratégiaalkotás, a szervezetfejlesztés vagy digitális áltállás mellett, idén már hangsúlyos szerepet kaptak a fenntarthatósági vállalások és a zöld átmenet megvalósítása is. A Deloitte Private a jövőben a minősítést elnyerő vállalatok közötti közösségépítést nemzetközi szintre emelné, ezzel is segítve a magyar cégek külföldi láthatóságának növelését.
Az elmúlt évtizedben egy új piaci szegmens jelent meg a sörpiacon, a multinacionális vállalatok mellett jelentősen megnőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) munkatársai feltérképezték a magyar kézműves sörágazatot és meglepő eredményekre jutottak: olyan régiókban is számos főzde nyílt, ahol a termelési és fogyasztási potenciál aligha indokolja a létüket. Heti podcastünk vendége a kutatás társszerzője, Bakucs Zoltán.
