Szakértők bevonása, diverzifikálás, digitalizáció, fenntarthatóság, jövőorientáltság – ezek a fő sikerkritériumok a családi tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásoknál. A vállalati hatékonyság növelése felelős gondolkodásmóddal, a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő felhasználásával érhető el a KPMG szakértői szerint.
A Széchenyi Kártya Program MAX+ az év végéig elérhető marad, így a vállalkozások továbbra is hozzájuthatnak a kedvezményes finanszírozási megoldásokhoz. Minden negyedik kkv igénybe vette már a program valamelyik konstrukcióját, minden hetedik vállalkozásnál pedig folyamatban van az igénylés vagy tervezi annak elindítását – derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából.
Még nem késő jelentkezni a Green Awards pályázatra: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző elismeréseit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával. Július 23-ig várjuk mindazok jelentkezését, akik büszkék a fenntarthatóan működő cégükre, programukra. Mutatjuk a részleteket!
A hazai kis- és közepes vállalkozások rosszabbnak értékelik az aktuális gazdasági környezetet és a kilátásokat, mint az első negyedévben volt tapasztalható - derült ki a VOSZ-Barométer, a vállalkozói szféra "időjárás-(előre)jelzőjének" friss, második negyedévre vonatkozó felméréséből. Az adatokat egy csütörtöki eseményen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, valamint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet, társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be. Külön érdekes fejlemény, hogy néhány hónap alatt mennyire átalakult a vállalkozók kockázatérzékelése: komoly problémává kezd válni a körbetartozások kérdése. Perlusz László az eseményen külön szót ejtett a kormány legutóbbi intézkedéséről, amely a magánegészségügyi szektor számára állít adminisztratív akadályokat és mesterséges tiltást hajt végre. Ez szerinte nem előnyös lépés.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bizalmi vagyonkezelés legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.
Lassan minden második kkv-hitel mögött ott fog állni a Garantiqa, amelynek vezérigazgató-váltása nem jár együtt irányváltással - mondta a Portfolio-nak adott interjújában a garanciaintézmény első embere, Szabó István Attila. A hitelpiac visszaesését természetesen a garanciaintézmény is megérzi, az idei év első felében például lényegében csak támogatott hitelezés folyt. A nemfizetések miatti garancialehívások mértéke azonban messze elmarad az előzetes várakozásoktól - árulta el kérdésünkre, ahogy azt is: a közeljövőben egy rendkívüli jelentőségű megállapodást jelenthetnek be.
A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2023. június 27-ig közel 26 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 1033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött hitelek állománya - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Stratégiai megállapodást kötött három vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezet a magyarországi vállalkozások hatékonyabb támogatása érdekében. Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. vezetői a megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá.
A Visa She's Next globális program első magyarországi nyertesei saját innováció alapján trendet teremtő, bátorságból, pályaelhagyás után indított vagy éppen saját élethelyzet alapján megoldást kínáló vállalkozások lettek. A pályázók közül többen is aktív részesei a körforgásos gazdaságnak, élen járnak az újrahasznosításban. A díjazottak egyenként kétmillió forintos támogatást és egyéves, vállalkozásra szabott mentorálást kaptak.
A kormány több mint háromszorosára, összesen 313 milliárd forintra növelte a KKV Forgóeszköz Hitelprogram keretösszegét annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben hozzájuthassanak a jelentős segítséget nyújtó forráshoz – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, Lóga Máté. A szerződéskötésnek 2023. július 31-ig meg kell történnie.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása, a műsor első részében a 2024-es költségvetés volt a téma, amelyek már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is véleményezett és amelyben a szervezet is azonosított egy nagy és több kisebb aknát. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról a kormánydöntésről beszéltünk Weinhardt Attilával, a Portfolio energetikai elemzőjével, amely szerint hozzányúlnak a kis és középvállalatok áramszerződéseihez. Szó volt emellett a rezsicsökkentésről is, amelynek árazásáról is szó esett a hétfői kormányinfón is.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos, hét részes rendezvénysorozatát.
Miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette a napokban, erős üzenetet küldött egy csütörtöki jogász konferencia keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva.
Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garanciapenetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfő délután megjelent közleménye után újabb részleteket közölt Parragh László, a szervezet elnöke az általuk javasolt céges rezsicsökkentési javaslatról. Konkrétan azt kérik a kormánytól, hogy teremtsen olyan helyzetet, ahol automatikusan csökkennek a korábban fix (jellemzően nagyon magas) áron megkötött energiaszerződésekben szereplő árak. A kamarai elnök megszólalásaiból az is kiderült, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntésére már nem is kell sokat várni.
A NAV 2018-tól fokozatosan vezette be az online számlabejelentési kötelezettséget, 2021-től pedig már minden kibocsátott számlára rálát. A rendszer indulása óta csaknem 2 milliárd számla érkezett be az adóhatósághoz, amelyeket javarészt számlázóprogramok segítségével küldtek meg a cégek. A vállalatoknak lehetőségük van lekérni a rájuk vonatkozó számlákat, amelyeket egységes formátumban küld meg a NAV, így a céges szoftverek könnyedén tudják kezelni azokat. A számlakezelésben a DMS, azaz dokumentumkezelő rendszerek több szempontból is megkerülhetetlenek. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint nem is érdemes önmagában ERP, azaz vállalati erőforrástervező szoftvereket használni, az üzleti eredményesség javításában a DMS megoldásoknak van a legnagyobb szerepük, és a hatékony vállalatirányítási modellek alapját is ezek adják.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatát, melynek hetedik, egyben utolsó állomása – Budapest volt.