Az Európai Unió iparvállalatai 2035-ig kaphatnak ingyenesen szén-dioxid-kvótákat, de csökkentett mértékben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az Európai Bizottság által fokozatosan bevezetni kívánt klímapolitikai reformtervezetre hivatkozva.
A körforgásos gazdaságra való átállás érdekében el kell érni, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább a környezetbarát, többször hasznosítható termékeket vegyék igénybe. Ezért – egyéb szigorítások mellett – a gyártóknak bizonyos műanyagtermékek esetében tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, összhangban az európai uniós szabályozással – közölte Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.
Május 8-án indult el az Európa jövőjéről szóló, egy éven át tartó konferencia. Lesz, akinek a Konferencia csak egy újabb komolytalan uniós politikai folyamatnak fog tűnni – megint egy szakmai fórum az EU jövőjéről, mely kevesekhez szól, sok tárgyalást, de kevés változást eredményez. De alakulhat ez máshogy is. Ha minden rendben halad, a Konferencia mérföldkő lesz az EU történetében, és egy olyan Unióhoz vezet, amely szélesebb részvételen alapul, cselekvőképesebb és haladóbb. Az uniós polgárok most először játszanak központi szerepet a vitákban. Polgári vitacsoportok és egy közös uniós párbeszédplatform fognak ajánlásokat tenni az Unió jövőbeni alakítására. A Parlament, a Bizottság és a Tanács az uniós szerződések követelményeinek megfelelően ezen ajánlások megtárgyalására kötelezték magukat.
A megváltozott jegybanktörvény az MNB mandátumai között nevesíti a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatását. A 2021. augusztus 2-án hatályba lépő módosítás jogalapot teremt arra, hogy az MNB tevékenységében elsődleges céljának – így az árstabilitás elérésének és fenntartásának – veszélyeztetése nélkül, egyre hangsúlyosabban kapjanak szerepet a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is.
Az Európai Uniós tagállamainak vezetői megerősítették a klímavédelemmel összefüggő, nagyratörő közös céljaik melletti elkötelezettségüket, köztük, hogy Európa 2050-re éghajlatsemleges kontinens legyen - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a tagállami csúcsvezetők kétnapos csúcstalálkozóját követően kedden.
Mi azon országok közé tartozunk, melyeknek az a véleménye, hogy a környezetvédelem és a klímavédelem költségeit a nagy klímaromboló cégeknek kell megfizetniük – mondta Facebook-videójában Brüsszelből Orbán Viktor. A kormányfő szerint vannak, akik ezt az emberekkel fizettetnék meg, az ezzel kapcsolatos csata most kezdődik az uniós csúcson.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.
Németország európai partnereinek is el kellene fogadnia az ambiciózusabb klímavédelmi célokat – mondta szombaton Angela Merkel német kancellár a Bloomberg tudósítása szerint. Berlin 2045-re érné el a záró emissziós kibocsátást, miközben az EU-nak 2050-re vannak hasonló céljai.
Tudtad, hogy Magyarországon az energiafelhasználás 30%-a a háztartásokhoz kötődik? És azt, hogy a magasabb jövedelműek jobbak szennyezik a környezetet, mint a szegényebbek? Egyre felkapottabb téma a világon és Magyarországon is a környezetvédelem, az egyes országok és multinacionális cégek vállalásai mellett az egyének szintjén is megfigyelhető az erősödő környezettudatosság. Jó hír, hogy nem kell óriási pénzeket beleölni abba, hogy valaki csökkentse az ökológiai lábnyomát, kis odafigyeléssel ráadásul még jelentős költségektől is mentesülhet egy háztartás. Minderről Vadovics Edinával, a Greendependent Intézet szakmai vezetőjével beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes. Podcastunkban arra is rávilágítunk, miért éri meg 30 fokon mosni a ruhákat 40 helyett.
Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy fokozottabb klímavédelmi kötelezettségvállalásra van szükség még az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciája előtt - áll két ország vasárnap közzétett közös nyilatkozatában.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Új-Zéland az első olyan ország a világon, amely az egyes vállalatok klímaváltozásra gyakorolt hatásának mérésére szolgáló törvényt hoz létre. Ennek értelmében az országban működő, egymilliárd új-zélandi dollárt meghaladó eszközállománnyal bíró pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen hatással van a klímaváltozásra – számol be a hírről a CNBC.
Joe Biden amerikai elnök kibővítené a Föld napjára, április 22-ére kormánya által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozó résztvevő országainak számát negyvenre: Kínát és Oroszországot is meghívja az online tanácskozásra - jelentette be pénteken a Fehér Ház.
Egy szerdán megjelent friss tanulmány szerint a világ 60 legnagyobb kereskedelmi és befektetési bankja összesen 3800 milliárd dollár összegben fektetett fosszilis üzemanyagokba 2016 és 2020 között, ami a jelentés szerint nagyon visszaveti a klímavédelemért folytatott küzdelmet - számol be a hírről a CNBC.
A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt Magyarországon, és a tendencia a jövőben is folytatódik - fejtette ki Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hatóság keddi közleményében.
A kerékpárgyártás és -kereskedelem nagy forgalomnövekedéssel került ki a tavalyi válságévből Németországban. Az elektromos kerékpárok növekvő népszerűsége nemcsak az eladott darabszámot, hanem a magas átlagár miatt az értékesítési árbevételt is jelentős mértékben megemelte.
A Mátrai Erőmű 2025 végén kivezetné a jelenlegi lignittüzelésű blokkokat, amelyeket gázturbinás erőművel váltanának ki, de emellett a mostani átalakítások részeként napelemes beruházás is megvalósul, illetve hulladék- és biomassza-égetésre alkalmas kiserőmű is épül. A munkahelyek védelme azonban kiemelten fontos – nyilatkozta Steiner Attila az ITM államtitkára a Világgazdaságnak.