Kilenc tagállam szakterületi vezetői újabb kísérletet tettek arra, hogy az első Mobilitási Csomag várható káros hatásait mérséklő lépésekre bírják rá az Európai Bizottságot. Az országok közös álláspontja szerint a tervezett intézkedések az unión kívüli fuvarozók számára biztosítanak versenyelőnyt, ráadásul több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel.
Vasárnap délután tartotta szokásos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Több pontból álló klímavédelmi akciótervet hirdetett, többek között olcsó elektromos autók elterjedését fogja támogatni a kormány. A kormányfő új ígérete a gyermeket vállaló családoknak, hogy az anyáknak az első fél évben a fizetésük 100%-át kellene kapniuk, a mostani 70% helyett. Azt is előrevetítette, hogy 2020 a munkahelyek megőrzéséről fog szólni a magyar gazdaságban.
Üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. A Bruxinfo kérdésére így lényegében az is kiderült, hogy ha a Mátrai Erőmű a lignitről a széntüzelésre váltana át, akkor sem kaphatna ehhez a projektjéhez EIB-hitelt.
Az Európai Bizottság első, 2020-ra vonatkozó munkaprogramja méltányos, klímasemleges, a digitális átállás beindítására összpontosít, legfőbb célkitűzése az, hogy élni tudjunk az egyidejűleg zajló ökológiai és digitális átállás teremtette lehetőségekkel - közölte szerdán Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa a munkaprogram bemutatásakor szerdán.
Elsősorban az ingatlan- és a közlekedési szektorban várhatóak már a következő években olyan, a hétköznapokat is érzékelhetően befolyásoló változások, amelyeket a kormány új energia- és klímapolitikai stratégiái jelölnek ki. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030 a célok megvalósításának sok részletét ugyan nem tartalmazza, (ami stratégiai dokumentumokról lévén szó, nem rendkívüli) ugyanakkor már körvonalazódik jó néhány konkrét intézkedés is. Ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, az okosmérők tömeges telepítése vagy a használt gépjárművek forgalomba helyezésére és károsanyag-kibocsátásuk ellenőrzésére vonatkozó szabályozás környezetvédelmi szempontok szerint tervezett szigorítása.
Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakításának középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll, ennek egyik fontos lépése lakóépületeink szigetelése. Magyarországon 10-ből csupán 2 családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80%-uk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas. A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz - szerepel a Knauf Insulation közleményében.
Magyarország is jogosult lehet az uniós modernizációs alap többletpénzeire, amelyeket energetikai rendszereink megújítására költhetjük – írja a Világgazdaság brüsszeli forrásaira hivatkozva.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) komoly szerepet szán az olajtársaságoknak a klímaváltozás elleni harcban, egyrészt mint jelentős üvegházhatású gázkibocsátók, másrészt mint számottevő tőkével rendelkező vállalatok, amelyek rendkívül jelentős összegeket lennének képesek befektetni az új, tiszta energiaforrásokba.
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.
Idén többek között támogatja az Agrárminisztérium az öntözésfejlesztési és állattenyésztési beruházásokat, folytatja a Vidékfejlesztési Program lebonyolítását és folytatja a következő uniós ciklus Közös Agrárpolitikájáról szóló tárgyalásokat – jelezte vasárnapi évindító sajtótájékoztatóján Nagy István szakminiszter. Jelzése szerint bár a 7 évre szóló VP-keret több mint 100%-át lekötötték már kötelezettségvállalásokkal, mégis várhatók további új pályázatok, illetve folytatódik a nyertesek kihirdetése.
2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.
Karácsony Gergely hosszú posztban reagált Orbán Viktor mai beszédére, amiben Budapest főpolgármestere elsősorban azokra a kérdéskörökre fókuszált, amelyek a fővárost is érintik. Klímaügyben a mai Kormányinfón elhangzottakhoz képest ambiciózusabb programot várna Karácsony.
Fontos kijelentéseket tett a kormányzati klímapolitika területén Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Változtatniuk kell az életükön a németeknek a klímavédelem érdekében - mondta a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy kedden megjelent karácsonyi lapinterjúban.
A magyar kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós Operatív Programokra vonatkozó javaslatát, amely mindössze három program meghirdetését javasolja, így nem lesz benne dedikált forrás például az ellenzéki vezetésű Budapestnek, illetve vidéki nagyvárosi térségeknek sem – jelezte saját információi alapján a hvg.hu-nak adott interjújában Jávor Benedek.
Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.
A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében. Konzultáció indul a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának elősegítéséről is - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek hétfőn.
Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
Az úgynevezett klímavészhelyzet megállapításáról döntött keddi ülésén a berlini tartományi kormány (szenátus), a 16 német tartomány közül elsőként.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Töltsd ki felmérésünket!
Jó hírt közölt az egyik versenytárs.
Közölték a várva várt számokat.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
