Magyarország is jogosult lehet az uniós modernizációs alap többletpénzeire, amelyeket energetikai rendszereink megújítására költhetjük – írja a Világgazdaság brüsszeli forrásaira hivatkozva.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) komoly szerepet szán az olajtársaságoknak a klímaváltozás elleni harcban, egyrészt mint jelentős üvegházhatású gázkibocsátók, másrészt mint számottevő tőkével rendelkező vállalatok, amelyek rendkívül jelentős összegeket lennének képesek befektetni az új, tiszta energiaforrásokba.
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.
Idén többek között támogatja az Agrárminisztérium az öntözésfejlesztési és állattenyésztési beruházásokat, folytatja a Vidékfejlesztési Program lebonyolítását és folytatja a következő uniós ciklus Közös Agrárpolitikájáról szóló tárgyalásokat – jelezte vasárnapi évindító sajtótájékoztatóján Nagy István szakminiszter. Jelzése szerint bár a 7 évre szóló VP-keret több mint 100%-át lekötötték már kötelezettségvállalásokkal, mégis várhatók további új pályázatok, illetve folytatódik a nyertesek kihirdetése.
2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.
Karácsony Gergely hosszú posztban reagált Orbán Viktor mai beszédére, amiben Budapest főpolgármestere elsősorban azokra a kérdéskörökre fókuszált, amelyek a fővárost is érintik. Klímaügyben a mai Kormányinfón elhangzottakhoz képest ambiciózusabb programot várna Karácsony.
Változtatniuk kell az életükön a németeknek a klímavédelem érdekében - mondta a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy kedden megjelent karácsonyi lapinterjúban.
A magyar kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós Operatív Programokra vonatkozó javaslatát, amely mindössze három program meghirdetését javasolja, így nem lesz benne dedikált forrás például az ellenzéki vezetésű Budapestnek, illetve vidéki nagyvárosi térségeknek sem – jelezte saját információi alapján a hvg.hu-nak adott interjújában Jávor Benedek.
Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.
A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében. Konzultáció indul a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának elősegítéséről is - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek hétfőn.
Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
A 2030-as nemzeti energiastratégiának ötvöznie kell az energiafüggőség csökkentését, és az áramtermelés csökkenő szén-dioxid kibocsátását. Jelenleg a magyar villamosenergia-előállítás 60 százaléka karbonsemleges.
A globális felmelegedés rendkívüli mértékben begyorsulhat a 21. században, így egyre sürgetőbbé válik, hogy tegyen valamit az emberiség a klímaváltozás megfékezésére. Lassan kifutunk az időből.
A Főtáv legújabb beruházásai nyomán sokkal tisztább lehet a levegő Budapesten. Egyre több irodaház és középület tér át erre, mert gazdaságilag megéri és segít enyhíteni a klímaváltozás negatív hatásait - mondta a cég vezetője a Portfolio konferenciáján.
Társadalmi konzultációs kérdőívet tett közzé a kormány a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról. A hét elején megjelent kérdőív nem kapott túl sok reklámot, viszont hétfőn le is zárják a válaszolási lehetőséget.
Az easyJet lett a világ első olyan nagy légitársasága, mely a gépei által felhasznált üzemanyagból származó karbonkibocsátás ellensúlyozásával nettó nulla karbonkibocsátúsú járatokat üzemeltet – áll a légitársaság közleményében.