Példátlan döntést hozott szép csendben a kormány
A korábbi években soha nem látott módon jelent meg kormányhatározat, ami alapjaiban érinti a 2016-os költségvetést.
A korábbi években soha nem látott módon jelent meg kormányhatározat, ami alapjaiban érinti a 2016-os költségvetést.
Három uniós Operatív Program kapcsán is módosításokról határozott a legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány, amelyek közül kettő az idei évre vonatkozó pályázati meghirdetési menetrendet érinti, a harmadik viszont magát az Operatív Programot. Utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen a magyarországi önkormányzatok sokaságát érintheti és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a változtatást.
A megyei jogú városok fejlesztési programjának támogatására hivatkozva összesen közel 20 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá most a kormány, amelyet öt vidéki nagyváros ipari parki fejlesztésére költenek. Fontos, hogy ez nem számít plusz költségvetési kiadásnak idén, hanem csak a büdzsén belüli fejezetek között kell forrásokat átcsoportosítani. Egy másik kormányhatározat az adott városok egyéb fejlesztéseire további 2,6 milliárd forintnyi forrás kifizetését is elrendeli.
Rendkívül nagy összegű, 800 milliárd forintos költségvetési átrendezésről döntött egy kedd este megjelent kormányhatározatban a kormány. A lépés arra utal, hogy miközben itthon zajlik az EU-támogatások kifizetése, aközben egyelőre nem nagyon jön majd pénz Brüsszelből, így meg kellett emelni az érintett büdzsésorok felső plafonját. Az államháztartás idei rendkívül jó helyzete elbírja ezt a brutális átrendezést és könnyen lehet, hogy ezzel a nagy lépéssel jutunk el oda, hogy az eredeti hiánycélt fogja majd tartani a kormány. Szerda reggel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tartott, amelyen picit tisztult a kép (ld. a cikk alján).
Egy mondatos rövid, de annál többet jelentő kormányhatározat jelent meg a csütörtöki Magyar Közlönyben.
Ha az EU pénzéről van szó, akkor azt elképesztő sebességgel akarja kifizetni a kormány a következő években, ha viszont tisztán a magyar büdzsé terhére megy a támogatás, akkor már jóval óvatosabb az ütemezést illetően - ezt írtuk júniusban arról a kormányhatározatról, amely a kevés EU-pénz miatti 80 milliárd forintos Pest megyei kompenzáció kifizetési ütemezését rögzítette 2016-2021 közöttre. Ehhez képest a napokban teljesen átírta a kormány ezt az ütemezést és így lehetőséget kapott arra a nemzetgazdasági tárca, hogy immár 2018-ig teljes mértékben elossza ezt a 80 milliárdos keretet. Ezt az értelmezésünket meg is erősítette a Portfolio-nak Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára.
Az állami beruházásokat egységes rendszerben nyomon követő új adatbázist állít fel január 1-ig a kormány, hogy jobban átlássa az állami beruházásokra költött milliárdok sorsát és hatékonyságát - derül ki az egyik friss kormányhatározatból. Egy másik új jogszabály azt írja elő, hogy fel kell tárni azokat a feltételeket, amelyek korlátozzák a közszféra szervezetek által kezelt állami vagyonelemeken végrehajtandó uniós fejlesztési milliárdok gyors felhasználását. Egy harmadik határozat pedig azt rögzíti, hogy negyedévente összegzést kell készíteni a kormánynak az EU-s pénzek felhasználásáról, amelyet a parlamenti frakciók és független képviselők is megkapnak, félévente pedig vitanapra kerül sor a parlamentben.
A kormány legutóbbi ülésén egy országos iparipark-koncepció megvalósításáról is döntött, amelynek keretében felmérik a különböző tulajdonosi hátterű ipari parkokat, egy országos hálózatot hoznak létre a fejlesztésük nyomán és mindehhez a megfelelő források hozzárendelését is engedélyezik - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Az eddig jelzett, éves szinten 1 milliárd forint helyett 2 milliárd forintot tesz ki csupán 2016-ban az új állami projektértékelési rendszer létrehozására és működtetésére fordított költségvetési összeg - derül ki abból a friss kormányhatározatból, amely az új rendszer alapelveiről és a feladatairól szól. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy dupla akkora juttatást kaphatnak a nyilvános szaknévsorba bekerülő pályázatértékelők, mint eddig hittük, mert a rendszer felállításának bizonyára vannak kezdeti költségei. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy az eddig kalkulált néhány tízezer forintnál többet kereshetnek átlagosan havonta az értékelők. A határ nem lehet a csillagos ég, mert az új határozat egy felső korlátot is tartalmaz.
Az eddig miniszterelnöki biztosként dolgozó Héjj Dávidot nevezték ki április 30-i hatállyal a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) végrehajtásáért felelős kormánybiztosnak - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A tisztséget Héjj Dávid két évre kapta, a feladat "ellátásáért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásban részesül", igaz a határozat szerint "juttatásban nem részesül". Kissé furcsa, hogy a kormányhatározat szerint egy olyan programért (KÖFOP éves pályázati menetrend) felel az új kormánybiztos, amelyet azóta már átírtak.
Még a támogatási szerződések megkötése előtt hirtelen közel 28 milliárd forinttal megnövelte a kormány két dunántúli nagy vasúti EU-s projekt támogatási keretösszegét és ezekkel az új számokkal javasolja megkötni a szükséges szerződéseket - derül ki az érdekes eset a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányhatározatból.
A Magyar Közlönyben ma jelentek meg a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról szóló rendeletek. A legfőbb módosítás a támogatási előleghez kapcsolódik, továbbá meghatározza, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra kedvezményezettei számára azonnal kifizetésre kerül az előleg. Az előleghez kapcsolódó módosítások mellett a projektértékelési-rendszer átalakításáról is döntött a kormány. A projektek értékelése a kormányhatározat alapján objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján történik.
A hétfőn este megjelent Magyar Közlöny 1047/2016. (II. 15.) kormányhatározata szerint 8,7 milliárd forintos kompenzációt kapnak a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatottak, amely érdekében új jogcímcsoportot hoznak létre, a forrást pedig a Miniszterelnökség fejezetéből veszik el.
2017 június végéig kaptak időt a kormánytól a közfoglalkoztatásban érintett miniszterek arra, hogy megakadályozzák a közfoglalkoztatási programokban történő bennragadást és komplex munkaerő-piaci programok szervezésével segítsék az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A közfoglalkoztatás idei céljait felölelő kormányhatározatban ugyanakkor a közmunkaprogramok fokozatos kiterjesztését, illetve a hosszabb időtartamú foglalkoztatási lehetőség biztosítását is megjelölik célként.
Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.
Megjelent a Közigazgatás - és Közszolgálatfejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) 2016-os évre vonatkozóan, melynek a teljes keretösszege 400, 68 milliárd forint, ebből már a 2015-ös évben 157,57 milliárd forint került meghirdetésre. A KÖFOP keretében 3 prioritást határoztak meg, melyek tekintetében elmondhatjuk, hogy csak kiemelt felhívásokat tartalmaznak egy kivétellel. Az adminisztratív terhek csökkentésére szánja a kormány a legtöbb forrást.
Már az újév elején közzétette a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei teljes éves pályázati menetrendjét, amelyből a Portfolio kalkulációi szerint 1234 milliárd forintot jelent az idén ténylegesen megnyíló, vagy rendelkezésre álló pályázati keretösszeg. További jó hír, hogy számításaink szerint ebből a teljes új keretből a kiemelt felhívások (előre nevesített szervezeteknek szóló felhívások) volumene mindössze 332,4 milliárd forint, azaz a többi pénz megszerzésére elvileg szabad a pálya mindenkinek. A legkomolyabb pályázati összegek (összesen 655 milliárd) a GINOP nyolcas prioritásába tartozó pénzügyi eszközöknél látszanak, ami érthető, hiszen ilyen pályázatok a forráselosztási rendszer felállásának időigénye miatt eddig még nem jelentek meg az új ciklusban.
Egy tavaly decemberi kormányhatározat 25 milliárd forintnyi rendkívüli költségvetési támogatást különített el a 2015-ös költségvetési törvény terhére 15 megyei jogú város számára, míg egy minapi újabb kormányhatározat immár a 2016-os költségvetési törvényen belül hajt végre 24 milliárd forintnyi forrásátrendezést 13 megyei jogú város javára. A két határozat nagy valószínűséggel összefügg, mégis furcsa, hogy eltérő költségvetési törvényekre vonatkoznak. Az idén januári határozatban található városlista abban tér el a decemberitől, hogy lemaradt róla Miskolc és Zalaegerszeg fél-fél milliárdos támogatással, így tehát a decemberi 25 és a januári 24 milliárd forintnyi támogatási keretösszegek között ennek a két városnak a támogatási kerete a különbség.
Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.
Rendkívül nagy összegű, összesen 312,5 milliárd forintnyi forrást tartalmaz az a friss kormányhatározat, amely a Balaton átfogó fejlesztését célozza és amelyből 288 milliárd forintot a 2014-2020-as uniós ciklus terhére kíván elkölteni a kormány. A határozat megjelenésével egy időben jelentették be Balatonfüreden a programot, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. Ez érthető is, hiszen a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy dedikált forrást is rendeltek volna az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához. Érdemes megjegyezni, hogy friss összesítés szerint a 2007-2013-as uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a balatoni régió fejlesztéseire, tehát most ehhez képest közel 60 milliárdos emelkedés várható.
Látványos eredményekhez vezethet a technológia használatának beépítése az üzleti struktúrába.
A HillSide Brokers egy Nyugat-Európában már jól bevált struktúrát honosított meg.
Ezt veszik most a magyarok.
Több millió forint megtakarítást is jelenthet ez a vevőknek.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
