Jelentős győzelmet aratott a görögországi parlamenti választáson az Új Demokrácia (ND) nevű konzervatív párt a csaknem végleges adatok szerint, de Kiriákosz Micotakisz kormányfő pártja, többség híján, egyedül nem tud kormányt alakítani. A kormánypárt győzelme mellett azonban az ellenzék oldalán is számos váratlan eredményt hozott a hétvége; ismét nem igazán sikerült megjósolni az eredményeket a közvéleménykutatásoknak.
Görögországban vasárnap parlamenti választást tartanak. A választás egyik sajátossága, hogy bár a baloldali pártok a felmérések szerint többséget szereznek, mégis mindenki jobboldali kormánnyal számol. A legesélyesebb, kormányon lévő Új Demokrácia párt a választási rendszer sajátosságai miatt bármilyen koalíció nélkül egy második forduló után többségi kormányt alakíthat. A török választások esetén azonban láttuk, hogy mekkora eltérések lehetnek a felmérések és a valóság között. Ebben bízhat az ellenzék legerősebb pártja, a Sziriza is: ha ő vagy szövetségesei a közvélemény-kutatásokon mutatottaknál jobban teljesítenek, ismét kormányra kerülhet.
A kormány átalakítaná a választási törvényt: az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott törvénymódosító javaslat szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt - közölte a Magyar Nemzet szerdai online kiadásában.
A török választások az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest meglepő eredménnyel zárultak: nem elég, hogy a kormánypártok megtartották a parlamenti többségüket, Recep Tayyip Erdoğan is 5%-ot vert legfőbb kihívójára, és csak fél százalékkal maradt el az első fordulós győzelemtől. A kialakult helyzetben az ellenzéki elnökjelöltnek a május 28-áig hátralévő napokban több mint 5 százaléknyi új szavazót kellene szereznie, aminek a legkézenfekvőbb módja a pontosan ekkora támogatottsággal rendelkező harmadik számú jelölt, az ultranacionalista Sinan Oğan támogatóinak a meggyőzése. Ez a feladat azonban nem ígérkezik egyszerűnek, ráadásul Erdoğan is pályázik a támogatóira. Az ellenzék feladata mindazonáltal nem teljesen reménytelen, van néhány pont, ahol javíthatnak még a támogatottságukon.
A Recep Tayyip Erdoğan mögött álló hárompárti AKP-MHP-YR pártszövetség 49,34%-os támogatottság mellett 56%-os többséget szerezett a török parlamentben.
A hétvégén elnöki és parlamenti választást tartanak Törökországban. Elemzésünkben olyan folyamatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek döntő hatással lehetnek a végeredményre. Továbbá az ellenzéki és kormánypárti várakozásokon túl a közvéleménykutatók legfrissebb adatai alapján a választás kimenetele kapcsán is megnézzük, hogy mik a legvalószínűbb forgatókönyvek.
Ezen a héten vasárnap elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. Ennek jegyében egyre inkább fokozódik a feszültség, amely az elmúlt napokban mindkét oldal részéről többször is tetőfokára hágott. Miközben egyesek szerint az ellenzék milliós részvételű választási gyűlést tartott Isztambulban, másnap a vidéken kampányoló isztambuli polgármesterre és támogatóira zúdítottak köveket. Erdoğan sem tétlenkedik a gyűlésein, egyrészt az ellenzéket a terroristaszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt támogatójának állította be többek közt egy hamisított videó felhasználásával, másrészt LMBT-pártinak minősítette az ellene indulókat.
A Kreml azért nem tesz „túlságosan elnyomó intézkedéseket,” mert tart attól, hogy ez veszélybe sodorja a Putyin kormány stabilitását – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt friss elemzésében.
A törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és parlamenten kívüli szövetségesei nem állítanak köztársaságielnök-jelöltet a május 14-re kitűzött választásokra - közölte szerdán Pervin Buldan, a HDP társelnöke egy sajtótájékoztatón.
Közel hét évvel és négy miniszterelnökkel azután, hogy az Egyesült Királyság megszavazta az Európai Unióból való kilépést, a közvélemény-kutatások szerint a közhangulat a Brexit ellen fordult - írja a CNBC.
A tervezett jövő heti időpontról március 20-ra csúsztatta a magyar Országgyűlés a finn-svéd NATO-csatlakozás tárgyalását – írja a HVG.
A berlini amerikai nagykövetség egy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt, 2022. február 23-án tájékoztatta Robert Habeck német alkancellárt, hogy másnap megkezdődik a támadás - ezt maga a politikus hozta nyilvánosságra.
Negyvennégy év óta először látogatott az Egyesült Államokba tajvani külügyminiszter: Joseph Vu a Washingtonnal szomszédos Arlingtonban vezető amerikai külügyi tisztségviselőkkel találkozott helyi idő szerint kedden.
Huszonkét évi fegyházbüntetésre ítélte Szergej Furgalt, a Habarovszki terület volt kormányzóját egy bíróság pénteken Moszkvában, miután az esküdtszék bűnösnek találta két, csaknem két évtizede elkövetett bérgyilkosság és egy gyilkossági kísérlet megszervezésében.
Bár Nagy-Britannia és Lengyelország nyitottnak mutatkoznak arra, hogy modern, nyugati gyártmányú harckocsikat küldjenek Ukrajnának, a német kormány továbbra is vonakodik a kérdésben. Ez azért is lényeges, mert a Lengyelország által felajánlott Leopard 2-esek transzferjét először Berlinnek is jóvá kellene hagynia, egyelőre azonban teljes mértékben elzárkóznak a döntéstől és Amerikára mutogatnak. Ennek oka valószínűleg az, hogy Scholz egyszerre próbálja kielégíteni a Németország nemzetközi szövetségi rendszereiből fakadó kötelezettségeket és a német választói igényeket.
Közbeszerzési jogsértés vádjával indult eljárás Isztambul ellenzéki főpolgármestere, Ekrem Imamoglu ellen, akit egy másik perben december közepén már több év börtönbüntetésre ítéltek - jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség.
Horvátország mégsem képez ki ukrán katonákat a területén - erről döntött pénteken rendkívüli ülésén a horvát parlament.
Két év hét hónap börtönbüntetésre, valamint a politikai élettől való eltiltásra ítélte szerdán egy török bíróság Isztambul ellenzéki főpolgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki a törvényszék szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait - jelentette szerdán a Halk TV török ellenzéki hírtelevízió.
November 13-án vasárnap délután robbantás történt Isztambul legforgalmasabb, turisták által is kedvelt utcáján, az Istiklal úton. Ma reggelre a török hatóságok több tucat embert le is tartóztattak, és előállították a robbantás állítólagos elkövetőjét, aki beismerő vallomást is tett. Fél nap alatt kész lett a török hatóságok hivatalos narratívája: a támadás mögött a szíriai kurdok állnak, az elkövető Görögországba akart menekülni, és nem fogadják el az amerikaiak részvétét sem. Mindez a választások előtt fél évvel történt, amikor régóta mélyponton van Erdogan és pártjának a népszerűsége, a török gazdaság összeomlott, több mint egy éve próbálják betiltani a kurdok törökországi pártját és hónapok óta folyamatos a feszültség a szomszédos görögökkel.
Az Országgyűlés mai napirendjén szerepel az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítása. A gazdasági ügyek közül említést érdemel a a csődeljárással, a lakások és a helyiségek bérletével kapcsolatos szabályozás módosítása, illetve az, hogy a posta mostantól lassabb lehet: az elsőbbségi levelek legalább 85 százalékát a feladást követő munkanap helyett az azt követő második munkanap végéig kell kézbesíteni.
Donald Tusk kormányátalakítást jelentett be.
Fontos kontextusba helyezni a dolgokat.
Hogy "kiderüljön az igazság".
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az Egyesült Államok támogatóként venne részt.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
