A költségvetés-készítés hagyományos módszerei károsak lehetnek a pénzügyi jólétünkre - állítja egy szakértő. A szigorú költségvetési tervezés helyett a tudatos költekezést javasolja, amely rugalmasabb és kevésbé stresszes megközelítést kínál a pénzügyek kezelésére - írja a Cnbc.
Joe Biden amerikai elnök arra fogja megkérni a Kongresszust, hogy hagyjanak jóvá még 24 milliárd dollárnyi támogatást olyan amerikai fegyverek vásárlására, melyekkel adott esetben Ukrajnát is lehet segíteni – értesült a New York Post.
Az orosz parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami 2025-től az állami olajvezetékeket tulajdonló és üzemeltető Transnyeft nyereségadóját az eddigi duplájára emeli. A vállalat válaszul bejelentette, hogy több nagyobb projektjét is leállítja, beleértve nagyjavítások és rekonstrukciókat, egyúttal megnöveli a szállítási díjait - írja a Reuters.
Bemutatták az európai szemeszter őszi csomagját, amelynek célja a gazdasági stabilitás és fenntarthatóság erősítése, valamint a zöld és digitális átállás ösztönzése a tagállamok egyedi kihívásaihoz igazodva. A Bizottság több túlzottdeficit-eljárás alá vont tagállami tervet is pozitívan értékelt. Magyarországé az egyetlen, amelyet még nem bírát el az Európai Bizottság – derül ki az uniós végrehajtótestület keddi, az új uniós gazdasági kormányzási keretről szóló közleményéből.
A brazil infláció váratlanul megugrott novemberben, ami további kamatemeléseket vetít előre. Az IBGE statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt hónapban, ami megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a központi bank folytatni fogja a monetáris szigorítást.
Az amerikai kormány új javaslata jelentősen kiterjesztené a súlycsökkentő gyógyszerek elérhetőségét az Egyesült Államokban. A tervek szerint a Medicare és a Medicaid programok keretében milliókat érintő változás következne be, amely komoly hatással lehet az egészségügyi kiadásokra és a gyógyszeriparra egyaránt - írta a Bloomberg.
A román költségvetési hiány csökkentése komoly kihívást jelent az ország számára. Az Európai Unió legmagasabb deficitjével küzdő Románia előtt álló feladat nehézségeiről és a lehetséges megoldásokról nyilatkozott a Költségvetési Tanács vezetője egy budapesti konferencián.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely számos igazgatási szolgáltatási díj emelését vetíti előre. Az előterjesztés célja – a hivatalos indoklás szerint –, hogy a 2025-ös költségvetéshez igazodva növelje a közszolgáltatásokból származó bevételeket, ugyanakkor átláthatóbbá tegye a díjszabásokat. Az emelések érintenék az egészségügyi, jogi, szabadalmi és oktatási területeket is.
Angela Merkel volt kancellár felszólította Németországot, hogy lazítson az adósságfék-szabályokon, ezzel is jelezve a növekvő politikai nyomást a sok közgazdász szerint túlságosan rugalmatlan hitelfelvételi korlát felülvizsgálatára – írja a Financial Times.
Marine Le Pen és pártja, a francia Nemzeti Tömörülés szavazata döntheti el, hogy Michel Barnier miniszterelnök költségvetése túléli-e a parlamenti szavazást. A kormány bukása nemcsak a francia politikai helyzetet, hanem az egész európai gazdaságot is megrázhatja, válságba lökve az euróövezetet. Barnier és Macron csak egy alkotmányjogi kiskapuval előzheti meg a katasztrófát.
A jövő évi adóváltozásokról, az online csalások elleni hatékonyabb fellépésről és a Tisza-tó kiemelt térséggé nyilvánításáról is dönthet kedden az Országgyűlés, amely megvitatja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot és a 2025-ös költségvetés megalapozó előterjesztést is.
Két nap alatt több mint kétmillióan írták alá az új nagy-britanniai parlamenti választások kiírását követelő petíciót. A londoni alsóházban még ezen a héten napirendre kerülhet a kérdés megvitatása.
Scott Bessent lesz Trump pénzügyminisztere, aki óriási alapkezelői, makrogazdasági tapasztalattal rendelkezik. Ebből kifolyólag elég határozott véleménye van az amerikai gazdaságról és arról, hogy mit kellene csinálni. Mivel most minden eszköze meglesz ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit, érdemes megnézni, hogy mik ezek és hogyan profitálhatunk ebből.
Heves vita, majd verekedés tört ki a szerbiai parlament hétfői ülésén, a biztonsági személyzet közbeavatkozása ellenére kormánypárti és ellenzéki képviselők összecsaptak egymással.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2025-ös éves költségvetést, amelynek összege kötelezettségvállalásokban 199,44 milliárd euró, kifizetésekben pedig 155,21 milliárd euró. A tárgyalásokat vezető magyar soros elnökség szerint a költségvetés biztosítja az EU politikai prioritásainak megvalósítását és elegendő mozgásteret hagy az előre nem látható kihívások kezelésére.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Csökkentek Michel Barnier francia miniszterelnök népszerűségi mutatói novemberben, és a lakosság 53 százaléka támogatna egy bizalmatlansági indítványt a kormány ellen - derül ki két felmérésből, amelyeket a La Tribune Dimanche, illetve a Le Journal du Dimanche című hetilapok tettek közzé vasárnap.