Május végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt kérte a bankoktól, hogy június 30-áig tartsák fenn az újonnan felvehető lakáshitelek önkéntes THM-plafonját, amely az utóbbi időben 7,3%-ban maximálta a lakáshitelek hiteldíját. Az OTP Bank az első adandó alkalmat kihasználva lakáshitelkamatai emeléséről döntött július 1-jével.
Fennállásának első öt hónapjában 6000 kérelem érkezett be a bankokhoz a január 1-jén elindult CSOK Pluszra 160 milliárd forint összegben, átlagosan 26 millió forintot igényeltek a házaspárok – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Hornung Ágnes államtitkár. Időarányosan jól áll tehát a kedvezményes hitelprogram az egész évre jelzett korábbi, 12 ezer darabos szerződésszámról és több mint 300 milliárd forintos igénybevételről szóló várakozások teljesítésében. Ismertette a falusi CSOK számait is az államtitkár: az adatok alapján a megemelt összegű támogatás iránt a viszonylag gyenge tavalyi évihez hasonló az érdeklődés.
18 hónapig tartó, 2,5 milliárd dollár keretösszegű programot indított az amerikai Freddie Mac, amely segítségével a háztartások kedvező feltételek mellett cserélhetik nagyobbra a meglévő ingatlanhitelüket, a különbséget lakásfelújításra használva. Amennyiben kiterjesztésre kerül a program, az már érdemi gazdaságösztönző erővel bírhat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentésének megfelelően 2024. december 31-éig hosszabbította meg a kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, a Magyar Közlöny alapján az intézkedés a pénteki nappal hatályba is lépett.
Hétfőn este megjelent a végleges feltételeket tartalmazó felhívás a július 1-jén induló új Otthonfelújítási Programhoz, amely energetikai korszerűsítésre lesz igényelhető az 1990. december 31-e előtt használatba vételi engedélyt kapott családi házakra. A felhívás további újdonságokat tartalmaz a kormány napközbeni közleményéhez képest, ezért az alábbiakban összefoglaljuk a program tudnivalóit a friss részletekkel együtt.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
Az alacsonyabb jövedelműek 6,7%, a magasabb jövedelműek 6,2% környéki kamatokkal tudnak most lakáshitelt felvenni a magyar bankoknál. Ez 10 millió forintonként 76 ezer, illetve 73 ezer forintos törlesztőrészletet jelent egy 20 éves lakáshitel esetében. Év eleje óta néhány kisebb változástól eltekintve gyakorlatilag beragadtak a lakáshitelkamatok a 6-7% közötti sávba, és a hozamkörnyezet alapján nem érdemes mostanában alacsonyabb kamatokra várni. Egyre nagyobb az esélye, hogy az év nagy részét ebben a 6-7%-os sávban töltik a lakáshitelek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mi minden következik abból, hogy az adatok szerint az átlagos magyarországi lakáshiteleseké a legkisebb összegű lakáshitel tartozás az Európai Unióban. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. A második részben a FED-ről és az amerikai gazdaság irányadásának feladási lehetőségéről volt szó, annak apropóján, hogy az amerikai jegybank kamatvágás helyett a semmit sem tevést választotta. A meglepő döntéséről Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az egész Európai Unión belül nálunk a legkisebb a háztartások lakáshitel-tartozása, a GDP-arányos lakossági eladósodottságban pedig az utolsó előtti helyen állunk. Végre egy jó hír – gondolhatják sokan, csakhogy az alacsony hitellel való ellátottság a lakossági kilátások bizonytalanságáról, a magyar hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, még ha rövid távon vannak is biztató jelek. A lakáshitelek kétharmadát a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel Magyarországon, a babaváró hitelnél viszont csak egyharmad ez az arány, ami arra utal, hogy a hitelek „demokratizálása” egy kitörési pont lehetne a híresen alacsony magyar hitelpenetráció növelésére.
Áprilisban már több mint 6700 lakáshitel-szerződést kötöttek Magyarországon 121 milliárd forint összegben, és ebből 85 milliárd piaci kamatozású volt – derült ki kedden. Most megnéztük, mégis mit tudnak azok a lakáshitelek, amelyek ennyire népszerűek, hiszen 2022 júniusa óta nem látott csúcsokat látunk a hitelpiacon. Február óta nem sok változás történt a lakáshitel-kamatokban, most június elején annyi, hogy az UniCredit Bank kamatot emelt, az MBH Bank viszont kamatot csökkentett, így helyet cseréltek más bankokkal a listákon. A 7,3%-os önkéntes lakáshitel THM-plafon továbbra is érvényben van, hosszabb távon azonban a Magyar Nemzeti Bank szerint negatív következményei lehetnek.
Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
Az Egyesült Államokban három hét után először emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 24-én záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA).
A tavalyi feleződést idén több mint duplázódás követte a lakáshitelezésben, így a tavalyi 600 milliárd forint után jó esély van arra, hogy 2024-ben több mint 1000 milliárd forintnyi lakáshitelt vesz fel a magyar lakosság. Az MNB nemrég közzétett Lakáspiaci jelentéséből több érdekesség is kiderült arról, miként vágott neki a hitelpiac ennek a ritkán látható bővülésnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap fogadta a Magyar Bankszövetség elnökét, Jelasity Radovánt - közölte a minisztérium, bejelentve: Nagy Márton az egyeztetésen arra kérte a Bankszövetséget, hogy az elmúlt időszak hozamemelkedése ellenére a bankok tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját.
Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.
Kedden tartotta Hitelezés 2024 konferenciáját a Portfolio, amely hagyományosan az év egyik legnagyobb bankszakmai eseménye. Idén bizakodó banki felsővezetők, innovációkban bízó hitelpiaci szakértők és borúlátó makroelemzők mondták el véleményüket hitelpiaci és gazdasági kilátásainkról. A rendezvényről ebben a cikkünkben élőben tudósítottunk.
A lakáshitelezés jelenéről és jövőjéről szólt Hitelezés konferenciánk 4/B szekciója. A banki szakértők egyetértettek abban, hogy nem érdemes várni a lakáshitel-felvétellel, a kamatoknál felfelé mutató kockázatok láthatók, miközben a lakásáraknál is enyhe növekedés várható. A THM-plafon kapcsán konstruktív párbeszédre van szükség a kormánnyal: nemcsak azért felesleges a THM-plafon fenntartása, mert torzítja a piacot, hanem azért is, mert nem effektív. A szektor bizonyította, hogy a hitelezési készsége és képessége masszív, ezért feleslegessé válhat.
A 7,3%-os önkéntes THM-plafon januári bevezetését követő nagy januári kamatcsökkentések után februárban már csak három bank csökkentette tovább lakáshitelkamatát, azóta pedig már ennyi sem. Sőt, elvétve, de már kamatemelések is előfordultak az elmúlt két hétben. Megnéztük, mit kínálnak május közepén a bankok a lakáshitelt felvevőknek.
Megváltoztak a kamatkörnyezet csökkenésére vonatkozó várakozások, és bár ez rövid távon nem fogja a lakáshitelek tömeges drágulását okozni, a további kamatcsökkenés meghiúsulhat - mondja Molnár Gergő. A K&H Bank lakossági marketing vezetője a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciájának a lakáshitelezésről szóló beszélgetésében is beszélni fog, alábbi interjúnkban pedig a hitelpiaci kilátások mellett a zöldhitelekről, a K&H digitális asszisztenséről és a befektetési piac kilátásairól is kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Imádják a befektetők a kontinenst.
A készítője egy közeli bank épületénél tervezte elhelyezni.
Megszólalt az indiai hadsereg.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
